Pára minden lakásban keletkezik, hiszen élünk, lélegzünk, mosunk, főzünk, ruhát szárítunk, tisztálkodunk és tisztítunk. Viszont nem mindegy, hogy mennyi pára keletkezik és mikor, milyen módon távozik az otthonunkból. A pára hasznos lehet, de ha túl nagy arányban és túl sok ideig tartózkodik (pláne egy rosszul szigetelt) házban, akkor komoly károkat okozhat.
Hogyan keletkezik a pára a lakásban?
A pára a levegő nedvességtartalma, kikerülhetetlen és nélkülözhetetlen eleme a létezésünknek.
A beltéri pára keletkezése alapvetően abból fakad, hogy élünk és használjuk a lakást, lélegzünk, mosunk, mosogatunk és nagyban befolyásolja a kinti páratartalom is.
Esős időszakokban a kinti levegő páratartalma is magasabb, így bent is magasabb lesz a páratartalom.
Életmód: beltéri teregetés, mosás, főzés, mosogatás
Ahogy a bevezetőben is írtuk, már azzal termelünk párát, hogy élünk, hiszen a kilégzéssel is mérhető páramennyiséget produkálunk. Ha sokan vagyunk egy kisebb térben, hamar bepárásodik a levegő. A páratartalmat g/m3-ben szokták megadni, ami azt fejezi ki, hogy hány gramm vízpára van egy köbméter levegőben.
Jelentős mennyiségű párát termelhetünk a mosással, főleg a teregetéssel, de a felmosással, mosogatással és a főzéssel is meg tudjuk dobni otthonunk páratartalmát. Ugyancsak növeli a párát, ha tele van növényekkel a lakás. A beltéri teregetésnek télen olyan hatása lehet, mintha egy vödör vizet locsolnánk a falakra, amennyiben nem szellőztetünk.
Rossz szigetelés
A rossz szigetelés számlájára nem írhatjuk fel a pára kialakulását, viszont egy rosszul szigetelt, rosszul szellőztetett házban a pára a hőhídakon keresztül kicsapódik (mivel ott a szigetelés hiányában hidegebb a felület), a falak nedvesedni kezdenek, ami később penészedést okozhat. Ezek a jelenségek mind a homlokzati falakon, mind a födémen, tetőtérben vagy a szerkezeti elemek találkozásánál is bekövetkezhetnek.
Szakszerű szellőztetés hiánya
Azt már láthatjuk, hogy a pára kialakulásáért elsősorban mi, a ház lakói felelünk, ám a szigetelés mellett a szakszerű szellőztetés hiánya (vagy a két tényező egymásra hatása) is okozhat olyan károkat, amelyek penészedéshez, falnedvesedéshez és akár statikai problémákhoz vezethet. A szakszerű szellőztetésről lejjebb fogunk írni.
Milyen problémákat okoz a pára?
A pára sok problémát okozhat elinte akár észrevétlenül, ezekről már részben írtunk, de nem árt összegezni.
Penészedés
A lakóépületekre leselkedő egyik legjellemzőbb veszély a penészedés. A párának nincs másra szükséges, csak egy hidegebb felületre, hogy nedvesség formájában kicsapódjon. A nedves falak pedig kiválóan megágyaznak a penészgombáknak, vagyis innen már csak egy lépés vezet ahhoz, hogy a penész beegye magát a festékbe vagy a falba. Már 75% feletti páratartalom esetén is elég néhány nap, hogy a penészesedés folyamata meginduljon.
Elektromos eszközök rongálódása
A hideg levegő és a magas páratartalom rongálhatja az elektromos eszközöket, korrodálódhatnak, vagy az ionmigráció hatására akár rövidzárlatot is kaphatnak.
Épület állagromlása
A nedvesedés, penészedés hosszú távon rongálja az épület állapotát. A falak esetében akár statikai problémákkal is szembesülhetünk, de a fafödémben, tetőszerkezetben is komoly károk keletkezhetnek a nedvesség hatására.
Egészségügyi problémák
A túlzott páratartalomból fakadó penészedés felső légúti betegségek előidézője lehet, tartós köhögést, orrfolyást, tüdőproblémákat is okozhat. Emellett irritálhatja a szemünket, nyálkahártyánkat és akár hosszab távú légúti megbetegedéseket is okozhat.
Mennyi az egészséges pára a lakásban?
Az ideális páratartalom a lakásban 40-60 % között van, azonban találunk eltérést a különböző szobák optimális páratartalma között. Létezik ún. abszolút páratartalom, ami az 1m3 levegőben lévő vízpára mennyiségét mutatja (g/m3). Illetve relatív páratartalom, amit viszonylagos páratartalomnak is hívnak, ez a levegőben lévő vízpára arányát mutatja adott hőmérsékleten a lehetséges telítettséghez.Fontos arra figyelni, hogy otthonunkban elérjük az ideális páratartalmat, ezzel a közérzetünket és az egészségünket is megóvhatjuk, valamint elkerülhetjük, hogy penészedés alakuljon ki a falakon, nyílászárókon. Természetesen a penészedés ügyében nem elég a páratartalommal foglalkozni, szükséges lesz a megfelelő födémszigetelés, homlokzati és lábazati szigetelés is. Az ideális páratartalom elérését egy kicsit megnehezíti, hogy más és más páratartalmat javasolnak a szakemberek a különböző szobákban.
Mi az a páramennyiség, ami már káros?
A páramennyiség mértéke eltérhet a különböző helyiségekben. A fürdőszobában, konyhában, babaszobában magasabb lesz a páratartalom, mint mondjuk a hálószobában. Érdemes minden fontosabb helyiségben páramérő eszközt elhelyezni, hogy képben legyünk az adott szoba páratartalmával és tudjuk csökkenteni, vagy növelni szükség esetén.
Hogyan mérhetjük a pára mennyiségét a lakásban?
A páratartalom mérésére többféle eszköz is rendelkezésre áll. Az egészen egyszerű, 1-2000 forintos berendezésektől egészen a 25-30 000 forintért beszerezhető, komplexebb páramérőkig.
Hogyan védekezhetünk a túlzott pára ellen?
A túlzott pára ellen többféle módon védekezhetünk, szélsőséges esetben akár a módszerek együttes alkalmazását is ki lehet próbálni.
Rendszeres és megfelelő szellőztetés
Egy jól szigetelt, megfelelő nyílászárókkal rendelkező épület esetében is elengedhetetlen a rendszeres és szakszerű szellőztetés, hiszen a lakásban kialakuló párának valamilyen módon el kell távoznia a belső légtérből. Erre a legokosabb megoldás, ha egymással szemben elhelyezkedő ablakokat, esetleg ajtót nyitunk
Megfelelő szigetelés
Ahogy azt már írtuk, érdemes szigetelni a tetőteret vagy a födémet, a homlokzatot, lábazatot, adott esetben az aljzatot is. Viszont a megfelelő szigetelés még nem mentesít a szellőztetés feladata alól, erre minden esetben figyelni kell.
Páramentesítő eszközök
Különböző páramentesítő, párátlanító eszközökkel is dolgozhatunk a túlzott páramennyiség ellen, illetve sokat számít, ha hideg időben nem teregetünk a belső térben, ezt a problémát kiküszöbölhetjük például szárítógép segítségével.