Hőveszteség: ez az a fogalom, amivel minden lakóépület esetében számolni kell, mindenképp érdemes tisztában lenni a ház hőveszteségével és a csökkentés lehetőségeivel.
Mi az a hőveszteség?
A hőveszteségnek van egy fizikai és egy építőipari jelentése. A fizikában nem is hőveszteségről, hanem hőcseréről beszélünk, vagyis amikor két eltérő hőmérsékletű közeg találkozik egymással, akkor a hő a magasabb hőmérsékletű felől az alacsonyabb hőmérsékletű felé halad. Az építőiparban azért fontos a hőveszteségről tudnunk, mert a fűtött belső tér a hideg időben egy idő múlva hőt veszít. Ennek a mértéke függ attól, hogy milyen anyagból van a falazat, a födém, a tető és legfőképpen attól, hogy milyen hőszigetelés van az épületen.
Honnan tudhatjuk, hogy mennyi a ház hővesztesége?
A hőveszteség mértékét a leglátványosabban hőkamerás vizsgálattal tudjuk mérni. Ezt a vizsgálatot mindenképp érdemes megrendelni, mielőtt belevágunk egy épület felújításába, energetikai korszerűsítésébe.
Kétféle módon veszíthet hőt egy épület. Az egyik az, amikor szellőztetünk vagy szellőztető rendszerrel cseréljük a levegőt az épületben. Ezt a hőveszteséget tudjuk a leginkább szabályozni, ha szakszerűen szellőztetünk vagy professzionális szellőztető rendszert építünk be a házunkba. A másik hőveszteség, amikor az épület szerkezetén keresztül hűl le a házunk. Ennek is két jellemző módja van, az egyik az egydimenziós hőátbocsátás, ezt a fogalmat arra használjuk, amikor a szerkezet homogén felületén keresztül megközelítőleg egységes tempóban. A másik a többdimenziós hőátbocsátás, amit hőhídként szokott tematizálni a szakirodalom.
A hőveszteség mértékét a hőátbocsátási tényező határozza meg.
Jobban járunk, ha a hőveszteség pontos kiszámítását szakemberre bízzuk, de nem baj, ha tisztában vagyunk a számítás alapelveivel.
A hőveszteséget az U értékével határozzuk meg, aminek a mértékegysége W/m2K. És hogy mit jelent ez? Azt, hogy 1 négyzetméteres felületen mennyi hőenergia távozik el, amennyiben a kinti és a benti hőmérséklet között 1 Kelvin különbség van. Minél magasabb ez az U érték, annál rosszabb az épület szigetelése és annál nagyobb a hővesztesége.
Miért fontos csökkenteni a hőveszteséget?
A hőveszteség csökkentése több szempontból is lényeges, akár lakóépületről, akár irodáról van szó. Összeszedtük a legfontosabb szempontokat, miért érdemes akár még a fűtésszezon folyamán is belevágni a hőveszteség csökkentésébe vagy a megtervezni a tavaszi, nyári időszakra azokat a munkálatokat, amelyeket nem lehet hideg, csapadékos időben elvégezni.
Kiadások csökkentése
A jelenlegi energiaárak mellett talán ez az egyik legégetőbb szempont: hogyan fizessünk kevesebbet a fűtésért, hűtésért? Sajnos a fűtőanyagok piacán nem találunk olyat, aminek stabilan alacsony lenne az ára, elég kiszámíthatatlan a gáz, az elektromos áram és a biomassza beszerzési ára, sőt, néha a beszerzés lehetősége is. A hőveszteség csökkentésével viszont stabilan vissza tudjuk szorítani a kiadásokat akár a téli fűtési időszakban, akár a nyári kánikulában, hiszen az épület (különösen a tetőtér) felmelegedését jelentősen csökkenthetjük, ha szigetelve van a házunk.
Penészedés csökkentése
A hőveszteség csökkentésével jóval kisebb esély lesz a penészedés kialakulásának, hiszen minimalizáljuk azokat a területeket, amelyeken keresztül a hővesztés hatására lehűl a felület és a lakásban összegyűlt pára kicsapódhat. A falakon, fafelületeken kicsapódó pára megágyaz a penészedés kialakulásának. Természetesen a penészedés csökkentéséhez szükséges a rendszeres és szakszerű szellőztetés és fontos, hogy a nagyméretű bútorokat (szekrény, könyvespolc) ne helyezzünk olyan falakra, amelyek másik oldala közvetlenül érintkezik a külső környezettel.
Komfortfokozat növelése
Sokkal jobban fogjuk érezni magunkat egy olyan házban, ahol minimalizálva van a hőveszteség, télen kevésbé érezzük a hideget, nyáron a meleget, megszűnnek a huzatos helyek, kényelmesebb, otthonosabb lesz a lakásunk.
Ingatlan értékének növelése
Ha körülnézünk a mai ingatlanpiacon, láthatjuk, hogy azok a házak, amelyeknek nagy a hővesztesége (nincs szigetelve, rosszak a nyílászárók stb.), jóval kevesebbet érnek, mint az energetikai szempontból felújított, vagy eleve úgy épített otthonok. Több szempontból is megtérül tehát az a befektetés, amivel csökkentjük az épület hőveszteségét.
Milyen módszerekkel csökkenthető a hőveszteség?
És akkor lássuk, milyen módszerekkel csökkenthetjük a hőveszteséget. Azzal érdemes tisztában lenni, hogy a módszerek egymást erősítik, egymástól függnek. A megvalósítás sorrendjénél érdemes figyelembe venni, hogy melyik munkafolyamat milyen időjárási körülmények között valósítható meg, hogyan épülnek egymásra.
Födém- és tetőszigetelés
A hő akár 25%-a is elillanhat a födémen vagy a tetőn keresztül. Ráadásul ezt a szigetelési munkát akár télen, esőben, hidegben is el lehet végezni (feltéve, ha belülről is hozzá lehet férni a tetőhöz. A födémet akkor érdemes szigetelni, ha nincs beépítve a tetőtér, utóbbi esetben viszont a tetőt, tetőteret szigeteljük. Ezeknek a felületeknek a szigetelésénél a legcélszerűbb ásványgyapottal dolgozni, a leggyorsabb és hatékonyabb módszer pedig a fújható szigetelés.
Homlokzat és lábazat szigetelése
A homlokzat és a lábazat szigetelése is nagyon fontos, hiszen 20-25%-nyi hő távozhat ezeken a felületeken. Itt a hungarocell lesz a nyerő szigetelőanyag (feltéve, ha nem vályogházat szigetelünk, akkor a kőzetgyapottal dolgozzunk). A lábazatnál a tartósabb, keményebb xps hungarocellt alkalmazzuk. Mind a tető, födém, mind a homlokzat, lábazat szigetelésénél fontos, hogy ne spóroljunk a hőszigetelés vastagságán, mivel csak akkor fogunk valós eredményeket elérni, ha betartjuk az előírásnak megfelelő anyag minőséget és vastagságot.
Aljzat szigetelése
Az aljzat utólagos szigetelése kerül a legtöbbe (ha fel kell törni az aljzatot és a burkolatot) és igazából itt veszítjük a legkevesebb hőt. Persze ha például padlófűtést építünk be, akkor mindenképp szigetelnünk kell az aljzatot is.
Nyílászárók korszerűsítése
A nyílászárókon keresztül is jelentős mennyiségű hőt veszíthetünk. Meg kell vizsgálni a meglévő nyílászárók állapotát, mennyire használódtak el a tömítések, működnek-e a vasalatok. A tömítést, vasalatot még aránylag költséghatékonyan lehet javítani. Amennyiben az üvegszerkezetben vannak repedések, törések, cseréltessük ki, a fanyílászáróknál pedig az sem mindegy, hogy milyen a profil, az ablakszerkezet állapota. Ha korhadt, akkor érdemes cserében gondolkodni. A nyílászárók esetében fontos a külső árnyékolás technika, nem is a téli, hanem a nyári időszak miatt.