Ha építkezünk, átalakítunk, biztos, hogy belebotlunk ebbe a kifejezésbe: hőátbocsátási tényező. De mit takar ez a kifejezés, miért fontos, hogy tisztában legyünk vele, hogyan tudjuk javítani? Ennek járunk most utána!
Mit jelent a hőátbocsátási tényező fogalma?
A lakás és a kültéri környezet között általában különbözik a hőmérséklet. Télen hidegebb van odakint, nyáron pedig melegebb. A hő a meleg felől a hideg felé vándorol, vagyis télen igyekszik eltávozni a lakásból a kültérbe, nyáron pedig a kánikula hősége próbál bejutni a hűvös lakásba.
A hőátbocsátási tényező (vagyis az U) azt határozza meg, hogy egységnyi területen egységnyi idő alatt mekkora hőenergia vándorol a melegebb helyről a hidegebb irányába. Vagyis hogy egy egy négyzetméteres felületen egy másodperc alatt egy fokos hőmérséklet különbségnél mennyi energia távozik. Mértékegysége W/m2K, és értelemszerűen minél alacsonyabb ez az érték, annál kevesebb hő vándorol ki a házból (vagy be a házba) és annál jobb lesz a hőszigetelő tulajdonsága az ablakunknak vagy épületünknek. Természetesen nem csak az ablak vagy az ajtó esetében számolunk hőátbocsátási tényezővel, hanem a teljes épület hőszigetelő adottságait is meg kell vizsgálnunk.
A hőátadás a szerkezetek felületei és a velük érintkező levegő között alakul ki. A hőátadási tényező nagyságát befolyásolják az áramlási viszonyok, vagyis nem mindegy, hogy a felület vízszintes vagy függőleges helyzetű és az sem, hogy mekkora a szélsebesség. A hőátadási tényező értékét kiszámolni minden esetre nagyon körülményes és fáradságos feladat, valamint az áramlási és hőtani viszonyok pontos ismeretére lenne szükség. A gyakorlatban méréssel határozzák meg ennek a nagyságát, vagy jellemző értékeket használnak.
Mitől függ az épületek hőátbocsátása?
A hőátbocsátás függ a falazat építőanyagától, a nyílászárók minőségétől, a szakszerű beépítettségtől és a szigetelés minőségétől.
Amennyiben régebbi építésű házunk van, a nyílászárók mellett fontos, hogy megvizsgáljuk az épület szigetelésének állapotát. Megfelelő vastagságú és minőségű szigetelés hiányában a következő hőveszteséggel számolhatunk: 30 % a födém és a tető irányában, 25-35 % a homlokzati falakon keresztül, 10-15 % a padlón át és 25-35% a nyílászárókon keresztül. Az utólagos homlokozatszigeteléssel, födémszigeteléssel rögtön megfogtuk az elillanó hő 55-65 %-át, és ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy mennyit nyertünk a nyílászárókkal, máris a lakásunkban tartottuk a korábban elillanó hőenergia 80-90%-át!
Kép forrása: MEPS
Hőátbocsátási tényező számítása: hogyan kalkulálható?
Érdemes egy kicsit utánaszámolni annak, hogy mekkora mennyiségű energiát használunk el a lakásunk fűtéséhez. A “fűtjük az utcát” ismerős jelenség Közép-Európában, sokan élnek szigetelés nélküli, rossz, elavult nyílászárókkal épített otthonokban, és sokkal többet kell költeniük arra, hogy megközelítőleg komfortos körülmények között vészeljék át a telet, mint azoknak, akik rendesen szigetelt, jó nyílászárókkal felszerelt lakásokban laknak.
Most az egyszerűség kedvéért számoljuk ki egy falfelület hőátbocsátását. Van mondjuk egy 5×5 méteres, 2,7 méter belmagasságú szobánk. A falak teljes területe (2×5+2×5)x2,7= 54 m2.
Ha U=1 W/m2K és a hőmérséklet különbség 1 fok (kint 19 fok van, bent pedig 20), akkor 1 négyzetméter falfelület 1 Watt energiát veszít. Ha pedig kint 3 fok van, bent 21, akkor 18 fok a hőmérséklet különbség. Ennél az értéknél már 18 Watt energia távozik a falon keresztül.
Tehát a hőveszteség 54 m2 × 18 fok = 972 Watt.
Az utolsó bekezdésben rámutatunk arra, hogy miért lesz jelentősége annak, ha javítjuk a hőátbocsátási tényezőt!
Hogyan javítható a hőátbocsátási tényező?
A megfelelő szigeteléssel javíthatjuk (vagyis csökkenthetjük) a hőátbocsátási tényezőt. Ehhez fontos, hogy jó minőségű szigetelő anyaggal dolgozzunk. Nem érdemes spórolni a szigetelő anyag minőségén és vastagságán! Sokan esnek abba a hibába, hogy beérik vékonyabb szigetelő anyaggal, vagy összebuherálják a különböző minőségű, vastagságú anyagokat. A nem kellő vastagságú anyaggal megoldott szigetelés sajnos nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, viszont jó sok munkába és pénzbe kerül. A rosszul illeszkedő, egymással nem kompatibilis anyagok találkozási pontjánál vizesedés, penészedés alakulhat ki, rosszabb esetben le is eshet a falról a szigetelő anyag.
Szintén lényeges a ragasztás módja, látszólag egyszerű, de egy slendriánul felragasztott szigetelőlap alatt rések alakulhatnak ki, amibe bejut a víz, megfagy, kienged és ez a folyamat pár év alatt tönkre teheti a szigetelést. Nézzünk utána az eljárásnak akkor is, ha nem a saját két kezünkkel ragasztjuk fel az elemeket! Így hamarabb kiszúrhatjuk, ha a kivitelező véletlenül nem megfelelően alkalmazná a ragasztót.
A homlokzati szigetelésnél sokkal egyszerűbben elvégezhetjük a tetőszigetelést, padlásszigetelést, födémszigetelést.
Miért fontos a hőátbocsátási tényező a szigetelésnél?
Hivatalos energetikai számításkor egy háromlépcsős követelményrendszer szerint kell az épület hőszigetelését vizsgálni, ebből az egyik vonatkozik a határoló szerkezetekre (fal, tető, födém), melyek megfelelőséget a hőátbocsátás kiszámításával ellenőrizhetjük.
Mik az érvényes hőátbocsátási tényező értékek az egyes épületszerkezetek esetében?
2018-ban jelentősen szigorították az épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelményeket. 2021-ben még mindig ezek az adatok számítanak irányadónak:
| Épület határoló szerkezet | Hőátbocsátási tényező U (W/m2K) | |
| 1. | Homlokzati fal | 0,24 |
| 2. | Lapostető | 0,17 |
| 3. | Fűtött tetőteret határoló szerkezetek | 0,17 |
| 4. | Padlás és búvótér alatti födém | 0,17 |
| 5. | Árkád és áthajtó feletti födém | 0,17 |
| 6. | Alsó zárófödém fűtetlen terek felett | 0,26 |
| 7. | Üvegezés | 1 |
| 8. | Különleges üvegezés | 1,2 |
| 9. | Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5 m2) | 1,15 |
| 10. | Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró | 1,4 |
| 11. | Homlokzati üvegfal, függönyfal | 1,4 |
| 12. | Üvegtető | 1,45 |
| 13. | Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola | 1,7 |
| 14. | Tetősík ablak | 1,25 |
| 15. | Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására) | 2 |
| 16. | Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó | 1,45 |
| 17. | Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu | 1,8 |
| 18. | Fűtött és fűtetlen terek közötti fal | 0.26 |
| 19. | Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal | 1,5 |
| 20. | Lábazati fal, talajjal érintkező fal a terepszinttől 1 méter mélységig (a terepszint alatti rész csak az új épületeknél) | 0,3 |
| 21. | Talajon fekvő padló (új épületeknél) | 0,3 |
| 22. | Hagyományos energigyűjtő falak (pl.: tömegfal, Trombe fal) | 1 |
Hőátbocsátási tényező a gyakorlatban: miért fontos ez Önnek?
A hőátbocsátási tényezőnek több szempontból is jelentősége van. Először nézzük meg a fenti példa tovább gondolását. Vagyis ahhoz, hogy megtartsuk a 25 négyzetméteres szobában a 21 fokos, kellemes hőmérsékletet akkor, amikor 3 fok van odakint, 972 Watt energiát kell termelnünk. Ha azonban nem 1 az értéke a hőátbocsátási tényezőnek, hanem 0,5. akkor már csak 486 Watt hőenergiát kell termelnünk.
Több előnye is van annak, ha jól szigetelt a házunk. Először is növekszik a komfortfokozat, csökkennek a környezeti ártalmak, hiszen kevesebb energiát kell elégetnünk, elhasználnunk a fűtésre, kevesebb lesz a háztartásunk károsanyag kibocsátása. A 2018-tól hatályos, energetikára vonatkozó építési szabályok meghatározzák, hogy mekkora lehet az épület egyes elemeinek hőátbocsátási tényezője. A komfortos otthon és az alacsonyabb fűtési költségek mellett van még egy nagyon lényeges szempont, amiért figyelnünk kell a hőátbocsátási tényezőre. Ahhoz, hogy jobb energetikai besorolást kapjunk (és ezzel növeljük a ház értékét), fontos, hogy minél alacsonyabb legyen az épületünk hőátbocsátási tényező.
Ha fújható szigetelés ügyében árajánlatot kérne, vegye fel velünk a kapcsolatot!
