A hőhíd a láthatatlan ellenség, aminek bosszantó következményei lehetnek egy épület energetikai egyensúlyában. Elszökik a hő a házból, többet kell fűtésre költeni, ráadásul ez a jelenség felel sok esetben a falak nedvesedéséért, penészedéséért.
Mi a hőhíd fogalma?
A hőhídnak van tudományos és hétköznapi megfogalmazása.
Először nézzük a hétköznapi megfogalmazást: a hőhíd egy olyan terület, ahol az épület többi részéhez képest gyorsabban elszökik a meleg levegő, ha kint hideg van, akkor a hőhídnál belül hidegebbnek fogjuk érezni a falat, mint a lakás többi részében.
A szakmai megfogalmazás szerint a hőhíd az épületet határoló szerkezetek azon részei a hőhidak, amelyekben többdimenziós hőáram alakul ki. Mindegy, hogy melyiket használjuk, ha egy épület tulajdonosa, lakója, meghallja, hogy hőhíd van valahol a házban, akkor joggal aggódhat.
Azért azt is érdemes hozzátenni, hogy hőhíd mindenhol van, ahol hőmérséklet különbség van a belső, fűtött tér és a kültér között. Vagyis a hőhídat tudományos szempontból nem tudjuk megszüntetni, viszont a mindennapi életünk felől nézve megfelelő szigeteléssel szinte észrevétlenné válik a hőhíd jelenléte.
A meleg levegő télen a hidegebb irányba mozog, a szabadba igyekszik. Ahol talál egy rosszul szigetelt felületet, nyílászárót, ott pára formájában kicsapódik, nedvesedést okoz, ami a későbbiekben akár penészedéshez is vezethet.
Nyáron a hőhíd visszafelé is működik. Vagyis a kánikula idején a hűvös lakás irányába mozog a kültér meleg levegője.
Hogyan tud kialakulni hőhíd, mi okozza?
Ahogy fent is írtuk, a hőhíd nem kialakul, hanem már ott van az épületben az építés során. Egy új építésű háznál jó esetben az épület tervezője, tervezői és kivitelezői figyelnek arra, hogy minimalizálják a hőhidak hatását. Ezt úgy tudják elérni, hogy energetikai szempontból pontos, alapos terv készül és odafigyeléssel szigetelik a házat. Viszont egy régebbi építésű háznál nem biztos, hogy érvényesül ez a szemléletmód. Főleg abban az esetben, ha a szigetelést utólag, házilag készítették el a lakók, vagy valami ismerős szaki, aki nem figyelt eléggé például a födém és a homlokzat találkozási pontjánál a szigetelésre.
Persze a hőhidak szempontjából az sem mindegy, hogy milyen anyagból épült a ház. Más lesz a hőátbocsátási tényezője a fából épített háznak, más a hagyományos 30-as téglából rakott falnak, és megint más a 38-as porotherm téglának vagy a betonfödémnek. A hagyományos 30-as téglának magasabb a hőáteresztő képessége mint egy szigetelési szempontból is fejlesztett 38-as téglának, ezért rosszabbul szigetelnek.
Ha nincs szigetelve egy hagyományos építőanyagból rakott ház homlokzata, födémje, vagy a szigetelés elkészült, de nem figyeltek a szerkezeti elemek találkozásának szigetelésére, akkor a hőhíd egy idő múlva érezhetővé, láthatóvá válik.
Milyen okai lehetnek a kialakulásnak?
A hőhídnak három kialakulási módját szokták megkülönböztetni. Az egyik a rossz beépítésből fakad. Már a falazásnál el lehet szúrni a dolgot. A fal építéséhéz használt tégla és a falazóhabarcs hőátbocsátási tényezője eltér. A habarcs jobban vezeti a hőt, mint a modern téglák, vagyis a habarccsal kitöltött terek könnyen hőhídként köszönhetnek vissza az első fűtési szezonban. És akkor nem beszéltünk még a törött téglák beépítésének kockázatáról a hőhíd szempontjából. Sőt, ha túl híg a habarcs és befolyik a téglák üregébe, akkor a habarcsdugóknál is kialakulhat hőhíd. De az utólagos homlokzati szigetelést is el lehet szúrni a beépítés során. Ha a szigetelést pontatlanul, slendriánul helyezik el, például a homlokzati szigetelő polisztirol táblák túl nagy távolságra helyezkednek el egymástól, ott hőhíd alakul ki. Vagyis hiába költöttünk milliókat a szigetelésre, egyetlen rosszul felhelyezett tábla is gondot okozhat.
A másik kialakulási módot geometrikus hőhídnak is nevezik. Ilyen geometrikus hőhíd alakul ki az épület sarkainál. Minél vastagabb a fal, annál nagyobb a hőhíd ezeken a pontokon. De miért? Mert a külső, hideg felület geometrikailag sokkal nagyobb, mint a belső meleg felület, így sokkal gyorsabban távozik a meleg levegő ezeken a pontokon, mint a homlokzat azon részein, ahol a belső és a külső felület mérete megegyezik. Vagyis az épület sarkainál, a padló és a falazat találkozásánál, illetve a födém és a homlokzat sarkainál is számíthatunk hőhídra.
A harmadik kialakulási módot anyagváltásból fakadó hőhídnak is szokták nevezni. Ennek a lényege, hogy a különböző építőanyagoknak más a hővezetőképessége, más a hőszigetelése, vagyis ezeken a pontokon sem lehet tökéletes a hőhíd kezelése.
Sőt, ha nagyon pontosak szeretnénk lenni, minden anyag hőhídként funkcionál, még a legjobban szigetelt épület is, csak ne mindegy, hogy milyen hatással van az életünkre.
Miért problémás a hőhíd?
A hőhíd több problémát is okozhat: egészségügyi, energetikai és esztétikai szempontból is hátrányos, ha a hőhidakat nem kezeljük a megfelelő módon. Nézzük szépen sorban:
Egészségügyi problémákat vethet fel
Ez az egyik legkarakteresebb probléma. Ahogy fent is írtuk, ahol hőhíd van, a meleg levegő igyekszik a hidegebb hőmérséklet irányában. Ha nyom nélkül távozna, akkor csak a fűtésszámlánkon éreznénk a hatását. Azonban a távozó meleg levegő pára, nedvesség formájában kicsapódik és megjelenik a falakon. A nedves falakon jól érzik magukat a penészgombák. A penész folyamatos jelenléte pedig komoly egészségügyi problémákat okoz.
Növeli az energiafogyasztást
Ha rossz az épület hőszigetelése, akkor a hőhidak mentén rendkívül sok hőenergia távozik, vagyis jóval több gázt, fát, tetszőleges fűtőanyagot kell elhasználnunk ahhoz, hogy komfortos hőmérséklet legyen az otthonunkban. Ha megfordítjuk a képletet, a nyári kánikulában a rosszul szigetelet épület hőhídjain nem áll le a forgalom, csak ilyenkor a külső hőség igyekszik befelé a házunkba. Egekbe szökik a villanyszámla, amíg a klímával legyűrjük a hőséget, hogy élhető legyen az otthonunk.
A penészfoltok rontják a belső terek esztétikáját
Ez is egy fontos szempont, senki nem szeret penészgombák társaságában aludni. És nem csak egészségügyi, hanem esztétikai szempontból sem túl vonzó lény a penész. Az apró fekete pöttyök eltávolítása nehézkes, problémás és csak ideig-óráig működik.
Rosszabb lesz az épület energetikai besorolása
A hőhídak jelenlétét egy energetikus szakember seperc alatt kiszúrja és ez bekerül az energetikai tanúsítványba is. Vagyis ha a hőhidak hatása érzékelhető az épületben, akkor rosszabb kategóriába kerülhetünk.
Csökken az ingatlan értéke
Ha rossz a szigetelés, nedvesedik, penészedik a fal, magas a fűtésszámla, rossz az energetikai besorolás, akkor bizony kevesebbet fogunk kapni az ingatlanért, ha eladásra kerül sor. Vagyis ha megoldjuk a hőhídproblémát, egyúttal emelkedni fog házunk értéke is az ingatlanpiacon.
Hogyan lehetséges a hőhíd megszüntetése?
Alapos, gondos utólagos szigeteléssel csökkenteni lehet a hőhidak hatását a mindennapi életünkre. Különösen figyelni kell a szerkezeti elemek találkozására (födém és homlokzat, padló és homlokzat), az ablakok kávájára. Ha a házfalon fut a gázcső, akkor érdemes a cső mögötti felületet is szigetelni és szellőző nyílásokat kialakítani a szigetelőanyagon. De ne csak a homlokzatra helyezzük a hangsúlyt, hanem a födémre is! A fújható szigetelést szinte minden padlásfödém esetén alkalmazhatjuk. Résmentes, hőhídmentes szigetelést érünk el vele. Borított fafödémek esetében ahol a légrésbe kerül befújásra a szigetelőanyag, nem pedig a födém tetejére. Hagyományos anyaggal ennek a födémnek a szigetelése, lassabb, nehézkesebb, hosszabb ideig tart és fel kell bontani az egész deszkázatot.
Hogyan lehet megelőzni a hőhíd kialakulását?
Azt szokták mondani, hogy hőhídmentes szerkezet nem létezik. Ha sarka van egy épületnek, akkor “gyárilag” benne van a geometriai hőhíd, ha köralakú az épület, akkor is kisebb lesz a belső felület a külső felületnél, ami újfent geometriai hőhídként működik. Sőt, a válaszfalak becsatlakozásánál is lesznek hőhidak.
De azért van néhány szempont, amit figyelembe véve csökkenthetjük a hőhidak jelenlétét.
A legegyszerűbb, ha már a beépítés során megelőzzük a hőhidak kialakulását (pontosabban csökkentjük a káros hatásait.) A kőművesnek extra módon kell figyelnie a falazat építésénél, habarcs helyett használjon modern ragasztóhabot, a falazóelemeket milliméter pontosan helyezze egymás mellé és kerülje a törött téglák beépítését!
Az utólagos szigetelésnél is van néhány szempont, amit figyelembe kell venni. A homlokzati szigetelés előkészítésénél gondosan verjük le a vakolatot azokról a helyekről, ahol fellazult, felázott stb. A táblák felragasztása során ne hagyjunk réseket, figyeljünk a felragasztás folyamatára.