A tetőtér hűtése nagyon fontos kérdés. Aki már járt (vagy aludni próbált) rosszul szigetelt tetőtéren nyári hőségben, tudja, hogy egy a hőmérséklet felér egy jól felfűtött szauna forróságával. Ha nincs megoldva a tetőtér hűtése, szinte lakhatatlanná válnak a fenti szobák.
Milyen probléma szokott felmerülni a tetőtér hűtésével kapcsolatban?
Hogy a tetőtér mennyire komfortos, az sok mindentől függ. Befolyásolja a tető hajlásszöge, a térdfal magassága, a helyiségek mérete, a bevilágító felületek elhelyezkedése és az egyik legfontosabb tényező, a lakótér klímája. Nyáron túlhevül a levegő, télen hamar kihűl a tér. Ennek elsődleges oka, hogy a meleg levegő felfelé száll, azonban szakszerű, modern technológiával sokat lehet ezen fogni. Sajnos a klímaberendezések vagy a fűtés folyamatos üzemelésével csak a tüneteket kezeljük, a valódi okokat nem szüntetjük meg. A problémát csak a tetőt határoló szerkezetek szakszerű kialakításával, szigeteléssel és korszerű építőanyagok használatával tudjuk hatékonyan kezelni.
Milyen megodlások vannak a klímán kívül a tetőtér hűtésére?
Szerencsére van néhány megoldás, amivel javíthatunk a tetőtér nyári hőmérsékletén klíma beszerelése nélkül. Ezeket az irányokat érdemes összehangolni: a hőszigetelés mellett gondoskodjunk a megfelelő rétegrendről cserepekről, árnyékolás technikáról és szellőztetésről. Sok-sok fokkal lehet csökkenteni ezekkel a megoldásokkal a nyári belső hőmérsékletet.
Megfelelő szigetelés
Az első, ami eszünkbe jut, a megfelelő szigetelés, amivel a padláson át távozó energia 70-90%-át meg lehet takarítani. Ha tetőterünk van, akkor nem a födémet kell szigetelnünk, hanem a tetőt, viszont fontos betartanunk a rétegrendet, a szigetelés fajtájára, vastagságára vonatkozó előírásokat. A tetőt legalább 25 centi vastag kőzetgyapottal vagy üveggyapottal érdemes szigetelni.
Légrés
A megfelelő szigetelés mellett nagyon lényeges a légrés kialakítása a tetőszerkezetben, hogy a levegő szabadon közlekedhessen és hűtse a hatalmas felületet. Az építtetés során egyeztessünk ezzel kapcsolatban az építésszel és az ácscsapattal is.
Megfelelő cserép
Manapság a sötétebb tónusú cserepekkel szokták megoldani a tetőfedést. Ezzel csak annyi a probléma, hogy a sötét szín elnyeli a napfényt és a napenergiát, vagyis jobban felmelegszik a cserép és az alatta elhelyezkedő tér. Létezik azonban olyan felületkezelési eljárás, amivel jelentősen csökkenthejük a fedés alatti rétegek felmelegedését, ezeknek a cserepeknek az alsó felületi hőmérséklete akár 10 °C-kal alacsonyabb, mint a kezelés nélküli, hasonló típusú cserepeké.
Árnyékolás a tetőtéri ablakokon
A tetőtéri ablakok megfelelő árnyékolása rendkívül fontos! Hőtechnikai szempontból a legcélszerűbb külső árnyékolást telepíteni az ablakokra, hiszen a belső árnyékoló csak a fény ellen véd, a napenergia az üvegen keresztül beszökik és az üvegházhatásnak köszönhetően becsapdázódik a belső térbe. A redőny az egyik legkeresettebb és legelterjedtebb külső árnyékolástechnikai eszköz. Kiválóan árnyékol, véd az időjárási viszontagságoktól és a leselkedőktől, és a biztonságtechnikai szempontból sem utolsó. Vannak felsőtokos, külső tokos és vakolható külső tokos rendszerek, és természetesen ezeket is lehet különböző módon variálni. A redőny készülhet műanyagból vagy alumíniumból és kiegészíthetjük rovarhálóval, így a kellemetlen, zümmögő, vérszívó nyári látogatókat is távol tudjuk tartani otthonunktól.
Megfelelő szellőztetés
Sokan esnek abba a hibába, hogy nyáron kitárják az ablakokat a legnagyobb hőségben is. Ennek hatására sajnos rendkívül fel tud melegedni a belső tér. Érdemes napközben az ablakokat zárva tartani, az árnyékolókat lehúzni és akkor szellőztetni, amikor már csökken a külső hőmérséklet. Ez az időpont kánikula idején akár este 10 után jöhet csak el. Vagyis későeste, hajnalban szellőztessünk! A szellőztetés téli technológiájáról már írtunk bővebben, de ez a hőség idején is alkalmazható. Három féle szellőztetés létezik, az első a résszellőzés, amikor résnyire nyitva hagyjuk az ablakot. Ez a módszer az ablak páramentesítésére alkalmas, viszont alapos légcserére nem jó. Pláne, ha folyamatosan nyitva is hagyjuk az ablakot. A második módszer az átáramló szellőztetés: ennek során az ablakszárnyat teljesen kitárjuk, és 5-10 perc alatt kicserélődik a szoba levegője. A harmadik módszer a leghatékonyabb, huzatot csinálunk, vagyis keresztszellőzést alkalmazunk: ezzel a technológiával 3-4 perc alatt kicseréljük a levegőt és a falak sem hűlnek le. Vagyis a nyári nagy melegben is érdemes a kereszthuzatos módszert alkalmaznunk!
Tetőtér hűtése, ha még építkezés előtt állunk:
Ha építkezés előtt állunk, energetikai szempontból komplex módon álljunk a tetőtérhez. Tervezzük meg gondosan a fűtéstechnikát, legyen megfelelő a szigetelés, az ablakokat úgy helyezzük el, hogy lehetőség szerint akár kereszthuzatot is tudjunk csinálni, már a tervezésbe vegyük bele a külső árnyékolást és a cserepeket is inkább hőtechnikai szempontok alapján válasszuk ki. A szigetelésre, a rétegrendre és a légrésekre fordítsunk különös gondot!
Tetőtér hűtése, ha régebbi építésű házban kell megoldani a problémát:
Ha egy régebben felépült tetőtérnél kell megoldani a hűtést, akkor sincs probléma. Kezdjük a szigeteléssel. Lehet, hogy már volt korábban szigetelve a tető, ám rossz volt a kivitelezés, ezt elég gyorsan fel tudjuk mérni, vegye fel velünk a kapcsolatot! A fújható szigeteléssel elég hamar ki tudjuk javítani a szigetelési hiányokat. Előzetesen feltárjuk a gipszkarton mögötti területet, hogy hol milyen állapotban van a régi szigetelés. A befújógép segítségével gipszkarton vagy lambéria megbontása nélkül is gyors és tiszta munka végezhető a tetőtérben, nincs felesleges hulladék és felfordulás.Az is elképzelhető, hogy a fóliázással, rétegrenddel van gond, ebben az esetben érdemes újra megcsináltatni a tető szigetelését. Végezhetünk hőkamerás vizsgálatot is, abból kiderül, hogy hol vannak hőtechnikailag problémás felületek, megoldások a tetőtérben és az épületben.
Ha nincs külső árnyékolás az ablakokon, mindenképp gondoskodjunk róla!
