A sátortető tetőtér beépítés lehetőségeit alaposan meg kell fontolni. A sátortető volt az egyik legelterjedtebb tetőfedő megoldás az 50-es, 60-as, 70-es évek Magyarországán. De mennyire járunk jól, ha beépítjük a tetőteret ennél a tetőformánál? Mennyit veszítünk, mennyit nyerünk, hogyan építhetünk belőle optimálisabb tetőteret? Ennek járunk most utána.
Mi az a sátortető?
A tetőtérről és a különböző tetőformákról már írtunk. Most nézzük meg részletesebben a sátortetőt. Általában egy szabályos négyzet vagy téglalap alapú ház tetőmegoldására használták, használják ezt a formát. A 60-as, 70-es években épített Kádár-kockák tetejére általában sátortető került. Az elnevezés picit problematikus, mivel hasonló formájú sátrat nem nagyon találunk ma a túraboltokban. Inkább hasonlít egy piramisra ez a tetőforma és a nyeregtető emlékeztet a klasszikus sátorformára, de ezen a nevezéktani problémán akár túl is léphetünk.
A sátortetőnek van egy központi csúcsa, ahonnan mind a négy irányban tetősík ereszkedik az ereszekig. Nincs nyereg, ami azt is jelenti, hogy mindegyik oldalról ferde tetővel kell számolnunk a padlástérben, nem lesznek oromfalak. Épp emiatt kevesebb lesz a hasznos lakótér a padlástérben.
Az elgondolás mögött az állt, hogy ezzel a tetőszerkezettel kevesebb faanyagot kell felhasználni, viszont így jelentősen csökkent a beépíthető tetőtér mérete. Ha nem akarunk alacsony, szűkös, sok apró cikk-cakkal rendelkező tetőteret, akkor érdemes lecserélni a tetőszerkezetet még a beépítés előtt nyeregtetőre.
Mikor javasolt a sátortető tetőtér beépítés?
Egy tetőtér beépítés előtt sok mindent meg kell fontolni. Először is meg kell vizsgálni statikai szempontból a meglévő épületet. A statikus ilyenkor megnézi az alapot, a falazatot és a födémet. És természetesen ellenőrizni kell a meglévő tető állapotát is: milyen állapotban vannak a cserepek, van-e tetőszigetelés, ha van, milyen állapotban van. Használtak-e párazáró, páraáteresztő fóliát a szigetelés során? Milyenek a lécek, a gerendázat. Milyen szögben hajlik a tető, érdemes-e a tetőt részlegesen vagy teljesen kicserélni?
A statikai felmérés során az alapot úgy lehet ellenőrizni, hogy leásunk az alap mellett legalább 80 centi mélységbe a ház több oldalán. Ha van pincénk, ellenőrizni kell annak is az alapját, födémjét. A falazatnál megnézik, hogy nincs-e omlás, repedés, vizesedés, ki fogja-e bírni a tetőtérbeépítés nyomán kialakult új terhelést.
A födém esetében fel kell mérni, hogy milyen anyagból építették és hogy milyen állapotban van. Ha fafödémet találunk, akkor meg kell erősíteni a szerkezetet. Ennek három közkeletű módja van. Az elsőt könnyűszerkezetes födém megerősítésnek is nevezik, ilyenkor a meglévő födémgerendák közé további gerendákat illesztenek be. Ennek a módszernek az előnye, hogy költséghatékonyabb, hátránya, hogy picit ruganyos, galériajellegű hatása lesz a tetőtérnek. A fafödémet meg lehet erősíteni vendégfödémmel is, ez hasonlít a könnyűszerkezetes megoldáshoz, csak fagerendák helyett acélgerendákat helyeznek a meglévő gerendák közé. A harmadik megoldás a teljes földémcsere vasbeton födémre. Ez a legdrágább megoldás, de a legtisztább helyzet is egyben.
A statikusok általában akkor javasolják a tetőtér beépítést, ha a három vizsgálandó területből legalább kettő rendben van. Vagyis ha a falazat és az alapok rendben vannak, de a födémet meg kell erősíteni, akkor már érdemes belevágni a beépítésbe.
Akkor érdemes a sátortetőt meghagyni és beépíteni a tetőteret, ha jó állapotban van a tető (nem kell cserélni) és megelégszünk egy kisebb, kevésbé hasznosan kialakítható tetőtérrel.
Egy ilyen beruházás előtt érdemes megfontolni, hogy milyen költségekkel jár a tetőtér beépítése. Vagyis ha meg kell erősíteni a födémet, ki kell cserélni a tetőt, akkor már jelentősebb összeget kell költenünk a tetőtér beépítésére.
Mikor érdemes megváltoztatni a sátortetőt nyeregtetőre a beépítés előtt?
Ha szeretnénk jobban kihasználni a tetőtér beépítést, akkor fontoljuk meg, hogy a sátortetőt lecseréljük nyeregtetőre. Ehhez a lépéshez már engedélyt kell kérnünk a település főépítészétől és meg kell fontolnunk azt is, hogy szeretnénk-e térdfalemelést.
Milyen előnyei vannak a sátortető tetőtér beépítésnek?
Mint minden tetőtérbeépítésnél, itt is az az előny, hogy újabb élettereket tudunk kialakítani. Vagyis ha a gyerekek már nőnek, vagy mi magunk kerülünk új élethelyzetbe (pl. otthonról dolgozunk és szükségünk van egy munkaszobára), akkor jól fog jönni néhány tetőtéri helyiség. A tetőtér beépítésének természetesen vannak előnyei, hátrányai, erről ebben a cikkünkben olvashat részletesebben.
Hol helyezkedjen el a feljáró a sátortető tetőtér beépítés esetén?
Ha megtartjuk a sátortetőt, a padlásunkon a sátortető formája miatt mindegyik irányban szűkül a tér, csökken a belmagasság. Ez azt is jelenti, hogy komolyabb átalakítás nélkül nem tudjuk felvezetni a ház külső falánál a lépcsőt. Pontosabban a felérkezési pontnak kell olyan helyen lennie, ahol már elegendő belső magasság van a tetőtérben.
Milyen belső elrendezéseket tudunk megvalósítani, ha sátortető alatt van a tetőterünk? Melyiknek mik az előnyei, hátrányai?
A sátortető alatt bizony sok kompromisszumot kell hoznunk. De ki is használhatjuk ezt a helyzetet. Azokat a területeket, amelyek 190 centinél alacsonyabb mennyezet alatt helyezkednek el, kiválóan lehet például tárolásra használni, ágyat, vécét is tehetünk ezekre a “haszontalannak” tűnő helyekre. Ha tetőtéri fürdőszobát alakítunk ki, akkor beszerelhetünk speciális fekvő bojlert a vízmelegítésre, melegvíz tárolásra.
Miért fontos a megfelelő szigetelés a tetőtér beépítésnél?
A tetőtér hőszigetelése rendkívül fontos, hiszen közel 30 % hőenergia illan el a tető irányában. A szigetelés megvéd minket a széltől, hidegtől, melegtől, vagyis komfortossá, élhetővé alakítjuk a tetőteret. Azonban van néhány hiba, kivitelezési hiányosság, amit érdemes elkerülni, amikor rászánjuk magunkat a tetőtér szigetelésére.
Ahhoz, hogy valóban komfortos legyen ez a lakrész, ki kell választanunk a megfelelő szigetelő anyagot. Dönthetünk fújható vagy hagyományos szigetelőanyag között, lássuk, milyen esetben melyiket kell választanunk!
A ferdetető esetében szigetelnünk kell a szarufák feletti, a szarufák közötti és a szarufák alatti területet, a födém esetében pedig magát a padlásfödémet. A szarufák feletti szigetelést elsősorban az építkezéskor, vagy komolyabb, a cserepek cseréjével is járó tetőtéri felújításkor érdemes elvégezni. Ha utólagos hőszigetelést szeretnénk kivitelezni, akkor inkább a szarufák közötti és alatti hőszigetelésre érdemes gondolni.
