Mitró András

Könnyűszerkezetes házak előnyei

Amikor könnyűszerkezetes házakról beszélünk, akkor ebbe a fogalomkörbe sok minden beletartozik. Hiszen annak számítanak a hagyományos faházak éppúgy, mint a korszerű, előre gyártott szerkezetű fa- vagy acélvázas könnyűszerkezetes épületek, készházak is. A cikkben a könnyűszerkezetes házak előnyei vesszük végig.

Nincs miért ódzkodnunk a könnyűszerkezetes házaktól

A könnyűszerkezetes ház voltaképpen nagy kultúrára tekint vissza, nem csak a tengerentúlon, hanem Európában is, hiszen pl. Norvégiában is több száz éves, mai megnevezéssel élve könnyűszerkezetes házak. Tehát az a félelem, hogy csupán „rövidtávú” befektetés, alaptalan. A könnyűszerkezetes házak a világon a legelterjedtebb házak.A világ legnagyobb luxus toronyházai is mind könnyű acélszerkezetes technológiát használnak. Családi ház szinten is több könnyűszerkezetes ház épül a világon, mint amennyi téglaház.  Olaszországban, Svájcban, Kanadában, USA-ban, Skandináv országokban, Németországban, Ausztriában évtizedek óta több könnyűszerkezetes ház épül fel, mint amit más technológiával kiviteleznek.

A könnyűszerkezetes házak előnyei

Előnyök:

•  GYORS KIVITELEZÉS: A könnyűszerkezetes készházak, a helyszínen lényegében csak szerelési munkát jelentenek, így nagyon jelentős mértékben gyorsítható segítségükkel az építési munka. A gyors munkavégzés miatt egy ház akár 2 hónap alatt kulcsrakész állapotba hozható.
• MEGJELENÉSE KLASSZIKUS: Megjelenését tekintve nem tér el a hagyományos szerkezetű házaktól, szigetelését tekintve sem marad alul a téglaházakhoz képest, sőt közelíti a passzívház minősítést. A helyszínen ácsolt változat pénztárca kímélőbb, mint a készház, több lehetőséget ad az esetleg változó elképzelések megvalósításának, teljesen rugalmas minden szempontból. A tető tekintetében is éppúgy választhatjuk az égetett kerámia tetőcserepet vagy a betoncserepet is, mint egy tégla- vagy betonszerkezetű háznál.
• KIEMELTEN ENERGIAHATÉKONY FAL TETŐ ÉS FÖDÉMSZERKEZET: Egy modern könnyűszerkezetes ház 30 cm-es falvastagság esetén összehasonlítva egy modern téglafallal több mint 200%-kal jobban hőszigetel, ezáltal kisebb a hővesztesége.  A könnyűszerkezetes házak kiváló jó hőszigetelési tulajdonságúak, így jóval kedvezőbb fűtés költséget jelentenek mint amire egy téglaház esetében számítani lehet. (Számítások szerint egy 44 centiméteres téglafalra rátett 10 centiméteres hőszigetelés összesen 54 centiméteres falvastagsága hőszigetelési szempontból egyenértékű lehet egy 25 centiméteres vastagságú könnyűszerkezetes fallal.)
• ÉPÍTÉSE NEM FÜGG AZ IDŐJÁRÁSI KÖRÜLMÉNYEKTŐL: A könnyűszerkezetes házak egyik fajtája az úgynevezett készház. Mivel előre készített, magas minőségi követelményeknek megfelelő, műszárított alapanyagokból gyártják a ház paneleit, amik a helyszínen kerülnek összeszerelésre pár nap alatt. Ennek köszönhetően az összeállításuk, építésük nem függ annyira az időjárási körülményektől.
• NAGYOBB BELSŐ TÉR: egy könnyűszerkezetes családi ház 10%-kal nagyobb belső teret ad a tulajdonosának, mint egy téglaház, ha azonos szigetelési értéket alakítunk ki.
• CSAK A KÉPZELET SZAB HATÁRT: az alaprajz tekintetében nem ismernek lehetetlent. teljesen egyedi igények alapján is elkészíthető, számos típusterv pedig gyorsíthatja a tervezés és engedélyeztetés folyamatát. A „rácsostartó tetőszerkezetek” technológiájából adódóan olyan formák is kialakíthatók, melyek téglaépületnél nagyon sokba kerülnének a megfelelő statikai értékek miatt. Könnyűszerkezetes épületben akár 25 méteres fesztávú tartókat is lehet készíteni fából vagy acélból, közbenső alátámasztás nélkül is.
• A DERÉKSZÖG AZ DERÉKSZÖG: a szerelt technológiának köszönhetően nagyobb méretpontosság érhető el, mint a rakott falak esetén – főleg ha a mester reggel egy felessel indít. Ez persze emberi hibára és nem a technológiára vezethető vissza.
• TŰZVESZÉLYES? Nem jobban mint a hagyományos téglaházak. Több tudományos kísérlet alátámasztja, hogy a könnyűszerkezetes házak nincsenek nagyobb tűzveszélynek kitéve, mint hagyományos társaik, a házak várható élettartama sem áll meg 20-30 évnél.
• ALLERGÉN ANYAGOK STOP: A könnyűszerkezetes házakban nincsenek allergén anyagok, a gipsz melyet falburkolásra használnak természetes anyag. A falakban lévő kőzetgyapot és üveggyapot pedig nem juthat be a lakótérbe.
• NINCS PENÉSZEDÉS: a könnyűszerkezetes családi házak száraz technológiával épülnek, ezért nem maradhat víz a falakban, mely a későbbiekben penészesedést okozhatna, de hőhidak sincsenek a homogén anyagfelhasználásnak köszönhetően.
• KÖRNYEZETBARÁT ÉPÍTKEZÉS: a hagyományos építkezés során rengeteg sitt és egyéb hulladék keletkezik, nem beszélve a fel nem használt anyagmennyiségekről. A könnyűszerkezetes megoldásnál jóval kevesebb a hulladék és a kárba veszett anyag, építési törmelék pedig egyáltalán nincs is.
• RÁGCSÁLÓVESZÉLY?
  A könnyűszerkezetes házak falpaneljei szárított, hossztoldott, felületkezelt faanyagból készülnek. A speciális gomba- és rovar elleni anyagokkal, állagerősítő anyagokkal kezelt fa a rágcsálók számára taszító.

Következő cikkünkben a könnyűszerkezetes házak hátrányait vesszük végig.

Könnyűszerkezetes ház építésén, vásárlásán gondolkodsz?

4-5 hónap alatt kész

A könnyűszerkezet lényege, hogy  legfeljebb 300 kilogramm esik egy négyzetméterre. Az erős, de rugalmas fa vázszerkezet ellenáll a különféle külső hatásoknak. Előregyártott elemekből készül,melyet a helyszínen szerelnek össze, így jelentős időt és energiát spórolhatunk ezáltal, kb 4-5 hónap alatt elkészül,falai helytakarékosak. 

A főfalak és a válaszfalak kezelt építőfából készülnek, max. 50 cm tengelytávolságra elhelyezve egymástól. A falvastagság 10 cm -től akár 25 cm vastag is lehet. A főfalakat kívül OSB-vel ,belül gipszkartonnal (12,5 mm) borítják, a külső oldalon a mindig érvényben lévő szigetelés vastagságot betartva, hőszigeteléssel és vakolattal látják el.

Könnyűszerkezetes ház építése – itt kulcsfontosságú a szigetelés

A tartófalakat érdemes már legalább 20 cm vastagságban kérni,hiszen köztudott,hogy 2018-tól szigorodtak a hőátbocsátási tényezőre irányuló alapelvek. Vastagabb szigeteléssel jobb komfortérzet,és jelentős energiamegtakarítás párosul.

Válaszható földszintes és tetőteres kialakítású épület, itt csak a képzelet szabhat határt ( és olykor a tervező). Ha földszintes házat szeretne, a tartófal vastagság mellett érdemes a födémet is legalább 15-20 cm vastag szigeteléssel ellátni. Ez esetben csak magát a padlás járófelületét kell és érdemes szigetelni. Padláson a legtöbb esetben  rácsszerkezetet alakítanak ki, amit 80 cm-ként helyeznek el egymástól. Elsősorban egyszerű nyeregtetőknél alkalmazzák, amikor a padlástér kihasználására nincs, vagy csak részben van igény. Általában járófelület kialakítással is tervezik a házakat, OSB lappal borított padozatot alakítanak ki. Tetőhéjazat alá csak akkor kell szigetelés, ha a lakótér már fent van az emeleten, azaz beépített a tetőtér. Ez esetben a szarufaközöket kell szigetelni a külső és a belső héjazat közé. A 2 szint közé is szigetelés kerül az emeleti padozat alá, és hangszigeteléssel látják el, a kopogó hangot elkerülése végett. A belső héjazat leginkább gipszkarton kialakítású, könnyű,nem terheli meg a szerkezetet.

Az OSB külső  és a karton belső közé minden esetben szigetelést kell betenni. Sok gyártó már eleve belekalkulálja az árba a szigetelést, de van rá mód, hogy üresen kérd a szerkezetet. Üres szerkezet esetén a belső oldalon (gipszkartonon) egy 10 cm -es lyukon keresztül tudjuk feltölteni a közöket rés és hőhíd mentesen. A fújható üveggyapot szigetelés így eljut a legkisebb sarokba is anélkül,hogy falat kelljen bontani. Általában egy nap alatt elkészül a kivitelezés, felesleges anyagveszteség nélkül, hiszen nem kell a táblákat vágni, illetve illeszteni. Óriási előnye hogy mivel újrahasznosított üvegből dolgozzák fel,a gyártás során nem alkalmaznak sem kötőanyagot, sem vegyszert. Az anyag 25 év során sem esik össze,nem csúszik le a függőleges falakban sem. Az új tűzvédelmi előírásoknak megfelelően 2018-tól már csak A1 tűzvédelmi besorolású szigetelést lehet beépíteni a könnyűszerkezetes házakba. ( A1 osztály jelentése, nem ég, nem izzik )