Az energiamérleg kifejezést sokszor, sokféle szövegkörnyezetben halljuk: gazdasági, energetikai, építészeti és egészségügyi szempontból is szokták használni. Minket elsősorban az épületek energiamérlege érdekel, nézzünk hát a fogalom jelentése mögé.
Mi az energiamérleg jelentése?
Az energiamérleg egy olyan fogalom, amely az energia bevitelét és felhasználását írja le egy rendszerben, legyen az egy ország gazdasága, egy vállalat vagy akár az emberi test. Alapvetően az egyensúlyt mutatja meg a bevitt energia (például táplálék vagy üzemanyag formájában) és az elhasznált energia (például testmozgás vagy ipari folyamatok során) között.
Mi a kapcsolat az energiamérleg és a napenergia között?
Az energiamérleg és a napenergia között szoros kapcsolat van, az aktív napenergia használatával kevésbé szorulunk a külső energiaforrásokra, így javítjuk az épület vagy akár egy nemzet energiafelhasználásának hatékonyságát. A napenergia beépítése többféleképpen járulhat hozzá az energiamérleg javításához. A passzív napenergia felhasználással (tágas ablakok, épület tájolása) már az ókor óta nyer hőenergiát az emberiség, ám az aktív napenergia segítségével (napelemek, napkollektor, naperőművek) még hatékonyabban használhatjuk ki ezt az “ingyen” energiát.
Milyen egyéb területeken fontos az energiamérleg fogalma?
Az energiamérleg kifejezést több esetben használhatjuk:
- Fizikai energiamérleg: Az emberi test esetében az elfogyasztott kalóriák és az elégetett kalóriák viszonyát mutatja. Leegyszerűsítve: ha több energiát fogyasztasz, mint amennyit felhasználsz, a felesleg zsírként raktározódik. Ha kevesebb energiát fogyasztasz, mint amennyit felhasználsz, fogysz.
- Gazdasági vagy országos energiamérleg: Egy ország energiamérlege az importált, exportált, megtermelt és felhasznált energiaforrások közötti egyensúlyt mutatja. Ez magában foglalja az összes energiaforrást, például fosszilis tüzelőanyagokat, atomenergiát, megújuló energiát (biomassza, napenergia, vízenergia, szélenergia).
Az energiamérleg célja, hogy átfogó képet adjon az energiahatékonyságról és az energiafelhasználás fenntarthatóságáról.
Hogyan alakul hazánk energiamérlege? Milyen viszonyban van az éghajlatváltozással?
Magyarország energiamérlege jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt években, az különösen a zöldenergia felé való elmozdulásnak köszönhető. Az ország kiemelt célja az MTVSz kimutatásai alapján a megújuló energiaforrások (pl. a nap- és szélenergia) növekvő aránya az energiamixben. Az elmúlt években jelentősen növekedett a naperőművek kapacitása, és ez várhatóan tovább bővül, miközben talán a szabályozási akadályok is elhárulnak a szélerőművek telepítése elől. (Ennek pont ellenemond a legfrissebb, 2024. szeptemberi kormányhatározat, amely továbbra is fenntartja a szélerőművek telepítésének korlátozását.)
Ugyanakkor az éghajlatváltozás és a fosszilis energiaforrásokhoz való ragaszkodás kihívásokat jelent. A Mátrai Erőmű, mely a szén-dioxid-kibocsátás jelentős forrása, még mindig kulcsszerepet játszik a hazai energiaellátásban, bár tervezik gázerőművekkel helyettesíteni. A kormány törekvése a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és a klímasemlegesség elérésére, főként a nukleáris energia és a megújuló források kombinációjára épül. Az éghajlatváltozással kapcsolatosan Magyarország azon dolgozik, hogy gazdasági növekedés mellett is csökkentse a károsanyag-kibocsátást, és az energiaátmenet során szabályozási és pénzügyi eszközökkel támogassa a zöldenergia terjedését( forrás: Magyar Mezőgazdaság.)
Mit jelent egy épület energiamérlege?
Egy épület energiamérlege az épület által bevitt és felhasznált energia közötti egyensúlyt jelenti. Az energiamérleg az energiahatékonyság és a fenntarthatóság fontos mérőszáma, amely meghatározza, hogy egy épület mennyi energiát igényel a működéséhez (fűtés, hűtés, világítás, háztartási eszközök működtetése), és mennyit képes saját maga megtermelni például napenergiából vagy más megújuló forrásból.
Az épület energiamérlege pozitív vagy negatív lehet:
Pozitív energiamérleg: Az épület több energiát fogyaszt, mint amennyit megtermel vagy tárol. Ez esetben szükség van külső energiaforrásokra (például elektromos hálózatra vagy fosszilis üzemanyagokra).
Negatív energiamérleg: Az épület több energiát termel, mint amennyit felhasznál. Ez jellemző a „passzív házakra” vagy „energiahatékony épületekre”, amelyek képesek energiát visszatáplálni a hálózatba.
Hogyan javíthatjuk az épület energiamérlegét?
Az épület energiamérlegének javítása többféle módszerrel érhető el, amelyek célja az energiahatékonyság növelése és az energiafogyasztás csökkentése. Íme néhány kulcsfontosságú lépés:
- Megfelelő hőszigetelés: A megfelelő hőszigetelés csökkenti a hőveszteséget, így kevesebb energia szükséges az épület fűtésére télen és hűtésére nyáron. A homlokzat, a födém, tetőtér esetében a tető, padlók és ablakok szigetelésének javítása jelentős mértékben csökkenti az energiafogyasztást.
- Energiahatékony nyílászárók: Újépítésű háznál törekedni kell arra, hogy modern, több rétegű, hőszigetelő üveggel ellátott ablakokat és ajtókat építsünk be, így minimalizáljuk a hőveszteséget, vagyis kevesebb fűtési vagy hűtési energia szükséges az épület üzemeléséhez.
- Megújuló energiaforrások használata: Napelemek vagy napkollektorok telepítésével az épület részben vagy teljesen képes lehet a saját energiaigényét megújuló forrásokból fedezni, így csökkentve a hálózati energiafelvételt.
- Hatékony fűtési és hűtési rendszerek: Modern hőszivattyúk, kondenzációs kazánok vagy energiatakarékos légkondicionáló rendszerek beépítése csökkenti az energiafelhasználást. Az intelligens termosztátok és épületautomatizálási rendszerek segítségével optimalizálható az energiafelhasználás.
- Világítás korszerűsítése: A LED világításra való átállás jelentős energia megtakarítást eredményezhet a hagyományos izzókhoz képest. Ezenkívül az automatikus mozgásérzékelők és fényérzékelők további energiamegtakarítást jelentenek.
- Vízhasználat csökkentése: Az energiafogyasztás egy része a vízmelegítésre megy el. A víztakarékos eszközök (például alacsony vízáramlású csaptelepek és zuhanyfejek) használatával kevesebb meleg vízre van szükség, ami energiamegtakarítást jelent.
- Zöldtetők és zöldfalak: Ezek a megoldások nemcsak esztétikai értéket képviselnek, hanem javítják az épület hőszigetelését is, csökkentik a hőterhelést nyáron, és így kevesebb energia szükséges a hűtéshez.
- Szellőztető rendszerek optimalizálása: A hővisszanyerős szellőztetők biztosítják, hogy a szellőztetés közben ne vesszen el a meleg vagy hideg levegő energiája, így energiát takarítanak meg.