Mi a csodálatos és misztikus U-érték, azaz a hőátbocsátási tényező fogalma?
Aki ablakcserét tervez, a kiszemelt nyílászáró legfontosabb tulajdonságaként az U-értékkel találkozik. Aki építkezne, vagy csak energiacímkét készíttetne, szintén ezzel a kifejezéssel találkozik elsőként. Sokan sejtik, hogy a szigeteléssel kapcsolatos fogalom az U-érték, de kevesen tudják, pontosan mit jelent.
Kép forrása: MEPS
A hőátbocsátás hőközlés. A szilárd épületszerkezeten keresztül hő áramlik a melegebb közeg felől a hidegebb közegbe. (Ez a melegebb közeg a hazai klíma értelmezésében természetesen a téli belső teret jelenti. A méretezés során ez egészen pontosan 20 ºC-ot, míg a külső levegő esetében -15 ºC-ot jelent.)
A hővezetési tényező annak a fokmérője, hogy milyen mértékben áramlik át a hő az adott anyagon, meghatározott idő leforgása alatt. Általánosságban elmondható az, hogy a nagyobb sűrűségű anyagok jobb hővezetők (nagyobb a hővezetési tényezőjük), azaz rosszabb hőszigetelők, a kisebb sűrűségűek pedig jó hőszigetelők (kisebb a hővezetési tényezőjük).
Mi az U érték jele?
A hővezetési tényező jele: λ (lambda)
Mi az U érték mértékegysége?
A hővezetési tényező vagyis az U mértékegysége: W/mK (azaz: Watt/méter*Kelvin)
Hogyan történik az U érték számítása?
A hőátbocsátási tényező (U-érték) azt jellemzi, hogy egységnyi felületen keresztül egységnyi hőmérséklet változás hatására hány Watt hőáram halad át. Minél alacsonyabb ez az érték, annál jobban hőszigetel a szerkezet.
Érdemes egy kicsit utánaszámolni annak, mennyi energiát használunk el ahhoz, hogy kifűtsük a lakásunkat, házunkat. Közép-Európában és így Magyarországon is ismerős a “fűtjük az utcát” jelenség, sokan élnek szigetelés nélküli, rossz, elavult nyílászárókkal épített otthonokban, és sokkal többet kell költeniük arra, hogy megközelítőleg komfortos körülmények között vészeljék át a telet, mint azoknak, akik rendesen szigetelt, jó nyílászárókkal felszerelt lakásokban laknak. 2024-ben akár állami támogatással is szigetelhetjük otthonunkat.
Bár mi alapvetően födémek és tetők szigetelésével foglalkozunk, az egyszerűség kedvéért számoljuk ki egy falfelület hőátbocsátását. Vegyünk egy 5×5 méteres, 2,7 méter belmagasságú szobát, amelyeknél a falak teljes területe (2×5+2×5)x2,7= 54 m2.
Ha U=1 W/m2K és a hőmérséklet különbség 1 fok (kint 19 fok van, bent pedig 20), akkor 1 négyzetméter falfelület 1 Watt energiát veszít. Ha pedig kint 3 fok van, bent 21, akkor 18 fok a hőmérséklet különbség. Ennél az értéknél már 18 Watt energia távozik a falon keresztül.
Tehát a hőveszteség 54 m2 × 18 fok = 972 Watt.
A hővezetési tényező egy adott építőanyag (tégla, hőszigetelés, beton stb.) jellemzője, addig a hőátbocsátási tényező egy konkrét – adott vastagságokkal rendelkező, akár több rétegből összetett – épületszerkezet fokmérője.
Mi a hőátbocsátási tényező követelménye?
Az elmúlt évek során jelentősen szigorították a különböző épülethatároló szerkezetekre vonatkozó U érték, vagyis hőátbocsátási tényező követelményeket.
| Épület határoló szerkezet | Hőátbocsátási tényező U (W/m2K) | |
| 1. | Homlokzati fal | 0,24 |
| 2. | Lapostető | 0,17 |
| 3. | Fűtött tetőteret határoló szerkezetek | 0,17 |
| 4. | Padlás és búvótér alatti födém | 0,17 |
| 5. | Árkád és áthajtó feletti födém | 0,17 |
| 6. | Alsó zárófödém fűtetlen terek felett | 0,26 |
| 7. | Üvegezés | 1 |
| 8. | Különleges üvegezés | 1,2 |
| 9. | Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5 m2) | 1,15 |
| 10. | Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró | 1,4 |
| 11. | Homlokzati üvegfal, függönyfal | 1,4 |
| 12. | Üvegtető | 1,45 |
| 13. | Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola | 1,7 |
| 14. | Tetősík ablak | 1,25 |
| 15. | Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására) | 2 |
| 16. | Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó | 1,45 |
| 17. | Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu | 1,8 |
| 18. | Fűtött és fűtetlen terek közötti fal | 0.26 |
| 19. | Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal | 1,5 |
| 20. | Lábazati fal, talajjal érintkező fal a terepszinttől 1 méter mélységig (a terepszint alatti rész csak az új épületeknél) | 0,3 |
| 21. | Talajon fekvő padló (új épületeknél) | 0,3 |
| 22. | Hagyományos energigyűjtő falak (pl.: tömegfal, Trombe fal) | 1 |