Tetőtér hőszigetelés: a tetőtér beépítésével sok hasznos lakóterületet nyerhetünk. Azonban az épület tetőszerkezete alatt elhelyezkedő szobák energetikai egyensúlya szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy van-e hőszigetelés a tetőn.
Tetőtér hőszigetelés: miért nélkülözhetetlen egy tetőtér szigetelése?
Télen a hideg és a szél hatására gyorsan lehűlhet egy olyan tetőtér, ami nincs szigetelve. Aki már járt padláson nyári időben vagy szigeteletlen tetőtéri szobában próbált aludni kánikula idején, tudja, hogy kéretlenül is szaunává alakul a belső tér.
Milyen anyagokkal érdemes a tetőteret szigetelni?
Tetőtér szigetelés esetén a ferde síkok szigetelése a fő feladat, illetve a tetőtéri helyiség feletti vízszintes felület (a tető csúcsa) szigetelése, amennyiben a falakat nem visszük fel egészen a csúcsig. A parazáró és a páraáteresztő fólia közé kerül behelyezésre a szigetelőanyag minden esetben.
A ferde síkok a legtöbb esetben nem mértani pontossággal készülnek, illetve az is elég gyakran előfordul hogy a gipszkartonosnak megszalad a keze és a 15-20 cm helyett lesz 25 cm. Ezen pontatlanságok miatt a leginkább ajánlott szigetelőanyag tetőtér esetében az üveggyapot.
Könnyű, nem terheli a tetőszerkezetet és könnyen formálható, a fújható üveggyapot ráadásul a legkisebb résekbe is bejut.
Felújításoknál sokszor az is látható, hogy a fal alján még 12 cm a szigetelendő vastagság, a tetején pedig már 15-18 cm is akár. Ezeknek az egyenetlen réseknek a kitöltése a legjobban, leggyorsabban és legköltséghatékonyabban fújható üveggyapottal történhet.
A hungarocell nehezen formázható, a kőzetgyapot idővel elkezd porzani és az esetleges réseken ez a finom por beszállhat a tetőtérbe, ezért nem javasolt. Purhab használata szintén nem javasolt, mivel szinte javíthatatlan ha bármilyen probléma merül fel, és mivel a tetőszerkezetek nagyrészt fából készülnek, a purhab pedig nem légáteresztő, nem hagyja lélegezni a fát, ezért a fa berohadhat alatta, ami anyagilag nagyon jelentős károkat okozhat a tetőszerkezetben.
Mindig azt tartsuk szem előtt, hogy minden szigetelőanyagnak megvan a maga szerepe, létjogosultsága, megvannak az előnyei-hátrányai. De hogy melyik szigetelőanyagot hová és mikor használjuk, az nagyon nem mindegy.
Hogyan alakul a tetőtér szigetelés rétegrendje?
Belülről kifelé haladva, a következő a tetőszerkezeti rétegrend. Belül látunk egy gipszkartont vagy lambériát vagy egyéb falburkolatot, alatta helyezkedik el a párazáró fólia, ami megakadályozza hogy a nedvesség (pára, hó, kondenzációs lecsapódás) bejusson a lakótérbe.
Utána jön a hőszigetelés, majd a páraáteresztő fólia, légrés és maga a héjazat (ami többnyire cserép). A helyes tetőszerkezeti rétegrend alapvető feltétele annak hogy jó legyen a szigetelésünk. Ha nem megfelelő ez a rétegrend, akkor a szigetelésünk nagyon rövid idő alatt tönkre mehet és pénzkidobás volt az egész.
Ezért is nagyon fontos, hogy szakértő kivitelezővel dolgozzunk.
Milyen vastag legyen a tetőtér hőszigetelése?
Felújításnál a szarufa vastagság adott, általában 15 cm vastag szarufákat találunk családi házak esetében. Szarufa vastagságot kifelé növelhetünk, a külső héjazat felé, ami nagyon költséges, mert le kell szedni az egész tetőt, vagy befelé, amivel viszont a belső térből veszünk el, ami egyébként is általában elég kritikus a tetőtereknél.
Ha erre nincs módunk, akkor legalább annyit tegyünk meg, hogy a régi, csökkent hőszigetelőképességű, összeesett szigetelőanyagot szedessük ki és a meglévő adott, szarufa vastagságot, a 15 cm-t töltsük ki fújható üveggyapottal. Új építésnél több a választási lehetőségünk, ilyen esetben legalább 25-30 cm az ajánlott hőszigetelőanyag vastagság, mivel egyre melegebbek a nyarak és a hőszigetelés legalább 30-40 évig benn marad a szerkezetben (jó esetben), tehát hosszú távon is működnie kell.
Mit nyerünk a tetőtér hőszigetelésével télen, a fűtési szezonban?
A tetőtér hőszigetelése után már az első fűtési szezonban megérezhetjük a sikeres szigetelés áldásos következményeit. Először is sokkal jobb lesz az épületben a komfortérzet, hamarabb felmelegszik az otthonunk. Amennyiben a nyílászáróink is rendben vannak, megszűnik a kellemetlen huzatosság, a belső falak vizesedése, a penészedés kialakulásának lehetősége. Persze ahhoz, hogy a nedvesedésért, penészedésért felelős párát kitessékeljük otthonunkból, szükség lesz a rendszeres, szakszerű szellőztetésre is.
A pénztárcánkon, bankszámlánkon is érezni fogjuk a hőszigetelés jótékony hatását, hiszen jelentősen kevesebbet kell költenünk a fűtésre és mivel kevesebbet megy a kazán, a szervizelésre, karbantartásra is alacsonyabb összeget kell félretennünk.
Mit nyerünk a tetőtér hőszigetelésével nyáron?
A nyári időszakban talán még látványosabb vagyis érezhetőbb eredményt érhetünk el. A jól leszigetelt tetőtér élhető lesz a forróságok idején is, nem kell annyit járatnunk a klímát, amivel jelentőset spórolunk a villanyszámlán. (A hűtésre közel háromszor annyi pénzt kell költeni, mint a fűtésre.) Nyári hőségben a jól szigetelt tetőtérben legalább 5-7 fokkal alacsonyabb hőmérsékletet tudunk elérni, ráadásul a tetőtér sokkal lassabban melegszik fel ha jól működik benne a szigetelés. Ha odafigyelünk az árnyékolásra és az éjszakai szellőztetésre, akkor akár teljesen elkerülhető a klíma használat is.
Milyen egyéb megoldásokkal tehetjük komfortosabbá a tetőteret?
A szigetelés mellett fontos, hogy a tetőtéri ablakokra kerüljön külső árnyékolás. A belső reluxákkal, függönyökkel nem megyünk sokra, csak ha a fényt szeretnénk távoltartani, ám a napenergia bejut az üvegen keresztül és az üvegházhatásnak köszönhetően kifejti melegítő hatását az otthonunkban. Ez télen jól jön, nyáron azonban kerülendő. Ezt a problémát okosan meg lehet oldani külső árnyékolás-technikával.
Valamilyen klímaberendezésre is szükségünk lesz a tetőtérben, akármennyire jó a hőszigetelés, ám nyáron a rendszeres, okos szellőztetéssel is sokat tehetünk a megfelelő hőmérséklet kialakításáért.
Milyen hibákat lehet elkövetni a tetőtér hőszigetelése során?
A barkácsmegoldásoknál egyik legjellemzőbb hiba, hogy a szigetelést nem a megfelelő rétegrenddel végzik el és nem a megfelelő vastagságú szigetelőanyag kerül a tetőbe. A rossz rétegrend miatt könnyen bevizesedhet, rohadhat a faszerkezet, megnedvesedhet a szigetelőanyag, amitől elveszíti szigetelő tulajdonságát. És ha nem tettünk be elegendő vastagságú szigetelőanyagot? A tetőtér szigeteléséhez használt szigetelőanyagok közös jellemzője, hogy minél vastagabbak, annál jobban szigetelnek. Épp ezért butaság nem betenni a megfelelő, előírt vastagságot, hiszen a várt célt csak úgy érhetjük el, ha legalább 25 centi vastag anyagot helyezünk el a tetőben.
Miért ajánljuk a fújható szigetelést a tetőtérben?
1) Gyors, akár 1 nap alatt is elkészülhet a tetőtér szigetelés
Egyszerűen alkalmazható a nehezen megközelíthető területeken is. Gyors és hatékony munka, kevesebb munkadíj!
2) Nincs felesleges hulladék, felfordulás
Előzetesen feltárjuk a gipszkarton mögötti területet, hogy hol milyen állapotban van a régi szigetelés. A befújógép segítségével gipszkarton vagy lambéria megbontása nélkül is gyors és tiszta munka végezhető a tetőtérben, nincs felesleges hulladék és felfordulás.
Néhány lyuk (kb. 6-10 cm átmérőjű) gipszkartonba vagy lambériába történő fúrásával – a lyukon keresztül – juttatjuk be az anyagot, ami később egyszerű gletteléssel és festéssel eltüntethető. Nem kell megbontani az egész tetőteret!
3) Természetes alapanyagokból készül, gombák, rovarok, rágcsálók nem támadják meg
Kötőanyagot és egészségre káros összetevőket nem tartalmaz. Környezetbarát, csökkenti a CO2-kibocsátást. Nem tartalmaz rágcsáló irtó vegyszereket, sem gombamentesítőt, sem égéskésleltetőt. Anyaga szervetlen, nem táplálék az állatok számára.
- Nem szúr
- Nem éghető!
4) Résmentes és hőhídmentes hőszigetelés
A befújásos technológiával lehetőség nyílik a tetőtér résmentes hőszigetelésére, az anyag szerkezeténél fogva egészen kis résekbe is bejut és az eddig megközelíthetetlen födém rések is hőhídmentesen hőszigetelhetőek.
5) Nem jöhet létre penészedés, a párát átereszti, a nedvesség nem áll meg a tetőtér szigetelésben
Víztaszító, hidrofobizált, víztaszító anyaggal kezelt, nem szívja magába a nedvességet, párát, nagy páraáteresztő képességgel rendelkezik. Könnyű anyag, kis terhelést jelent a szerkezetre: 20 cm vastagságban is csak 2,45 kg/m2
6) Kiemelkedő tűzállóságú (A1 osztály),és zajvédelem
7) Garantált minőség – a Knauf Insulation Kft. ajánlott szakkivitelező partnere
A termék amelyet felhasználunk a kivitelezés során, a Knauf Insulation által gyártott, szigorúan minősített termék!
A fújható szigeteléssel gyorsan, hatékonyan, hulladékképződés nélkül dolgozhatunk. Sőt, ezt a munkát akár rossz idő esetén is elvégezhetjük, amennyiben a padlástér vagy tetőtér felől megközelíthető a tető.
Tetőtér hőszigetelés bontás nélkül akár 1 nap alatt: hogyan működik?
- Magas a fűtés számla és mégis hideg van?
- Kibírhatatlan hőség a tetőtérben, a klíma állandóan megy?
- Tudta, hogy a tetőn keresztül távozik a hő 30%-a?
A megoldás: tetőtér szigetelés!
A fújható szigeteléssel bontás és felfordulás nélkül akár 1 nap alatt szigeteljük tetőterét, felfordulás nélkül! Legyen szó akár lambériáról, akár gipszkartonról.
