Skip to content

logo

  • Fújható szigetelés ›
    • Fújható szigetelésről
    • Hőszigetelés
    • Üveggyapot
    • Kőzetgyapot
    • Purhab
    • Cellulóz
    • Letöltések
  • Padlás és födém szigetelés ›
    • Padlás és födém szigetelés
    • Hogyan néz ki egy fafödém rétegrend?
    • Szeglemezes tető szigetelése
    • Borított fafödém szigetelése
  • Tetőtér hőszigetelés ›
    • Tetőtér hőszigetelés
    • Könnyűszerkezetes ház szigetelése
  • Vélemények
  • Blog
  • Ajánlatkérés ›
    • Ajánlatkérés
    • Kapcsolat
    • Rólunk
    • Kivel dolgozz?
    • Fotók
    • Videók
    • Karrier – Értékesítési asszisztens
    • Karrier – Üzletfejlesztési asszisztens
    • Karrier – értékesítési szaktanácsadó
  • Német nyelvű oldalunk
  • Fújható szigetelés ›
    • Fújható szigetelésről
    • Hőszigetelés
    • Üveggyapot
    • Kőzetgyapot
    • Purhab
    • Cellulóz
    • Letöltések
  • Padlás és födém szigetelés ›
    • Padlás és födém szigetelés
    • Hogyan néz ki egy fafödém rétegrend?
    • Szeglemezes tető szigetelése
    • Borított fafödém szigetelése
  • Tetőtér hőszigetelés ›
    • Tetőtér hőszigetelés
    • Könnyűszerkezetes ház szigetelése
  • Vélemények
  • Blog
  • Ajánlatkérés ›
    • Ajánlatkérés
    • Kapcsolat
    • Rólunk
    • Kivel dolgozz?
    • Fotók
    • Videók
    • Karrier – Értékesítési asszisztens
    • Karrier – Üzletfejlesztési asszisztens
    • Karrier – értékesítési szaktanácsadó
  • Német nyelvű oldalunk

Kezdőlap » Fújható szigetelés blog » Mi a hőátbocsátási tényező? Miért fontos házának és Önnek is?

Mi a hőátbocsátási tényező? Miért fontos házának és Önnek is?

Mitró András | október 4, 2021
hőátbocsátási tényező

Ha építkezünk, átalakítunk, biztos, hogy belebotlunk ebbe a kifejezésbe: hőátbocsátási tényező. De mit takar ez a kifejezés, miért fontos, hogy tisztában legyünk vele, hogyan tudjuk javítani? Ennek járunk most utána!

Tartalomjegyzék

Toggle
  • Mit jelent a hőátbocsátási tényező fogalma? 
  • Mitől függ az épületek hőátbocsátása?
  • Hőátbocsátási tényező számítása: hogyan kalkulálható? 
  • Hogyan javítható a hőátbocsátási tényező? 
  • Miért fontos a hőátbocsátási tényező a szigetelésnél? 
  • Mik az érvényes hőátbocsátási tényező értékek az egyes épületszerkezetek esetében? 
  • Hőátbocsátási tényező a gyakorlatban: miért fontos ez Önnek? 

Mit jelent a hőátbocsátási tényező fogalma? 

A lakás és a kültéri környezet között általában különbözik a hőmérséklet. Télen hidegebb van odakint, nyáron pedig melegebb. A hő a meleg felől a hideg felé vándorol, vagyis télen igyekszik eltávozni a lakásból a kültérbe, nyáron pedig a kánikula hősége próbál bejutni a hűvös lakásba.

A hőátbocsátási tényező (vagyis az U) azt határozza meg, hogy egységnyi területen egységnyi idő alatt mekkora hőenergia vándorol a melegebb helyről a hidegebb irányába. Vagyis hogy egy egy négyzetméteres felületen egy másodperc alatt egy fokos hőmérséklet különbségnél mennyi energia távozik. Mértékegysége W/m2K, és értelemszerűen minél alacsonyabb ez az érték, annál kevesebb hő vándorol ki a házból (vagy be a házba) és annál jobb lesz a hőszigetelő tulajdonsága az ablakunknak vagy épületünknek. Természetesen nem csak az ablak vagy az ajtó esetében számolunk hőátbocsátási tényezővel, hanem a teljes épület hőszigetelő adottságait is meg kell vizsgálnunk.

A hőátadás a szerkezetek felületei és a velük érintkező levegő között alakul ki. A hőátadási tényező nagyságát befolyásolják az áramlási viszonyok, vagyis nem mindegy, hogy a felület vízszintes vagy függőleges helyzetű és az sem, hogy mekkora a szélsebesség. A hőátadási tényező értékét kiszámolni minden esetre nagyon körülményes és fáradságos feladat, valamint az áramlási és hőtani viszonyok pontos ismeretére lenne szükség. A gyakorlatban méréssel határozzák meg ennek a nagyságát, vagy jellemző értékeket használnak.

Mitől függ az épületek hőátbocsátása?

A hőátbocsátás függ a falazat építőanyagától, a nyílászárók minőségétől, a szakszerű beépítettségtől és a szigetelés minőségétől.

Amennyiben régebbi építésű házunk van, a nyílászárók mellett fontos, hogy megvizsgáljuk az épület szigetelésének állapotát. Megfelelő vastagságú és minőségű szigetelés hiányában a következő hőveszteséggel számolhatunk: 30 % a födém és a tető irányában, 25-35 % a homlokzati falakon keresztül, 10-15 % a padlón át és 25-35% a nyílászárókon keresztül. Az utólagos homlokozatszigeteléssel, födémszigeteléssel rögtön megfogtuk az elillanó hő 55-65 %-át, és ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy mennyit nyertünk a nyílászárókkal, máris a lakásunkban tartottuk a korábban elillanó hőenergia 80-90%-át!  

Kép forrása: MEPS

Hőátbocsátási tényező számítása: hogyan kalkulálható? 

Érdemes egy kicsit utánaszámolni annak, hogy mekkora mennyiségű energiát használunk el a lakásunk fűtéséhez. A “fűtjük az utcát” ismerős jelenség Közép-Európában, sokan élnek szigetelés nélküli, rossz, elavult nyílászárókkal épített otthonokban, és sokkal többet kell költeniük arra, hogy megközelítőleg komfortos körülmények között vészeljék át a telet, mint azoknak, akik rendesen szigetelt, jó nyílászárókkal felszerelt lakásokban laknak.

Most az egyszerűség kedvéért számoljuk ki egy falfelület hőátbocsátását. Van mondjuk egy 5×5 méteres, 2,7 méter belmagasságú szobánk. A falak teljes területe (2×5+2×5)x2,7= 54 m2. 

Ha U=1 W/m2K és a hőmérséklet különbség 1 fok (kint 19 fok van, bent pedig 20), akkor 1 négyzetméter falfelület 1 Watt energiát veszít. Ha pedig kint 3 fok van, bent 21, akkor 18 fok a hőmérséklet különbség. Ennél az értéknél már 18 Watt energia távozik a falon keresztül. 

Tehát a hőveszteség 54 m2 × 18 fok = 972 Watt. 

Az utolsó bekezdésben rámutatunk arra, hogy miért lesz jelentősége annak, ha javítjuk a hőátbocsátási tényezőt!

Hogyan javítható a hőátbocsátási tényező? 

A megfelelő szigeteléssel javíthatjuk (vagyis csökkenthetjük) a hőátbocsátási tényezőt. Ehhez fontos, hogy jó minőségű szigetelő anyaggal dolgozzunk. Nem érdemes spórolni a szigetelő anyag minőségén és vastagságán! Sokan esnek abba a hibába, hogy beérik vékonyabb szigetelő anyaggal, vagy összebuherálják a különböző minőségű, vastagságú anyagokat. A nem kellő vastagságú anyaggal megoldott szigetelés sajnos nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, viszont jó sok munkába és pénzbe kerül. A rosszul illeszkedő, egymással nem kompatibilis anyagok találkozási pontjánál vizesedés, penészedés alakulhat ki, rosszabb esetben le is eshet a falról a szigetelő anyag.

Szintén lényeges a ragasztás módja, látszólag egyszerű, de egy slendriánul felragasztott szigetelőlap alatt rések alakulhatnak ki, amibe bejut a víz, megfagy, kienged és ez a folyamat pár év alatt tönkre teheti a szigetelést. Nézzünk utána az eljárásnak akkor is, ha nem a saját két kezünkkel ragasztjuk fel az elemeket! Így hamarabb kiszúrhatjuk, ha a kivitelező véletlenül nem megfelelően alkalmazná a ragasztót.

A homlokzati szigetelésnél sokkal egyszerűbben elvégezhetjük a tetőszigetelést, padlásszigetelést, födémszigetelést.   

Miért fontos a hőátbocsátási tényező a szigetelésnél? 

Hivatalos energetikai számításkor egy háromlépcsős követelményrendszer szerint kell az épület hőszigetelését vizsgálni, ebből az egyik vonatkozik a határoló szerkezetekre (fal, tető, födém), melyek megfelelőséget a hőátbocsátás kiszámításával ellenőrizhetjük.

Mik az érvényes hőátbocsátási tényező értékek az egyes épületszerkezetek esetében? 

2018-ban jelentősen szigorították az épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelményeket. 2021-ben még mindig ezek az adatok számítanak irányadónak:

 Épület határoló szerkezetHőátbocsátási tényező U (W/m2K)
1.Homlokzati fal0,24
2.Lapostető0,17
3.Fűtött tetőteret határoló szerkezetek0,17
4.Padlás és búvótér alatti födém0,17
5.Árkád és áthajtó feletti födém0,17
6.Alsó zárófödém fűtetlen terek felett0,26
7.Üvegezés1
8.Különleges üvegezés1,2
9.Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5 m2)1,15
10.Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró1,4
11.Homlokzati üvegfal, függönyfal1,4
12.Üvegtető1,45
13.Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola1,7
14.Tetősík ablak1,25
15.Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására)2
16.Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó1,45
17.Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu1,8
18.Fűtött és fűtetlen terek közötti fal0.26
19.Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal1,5
20.Lábazati fal, talajjal érintkező fal a terepszinttől 1 méter mélységig (a terepszint alatti rész csak az új épületeknél)0,3
21.Talajon fekvő padló (új épületeknél)0,3
22.Hagyományos energigyűjtő falak (pl.: tömegfal, Trombe fal)1

Hőátbocsátási tényező a gyakorlatban: miért fontos ez Önnek? 

A hőátbocsátási tényezőnek több szempontból is jelentősége van. Először nézzük meg a fenti példa tovább gondolását. Vagyis ahhoz, hogy megtartsuk a 25 négyzetméteres szobában a 21 fokos, kellemes hőmérsékletet akkor, amikor 3 fok van odakint, 972 Watt energiát kell termelnünk. Ha azonban nem 1 az értéke a hőátbocsátási tényezőnek, hanem 0,5. akkor már csak 486 Watt hőenergiát kell termelnünk.

Több előnye is van annak, ha jól szigetelt a házunk. Először is növekszik a komfortfokozat, csökkennek a környezeti ártalmak, hiszen kevesebb energiát kell elégetnünk, elhasználnunk a fűtésre, kevesebb lesz a háztartásunk károsanyag kibocsátása. A 2018-tól hatályos, energetikára vonatkozó építési szabályok meghatározzák, hogy mekkora lehet az épület egyes elemeinek hőátbocsátási tényezője. A komfortos otthon és az alacsonyabb fűtési költségek mellett van még egy nagyon lényeges szempont, amiért figyelnünk kell a hőátbocsátási tényezőre. Ahhoz, hogy jobb energetikai besorolást kapjunk (és ezzel növeljük a ház értékét), fontos, hogy minél alacsonyabb legyen az épületünk hőátbocsátási tényező.

Ha fújható szigetelés ügyében árajánlatot kérne, vegye fel velünk a kapcsolatot!

Kategória: Szigetelés tudástár

Kérje ajánlatunkat most!

Ajánlatkérés
(A szigetelendő épület helye)



knauf certification
ursa certification
Hírlevél feliratkozás

Kérje ingyenes kiadványunkat!

Tetőszigetelési kisokos
Vélemények

Tisztelt KontaktBau! Köszönet a jó munkájukért, nagyon megvagyunk elégedve a lakás hőmérséklete emelkedett 4-5 fokot legalább. A jó munkájukat másoknak is fogjuk ajánlani.

Nagy Tibor, Nagycenk

Korrekt munka, pontos kezdés, teljesen elégedett vagyok, köszönöm. Dunakeszi

Perlaki Gábor

A kivitelezés során minden rendben zajlott, időben érkeztek a kollégák, rugalmasan megoldották a feladatot. Elégedett voltam a munkával. Köszönjük.

Gauruder Róbert, Gyömrő

Örömmel közlöm hogy jó döntést hoztam mikor felkerestem az önök cégét, a kivitelezéssel és az eredménnyel meg vagyok elégedve. Jó tapasztalatomat másokkal is megosztom, és nyugodt szívvel ajánlom, hogyha takarékoskodni akar a fűtésszámláján, nekem bizonyított a téli mínuszokban, de a nyári hőhullámra még kíváncsi leszek. Tisztelettel Sápi Gyula, egy elégedett ügyfél.  

Sápi Gyula, Derecske

2014 májusában dolgoztunk Mezőfalván: Tisztelt Kontaktbau! Köszönöm a gyors, pontos munkát! Több éve terveztük a padlás szigetelését a kialakult hőhíd okozta penészesedés miatt. Önök egy nap alatt megoldották a problémánkat. Nekünk tiszta terepet hagyva csak élveznünk kell a szigetelés előnyeit. Tisztelettel: Szakály Józsefné Mezőfalva 2014 szeptemberében megkérdeztük az eddigi tapasztalatairól: „A betonfödémnél lévő hőhíddal küzdöttünk évek óta. Sikeresen megoldotta a KontaktBau és teljesen elégedett vagyok.”    

Szakály Józsefné, Mezőfalva
Ügyfélértékelések

Rólunk

A KontaktBau egy stabil, megbízható csapattal fújja a szigetelőanyagot, már több mint 10 éve. Húsz éves építőipari tapasztalatunk és az igényes munka iránti szeretetünk vezetett ide, a minőségi tetőszigetelés üzletágba.

Legolvasottabb bejegyzések

  • Fújható szigetelés ár – mikor, hogyan, miért, mennyiért
  • Könnyűszerkezetes ház hátrányai
  • Nyest a padláson?
  • Fehér hab avagy purhab szigetelés?
  • Könnyűszerkezetes ház szigetelése

Hasznos olvasnivalók

  • Tetőtér szigetelés
  • Padlás szigetelés
  • Fújható szigetelés
  • A1 tűzállóságú fújható üveggyapot szigetelés
Adatkezelési tájékoztató - ÁSZF - Impresszum
© 2025 · KontaktBau Szigeteléscentrum · Minden jog fenntartva!