A rendszeres és szakszerű szellőztetés a penészesedés egyik legkomolyabb ellenszere. Természetesen amikor a penészedés ellen küzdünk, nem mehetünk el szó nélkül a megfelelő, lehetőleg hőhídmentes szigetelés, a jól szigetelő nyílászárók és a kültéri teregetés mellett sem.
Miért fontos a szellőztetés?
A rendszeres és szakszerű szellőztetéssel sokat tehetünk a saját testi, lelki egészségünkért, a kiadós éjszakai alvásért, megelőzhetjük a penészedés kialakulását, ezzel pedig nem csak az asztmatikus betegségek kialakulását előzhetjük meg, hanem sokat tehetünk az épület állagmegóvásáért is.
Miért van fontos szerepe a szellőztetésnek nyáron?
A nyári szellőztetésnek fontos szerepe van, de nem mindegy, hogyan csináljuk. Semmiképp sem jó, ha egész nap nyitva van az ablak, mert akkor túlzottan felmelegszik a levegő. De szellőztetni ettől függetlenül kell, a legjobb, ha akkor szellőztetünk, amikor érezzük, hogy elhasználódott a levegő. Ilyenkor célszerű olyan ablakokat, ajtót választani, amit épp nem tűz a nap és egy intenzív kereszthuzattal ki tudjuk cserélni a levegőt.
Miért fontos a szellőztetés télen?
A téli szellőztetés is nagyon fontos. Ilyenkor a páraképződés és a külső-belső hőmérsékletkülönbség miatt penészképződés indulhat meg a lakás falain, különösen a szerkezeti elemek találkozási pontjainál. A hideg időben sokan azért nem szellőztetnek, nehogy a drága hőenergia elillanjon a lakásból. A nyári szellőztetéshez hasonlóan ilyenkor is válasszuk a kereszthuzatos, rövid szellőztetést, ne hagyjuk résnyire nyitva az ablakot, hogy órákon keresztül szellőztessünk.
Milyen kapcsolatban van a szellőztetés a páratartalommal és a penészedéssel?
Egy átlagos család napi 10 liter vizet termel, ami páraként a lakás légterébe kerül. Ez a páraképzés sok mindenből adódik, a puszta lélegzés is termeli a párát, de a főzés, a mosogatás, a zuhanyzás, a takarítás és legfőképpen a mosás-teregetés felelős a pára nagy részéért. Azokban az otthonokban, ahol rossz a szigetelés (akár a homlokzati, akár a födém- vagy az aljzatszigetelés), hőhidak alakulnak ki. Ezeken a hőhidakon keresztül pedig nem csupán a hőenergia távozik, de a belső, melegebb oldalán a pára is kicsapódik. A fal nedvesedésének következtében kiváló életteret terermtünk a penészgombáknak, akiket onnantól igen nehéz eltávolítani. A penész pedig nem csak csúnya, de kifejezetten egészségtelen is.
Milyen betegségeket lehet megelőzni a rendszeres szellőztetéssel?
Kimutatták, hogy egy átlagos európai ember a napjának 90 %-át a négy fal között tölti. Nagyon kevés időt vagyunk szabad levegőn és ha ráadásul nagyvárosban élünk, akkor ezt a rövidke időt is elég rossz levegőminőségben töltjük. A penésznek olyan mellékhatásai lehetnek, amelyek irritálhatják a szemet, a tüdőt, az orr nyálkahártyáját, a bőrt és a torkot is, még akkor is, ha egyébként nem vagyunk allergiásak. A penészérzékenységgel járhat az orrfolyás és orrdugulás, az orr- és torokviszketés, tüsszögés, fokozott könnyezés. A legérzékenyebbeknél, a légzőszervi betegségtől szenvedőknél vagy a legyengült immunrendszerűeknél a penész fokozhatja a már meglévő betegségek tüneteit, de ha sokáig penészes környezetben vannak, akkor újabb betegségek is kialakulhatnak. Az asztmatikus betegségben szenvedőknek különösen fontos, hogy hosszabb távon kerüljék a penészes helyiségeket. Bizonyos penészgombafajták súlyos tüdőbetegségeket, fertőzéseket, a tüdő szöveteinek hegesedését okozhatják.
Rendszeres szellőztetéssel és a megfelelő szigeteléssel radikálisan csökkenthetjük a penészedés kialakulásának esélyét. Az asztma és a különböző allergiák kialakulásáért sok esetben a rosszul szellőztetett szobák felelősek.
Ha nincs rendesen szellőztetve egy élettér, akkor nem csak a légúti megbetegedésekkel kell szembenéznünk. A rossz levegőjű szobában fáradtabbak, enerváltabbak leszünk, szellemileg is gyengébben muzsikálunk és rosszabbul fogunk aludni. Összességében a rendszeres szellőztetéssel nő a komfortfokozatunk, fizikailag, mentálisan és pszichésen is kiegyensúlyozottabb, egészségesebb életteret teremtünk magunknak napról napra.
Hogyan szellőztessünk szakszerűen?
Ha gyakran szellőztetünk és a lakás levegőjét időnként lecseréljük, a pára nem a falakon igyekszik távozni, hanem kijut a maga természetes útján az ablakon. Több féle szellőztetési technika létezik, ezekről részben már írtunk. Az első a résszellőzés, ilyenkor résnyire nyitjuk az ablakot, ez az ablak páramentesítésére alkalmas, viszont alapos légcserére ne számítsunk. A második módszer az átáramló szellőztetés: ennek során az ablakszárnyat teljesen kitárjuk, és 5-10 perc alatt kicserélődik a szoba levegője. A harmadik módszer a leghatékonyabb, huzatot csinálunk, vagyis keresztszellőzést alkalmazunk: ezzel a technológiával 3-4 perc alatt kicseréljük a levegőt és a falak sem hűlnek le.
Milyen rendszerességgel kell szellőztetni?
A legcélszerűbb naponta többször rövid ideig szellőztetni teljesen kitárt ablakokkal, kereszthuzattal. Reggel nem árt egy frissítő szellőzés és az esti lefekvés előtt is érdemes egy rövidebb szellőztetést beiktatni, a nap folyamán pedig akkor, amikor érezzük, hogy elhasználódott a levegő. Emellett főzés közben nyissuk ki az ablakot és étkezés után is csak ezt tudjuk javasolni. A fürdőszobában képződik a legtöbb pára, lehetőleg csukott ajtónál zuhanyozzunk, fürödjünk és a csempéről töröljük le zuhanyzás után a vizet.
Hogyan szellőztessünk energiatakarékosan?
Van az a klasszikus szellőztetési módszer, hogy szinte egész nap résnyire van nyitva az ablak. Sajnos ez a legkevésbé hatékony szellőztetés. Ellenben folyamatosan szabad utat biztosítunk a drágán megtermelt hőenergiának vagy nyáron a klíma által biztosított kellemes, hűs levegőnek. Az energiatakarékos szellőztetés akkor lesz sikeres, ha tudatosan alkalmazzuk a kereszthuzatot. Egy intenzív szellőztetés akár 5-10 perc alatt kicseréli a lakásban az elhasznált levegőt és kiteszi a szűrét a párának is.