A kőzetgyapot egy széles körben elterjedt, természetes alapanyagból készülő szigetelőanyag típus. Főleg homlokzati szigetelésként alkalmazzák, de kedvelt lapostető szigetelések esetében is.
Hogyan készül a kőzetgyapot?
A kőzetgyapot alapú szigetelés természetes alapanyagból készül, alapanyaga a sokoldalú bazaltkő. A bazaltot már a rómaiak is bányászták. Az újkori Magyarországon a 19. században kezdődött meg a kemény kőzet kitermelése. Kezdetben kis bányák szolgálták ki az igényeket, a lecsúszott bazaltomlások törmelékét gyűjtötték össze és hordták el az útépítésekhez, később pedig elkezdték feltárni a hegyek bazaltkúpját is. A bányászat állandó jelleggel az 1900-as évek elejére tehető, a balatoni vasút építésekor. A hazai bazaltbányászat egyik legszembetűnőbb példája a Hegyestű.
A Balaton-felvidéki bazaltbányászatot leállították az 1960-as évek közepén természetvédelmi okok miatt. Jelenleg már csak a Keszthelyi-hegység peremén, Uzsán folyik bazaltkitermelés (ez Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bazaltbányája), illetve Vindornyaszőlősön bányásznak bazaltot.
Magyarországon a Kisalföldön, a Balaton-felvidéken és Nógrádban van a legtöbb bazalthegy, a legismertebbek a Badacsony, illetve a Hegyestű.
A bazaltkő vulkáni eredetű kő, sötétszürke, acélkék valamint fekete színű. Nehezen megmunkálható és nagyon kemény, szilárd kőzet. A kő a vulkáni működés során felszínre ömlött lávából keletkezett, amelyet a gyors lehűlés következtében repedések jártak át.
Gyártási folyamata igen hasonló az üveggyapotéhoz. Gyártásakor – nagyon leegyszerűsítve a folyamatot – a megőrölt alapanyag, a bazaltkő bekerül egy kohóba, ahol 1300-1400 Celsius-fokon megolvasztják, majd a folyékony bazaltkőből egy centrifuga henger segítségével vékony szálakat képeznek, majd kötőanyaggal és impregnáló olajjal kezelik és végső lépésként a szálakból paplant képeznek, amit aztán méretre vágnak és csomagolnak.
Milyen előnyei vannak a kőzetgyapot szigetelésnek?
A kőzetgyapot szigetelés télen is és nyáron is kiválóan védi otthonunkat a szélsőséges időjárástól. Nyáron megakadályozza az épület felmelegedését, így kevesebbet kell használni a klímát és a ventilátort, télen pedig megőrzi a hőt, nem szükséges, hogy állandóan menjen a fűtés.
1.Környezetbarát
Természetes alapanyagokból készül és újrahasznosítható.
A kőzetgyapot szigetelés alapanyaga a természetben bőségesen megtalálható bazaltkőből, mészkőből, és dolomitból származik. Jól újrahasznosítható, nem minősül veszélyes hulladéknak, valamint élettartama megegyezik az épület élettartamával. A kőzetgyapot nem káros az egészségre, nem minősül veszélyes hulladéknak. Azt is hozzá kell tennünk, hogy bár természetes alapanyag, az előállításához magas energiafogyasztás szükséges.
2.Hangszigetelő
A kőzetgyapot kiváló hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik.
A külső zajokat is csillapítja illetve az épületen belüli zajok ellen is védelmet nyújt. A beszűrődő, nem kívánt zajok káros hatással lehetnek ránk, zavarják mind a hatékony munkavégzést, mind a pihenést. A folyamatos zajterhelés rontja az alvás minőségét és idejét, ezen keresztül megváltoztatja a szervezet napi ritmusát, mely végül az idegrendszer túlterheléséhez vezethet: fokozódik a fáradékonyság, megnő a reakcióidő, romlik a koncentrációképesség ingerlékenyebbek leszünk. Sok lakásban gondot okoz egy zajos szomszéd, a munkahelyen a szomszédos irodában lévő kollégák hangos beszélgetése zavarhatja a munkát. A kőzetgyapot a sűrű szélszerkezete miatt rendkívül hatékony hangszigetelő termék.
3.Remek hőszigetelő
Az épületeink energiaigényének 60-80%-át a téli fűtésre és a nyári hűtésre felhasznált energiák teszik ki. A megfelelő hőszigeteléssel jelentős mértékben csökkenthető az épület hővesztesége, és alacsonyabb energiaköltséggel biztosítható a belső terek állandó melege. A jól megtervezett és kivitelezett hőszigetelés a nyári forróságot is oly mértékben ki tudja zárni, hogy szükségtelenné válik légkondicionáló berendezés alkalmazása. Ez azért is nagyon fontos, mivel a helyiség hőmérsékletének 1 °C-kal való hűtéséhez háromszor annyi energiára van szükség, mint annak 1 °C-kal való felfűtéséhez.
4.Nem éghető
Magas az olvadáspontja, több mint 1000 Celsius-fokig hőálló.
A kőzetgyapot szigetelések a tűzoltók körében igen népszerűek, mert ők tudják a legjobban, hogy egy esetleges épülettűz esetében az idő és a nem éghető szigetelés mekkora előnyt jelent. Az épületek tűzvédelmének biztosítására rengeteg eszköz létezik, tűzjelző- és tűzvédelmi rendszerek, füstérzékelők. Ha az épület szerkezetét szeretnénk tűzbiztossá tenni, akkor a kőzetgyapot szigetelés jelenti a megoldást. A kőzetgyapot szigetelések képesek megakadályozni a tűz továbbterjedését, valamint megvédeni az egyes épületszerkezeteket, mivel szinte egyetlen épülettűz során sem keletkezik ilyen magas hőmérséklet. A kőzetgyapot termékek tűzvédelmi szempontból a legkedvezőbb, A1-es éghetőségi besorolásúak, nem éghetőek, tűz hatására füstöt, mérgező gázokat nem fejlesztenek, s égve nem csepegnek.
5.Nem érzékeny a hőmérséklet ingadozásra, alak és mérettartó
Emiatt könnyű vele dolgozni.
Az épületek és ezáltal a hőszigetelő rendszerek szélsőséges hőmérséklet ingadozásnak vannak kitéve. Nyáron a tetőszerkezetben akár 60-70 fokos hőmérséklet is lehet, a homlokzaton pedig 40 fok is, télen ugyanakkor -20 fok is lehet. A kőzetgyapot termékek deformálódás nélkül tudják elviselni a hőmérséklet különbségeket, így nem fordulhat elő, hogy a homlokzaton a kőzetgyapot táblák zsugorodnak és nem keletkeznek rések, amik rontják a hőszigetelő rendszer hatékonyságát. Táblák viszonylagos merevsége miatt könnyű vele a munka.
6.Átereszti a párát
A levegővel megegyezik a páradiffúziós ellenállása, az épületben keletkező pára könnyen kijut a falakon keresztül.
A kőzetgyapot nyílt pórusú szerkezetéből adódóan a vízpára gyakorlatilag akadálytalanul vándorolhat a kőzetgyapotban, nem képez a szerkezeten páragátat. Hagyja az épületszerkezeteket lélegezni valamint az építési és használati nedvesség eltávozását. A kőzetgyapot szigeteléssel lélegzik a ház, a lakótér komfortosabbá válik, a külső falak belső felületei melegebbek lesznek, mely elkerülhetővé teszi a páralecsapódást, penészesedést.
7.Tartós, élettartama sok esetben megegyezik az épületével
A bazaltkő mint alapanyagot a napsugárzás, szél, vegyszerek stb. nem károsítják. A kőzetgyapot évtizedek után is megőrzi eredeti mechanikai és hőtechnikai tulajdonságait, így élettartama az épület élettartamával megegyező. Gombák, rovarok, rágcsálók nem károsítják.
Kőzetgyapot ár – mennyibe kerül a kőzetgyapot?
A kőzetgyapot termékek árai sokféle paraméter függvényében változhatnak. Az ár függhet a felhasználási területtől, nem mindegy hogy lapostetőre szeretnénk kőzetgyapotot vagy homlokzati szigetelésként. Függ a felhelyezni kívánt vastagságtól. Homlokzati hőszigetelés esetében 8-15 cm vastagság az általános, de egy lapostető szigetelés esetében akár 30 cm vastagsággal is számolnunk kell. A kőzetgyapot ára függ a kőzetgyapot hőszigetelési tényezőjétől. Minél kisebb egy szigetelőanyag hőátbocsátási tényezője, annál hatékonyabb a hőszigetelés.
Kinek ajánlott a kőzetgyapot szigetelés?
A kőzetgyapot szigetelés alkalmazását javasoljuk azoknak:
- akik hosszú távra terveznek, hajlandóak megfinanszírozni egy kezdeti magasabb bekerülési költséget, cserébe akár egy élettartamra szóló beruházást kapnak.
- Ahol a zajterhelés nagy, és emiatt lényeges szempont a hangszigetelés
- akiknek nem számít a súly, mivel magas térfogat sűrűségű szigetelőanyag, így súlyra jóval nehezebb más szigetelő anyagokhoz képest
- vályogház tulajdonosoknak – sok épületnél válogathatunk különböző szigetelőanyagokból, addig a vályogháznál homlokzaton csakis kőzetgyapottal dolgozhatunk. Ez nagyon fontos, a vályogháznak mindenképpen szellőzésre van szüksége, lábazatra is légáteresztő rendszert kell alkalmaznunk!
Hova ajánlott a kőzetgyapot szigetelés?
A kis testsűrűségű kőzetgyapotokat inkább magastetők, válaszfalak, födémek, és álmennyezetek hőszigetelésére, míg ezzel szemben a nagyobb sűrűségű termékeket padlók, lapostetők, homlokzatok hőszigetelésére alkalmazzák.
1.Tetőtér szigetelés
Tetőtér szigetelésnél főleg szarufák közötti szigetelésre ajánlott. A kőzetgyapot tábla merevségének köszönhetően könnyen beszorítható a szarufák közé, külön rögzítésre nincs szükség, öntartó. Ha a szarufa vastagság nem elégséges, akkor alkalmazható a szarufák alatti szigetelés. A kőzetgyapot táblák szigetelésvágó késsel formálható, alakítható.
2.Padlásfödém szigetelés
Ha a tetőtér nem kerül beépítésre, akkor a padlásfödémet kell szigetelni. Szigetelés előtt érdemes eldönteni, hogy járható, vagy nem járható padlásteret szeretnének- e kialakítani. Ha a padláson szeretnénk tárolni, raktározni, akkor tároló felületet is építenünk kell. Ezeknek a figyelembe vételével kell választanunk a kisebb, vagy nagyobb testsűrűségű kőzetgyapot között. Ha vastagabb réteget szeretnénk kialakítani, akkor kettő- vagy több rétegből le átlapolással a szigetelő anyagokat. Így a hézagokat is jobban csökkenthetjük. A fújható kőzetgyapot alkalmazásával bármilyen vastagságot el tudunk érni és a résmentes szigetelést tudunk elérni.
3. Lapostető szigetelés
A lapostető egy hőszigetelésileg kihívást jelentő feladat, hiszen a lapostetőkön jellemzően előforduló felépítmények mint pl. összefolyók, felülvilágítók stb. ugyanis jellemzően lerontják a szerkezet hőszigetelését. Ezeket a hőszigetelés vastagságánál be kell tervezni. Emiatt amennyiben a tetőn felépítmények találhatóak, a hőszigetelés vastagságát úgy kell növelni – a minimum 23 cm-t meghaladóan – hogy a teljes tető átlagos „U” értéke érje el a rendeletileg előírt 0,17-os értéket. Ez gyakorlatilag gyakran 26-30 cm vastag hőszigetelőanyag betervezését követeli meg. Javasolt inhomogén kőzetgyapot lemezek alkalmazása, melyeknek pontszerű terhelhetősége nagyobb mint a homogén kőzetgyapot termékeké.
4. Kőzetgyapot hangszigetelés – válaszfal szigetelés
Kiváló hő- és hangszigetelési tulajdonságai miatt, belső terek szigetelésére is tökéletesen megfelel. Alkalmazható gipszkarton válaszfalak, álmennyezetek, és előtét falak szigetelésénél. Eltérő hőmérsékletű helyiség közötti elválasztó szerkezeteknél fontos, hogy a magasabb hőmérsékletű (fűtött) oldalra párazáró fóliát helyezünk, hogy megakadályozzuk a pára bejutását a szigetelőanyagba, illetve az ebből adódó problémákat (páralecsapódás, penészesedés). Az így elkészült szerkezeteket bármilyen burkoló anyaggal le lehet fedni.
5. Padlószigetelés
A terhelhető kőzetgyapotokat közbenső födémek, aljzatok úsztatott padlószerkezetében alkalmazzák lég- és lépéshang, illetve hőszigetelésére. Beépítés során fontos szem előtt tartani a megfelelő víz- és mechanikai védőrétegek elhelyezését.
6. Lépésálló kőzetgyapot: mit kell tudni róla?
A kemény, nem éghető kőzetgyapot lemezeket akusztikai szigeteléshez szokták használni, emellett kiválóan alkalmas kifejezetten a betonból öntött padlók lépéshangszigeteléséhez.
A lépésálló kőzetgyapot lapot elsősorban talajon fekvő padlók hőszigetelésére, valamint közbenső födémek úsztatott rétege alatt kopogó- és léghanggátlásra használják. Mivel teljes keresztmetszetében hidrofobizált termék, nem szívja magába a vizet, mivel a páraáteresztő képessége megmarad, nem alakul ki penész a felhasznált területeken.
7.Homlokzat szigetelés
A homlokzatok szigetelésének fontos célja a fűtésszámlák csökkentése. A kőzetgyapot kiváló hőszigetelő képességének köszönhetően a falakon fellépő hőveszteség minimalizálható, ezen felül megfelelő hangszigetelést és tűzvédelmet is nyújt – ezek szintén fontos tényezők a homlokzatok szigetelésekor.
A kőzetgyapot hangszigetelő tulajdonságával biztosítható, hogy a nem kívánt utcai zajok az épületen kívül maradjanak, ezáltal biztosítva a csendes, nyugodt körülményeket az épületen belüli pihenéshez vagy munkavégzéshez.
8. Vakolható kőzetgyapot
A kifejezetten vakolható kőzetgyapot lemezek alkalmazási területe a homlokzatok hő- és hangszigetelése. Legjobb homlokzati szigetelőanyagok között szerepel az alábbi tulajdonságai miatt: kiváló hőszigetelő képesség, jó hangszigetelés, tartósság, nedvességre nem érzékeny, tűzállóság, kiváló légáteresztő képesség, környezetre és egészségre káros hatása nincs. Nagy páraáteresztő képességgel rendelkezik, ennek köszönhetően nem akadályozza a pára távozását, ez csökkenti a penészesedés kialakulását.
A homlokzati kőzetgyapot szigetelőlemez inhomogén, két eltérő sűrűségű rétegből áll. A felső, vastag réteg tömörebb, ami különösen magas pontszerű terhelhetőséget biztosít így a homlokzatot ellenállóbbá teszi a külső mechanikai hatásokkal szemben. Az alsó, vastagabb réteg puhább és elég rugalmas ahhoz, hogy kellően alkalmazkodjon a falfelület esetleges egyenetlenségeihez. A kőzetgyapot lemezeket gyakran homlokzati tűzterjedési gátak kialakítására is használják. Tűzvédelmi szempontból bármely magasságú és tűzállósági fokozatú épületnél korlátozás nélkül beépíthető, mivel nem éghető.
Üveggyapot vagy kőzetgyapot? Mi a különbség, mikor melyiket használjuk?
Homlokzatszigeteléshez kőzetgyapotot haszálunk, az üveggyapot nem alkalmazható. Ha fontos a súly, nem bír el a szerkezet jelentős többlet súlyt mint pl. álmennyezet esetében akkor egyértelműen az üveggyapot könnyebb, nem terheli meg a szerkezetet. Hangszigetelés esetén a kőzetgyapot jobb értékekkel bír illetve speciális, hangszigetelési célra kifejlesztett anyagot kell választani. Az üveggyapot rugalmasabb, könnyebben kezelhető a kőzetgyapotnál. A kőzetgyapot termékek általában drágábbak.
