Tetőszigetelés összefoglaló: mikor, hogyan, mennyiért?

Mi a tetőszigetelés szerepe? Mitől kell megvédenünk a tetőt?

Alapvetően az alábbiaktól:

• Csapadék, eső, hő ne jusson be
• Télen a hideg ne jusson be, a meleg ne szökjön ki
• Takarékoskodjunk az energiával és kíméljük a pénztárcánkat, takarékoskodjunk.
• A fűtési-hűtési költségeket próbáljuk meg a minimálisra csökkenteni.

Miért van nagy szerepe a tetőszigetelésnek?

A meleg levegő felfelé száll. A padláson illetve a tetőn át szökik az energia 25-30%-a. Megfelelő tetőszigeteléssel ennek a távozó energiának 70-90%-át is meg lehet takarítani. A tetőszigetelés megakadályozza, hogy az utcát fűtsük a lakásunk helyett. A tetőszigetelés azonban nemcsak télen dolgozik nekünk, hanem nyáron is.

Nyáron – figyelembe véve a nyári kánikulát egy ház padlásterében akár 60-70 fok is lehet. A hosszan, akár hetekig tartó melegeket ilyenkor különbözőképpen vészeljük át. Az árnyékolás és az éjszakai szellőztetés tartós hőség esetén kikerülhetetlen. A klíma használat nyáron igen jelentősen képes megdobni a villanyszámlát. A klíma használata odafigyelést igényel, rendszeres karbantartást, mert ezek hiányában többet árthatnak az egészségünknek mint használnak.

Rendeletek is szabályozzák az új építésű házak energetikai követelményeit.

2021-től minden új épület szinte nulla energiaszinten épülhet csak meg, és ezeknél az épületeknél a felhasznált energia 25 százalékát megújuló energiából kell nyerni. A szerkezetek hőszigetelő képességét az ún. hőátbocsátási tényezővel (U-érték) fejezik ki. A jelenlegi szabályozás szerint a hőátbocsátási követelmény a padlásterek/tetőterek esetében 0,17 W/m2K. Ha energetikai pályázati támogatást szeretnénk igényelni, ebben az esetben ezeket az értékeket kell elérnünk felújítás esetén is.

Milyen hibái lehetnek a tetőszigetelésnek? Mikor érdemes elvégezni a szigetelést? 

Az elégtelen tetőszigetelésnek számos jele lehet.

1. Télen magas fűtésszámla, annak ellenére hogy nem tart magas hőmérsékletet a lakásban;
2. Rendesen fűt, mégis hamar kihűl a ház;
3. A fűtés ellenére a tetőtéri szobák hamar lehűlnek és sokkal hidegebb van a tetőtérben mint az alsó szinten;
4. Nyáron elviselhetetlen a meleg a tetőtérben vagy a házban, szinte lehetetlen a pihenés;
5. Már az első melegek beköszöntével hőség van a házban;
6. A légkondicionáló használata nagyon megemeli a villanyszámláját és amint lekapcsolja rövid időn belül már újra hőség van;
7. Penészedést észlel a mennyezet és a fal találkozásánál;
8. Állandó huzatérzet a házban;
9. Nem érzi magát otthon komfortosan.

A tetőszigetelést sürgősen végezzük el penész esetén, hiszen az szinte mindig biztosan hőhídra vezethető vissza, és a penész károsítja az egészségünket. Ha beázást észlelünk, akkor szintén meg kell nézetni a szigetelést, hátha a nem megfelelő tetőszerkezeti rétegrend miatt van. Ha magasak az energiaszámláink akkor szintén érdemes szakembert hívni, hiszen nemcsak a környezetet óvjuk, hanem a pénztárcánkat is és a szigetelés már másnaptól dolgozik.

A jól hőszigetelt épület egész évben megfelelő hőmérsékletet biztosít, nyáron kívül, amíg télen bent tartja a meleget, nő az épület élettartama és értéke, valamint a környezetet is óvhatjuk, hiszen kevesebb lesz a szén-dioxid-kibocsátás.

Milyen megoldást válasszunk, ha tetőszigetelés a cél? Hogyan válasszon közülük?

Először mindenképp azt kell eldöntenünk, hogy beépített vagy beépítetlen tetőtérről van szó.

Beépítetlen tetőtér, azaz padlásfödém szigetelés a feladat vagy tetőtér szigetelésről beszélünk.

Padlásfödém szigetelés

Egyszerű padlásfödém szigetelésnél „viszonylag” egyszerű dolgunk van, hiszen a mert a födém padlástér felőli szigetelésének nincs különösebb akadálya. Fel kell mérnünk az esetleges szintkülönbségeket, a födémen található tárgyakat, kéményeket, beugrókat.

Milyen a födém típusa? Ettől függően válasszunk szigetelőanyagot is.

Milyen esetben használhatunk hagyományos vagy fújható szigetelést?

Fújható szigetelés használata javasolt az alábbi esetekben:

• Ha számos beugró, flikk-flakk, kémény színesíti a padlásfödémet, ami miatt nem vagy csak nehezen használható hagyományos szigetelőanyag;
• Gépészeti szigeteléssel ellátott födémek esetében nem lehet szakszerűen alkalmazni hagyományos táblás vagy tekercses szigetelőanyagot;
• A nehezen elérhető vagy nem terhelhető padlásfödémek esetében ld. borított fafödém vagy könnyűszerkezetes házak szigetelése esetén;
• Szeglemezes tetőknél;
• Illetve ha gyorsan, akár 1 nap alatt szeretnénk tisztán, hulladék nélkül megoldani a födémszigetelést.

Milyen anyagokból választhatunk fújható szigetelések esetén?

• üveggyapot
• kőzetgyapot
• polisztirol gyöngy
• cellulóz
• purhab
• kender
• farost stb….

A fújható szigetelések óriási előnye a hagyományos szigetelésekhez képest, hogy

• résmentes szigetelést nyújtanak
• nincs vágási hulladék, maradék
• gyors, akár 1 nap alatt elkészül a szigetelés
• tiszta
• nehezen elérhető helyekre tökéletesen alkalmazhatóak mint pl. tetőzugok

Hagyományos tekercses vagy táblás szigetelés használata javasolt az alábbi esetekben:

• Ha egyszerűbb a födém, nincsenek benne egyenetlenségek, elzárások, egyszerű sima födém esetében.
• Ezt akár mi is házilag megoldhatjuk, főleg tekercses anyagok esetében. Kigörgetjük és akár több rétegben elérhetjük a kívánt vastagságot. Párazáró fóliát mindenképpen tegyünk a födémre a szigetelőanyag alá és figyeljünk arra, hogy esetleges járófelület vagy szervízjárat építésekor ne zárjuk le a teljes felületet. Amennyiben házilag oldjuk meg magunknak hagyományos anyaggal, akkor figyeljünk a kellő vastagságra, a szigetelőanyag minőségére (ne csak az ár alapján döntsünk) és mindenképpen tekercses anyagot javasolunk, mivel azzal könnyebb dolgozni.

Milyen anyagokból választhatunk hagyományos szigetelések esetén? A legelterjedtebb szigetelőanyagok padlásfödém esetén:

• üveggyapot
• kőzetgyapot
• polisztirol vagy hungarocell

A hagyományos szigetelésekről jó tudni:

• akár mi magunk is házilag el tudjuk készíteni a tetőszigetelést;
• a tekercses anyaggal egyszerűbb dolgozni mint a táblással;
• költséghatékony megoldás.

Beépítetlen padlásfödém szigetelésekor mérlegelnünk kell, hogy akarunk-e bármiféle járófelületet vagy szervízjáratot. Amennyiben van kémény vagy antenna a padláson, akkor mindenképpen építtessünk legalább szervízjáratot, hogy az esetleges munkák esetén ne tapossák össze más szakiparok a szigetelésünket. Ha szeretnénk tárolni is a padláson, akkor érdemes tárolófelületet is kialakítani.

Szarufák közötti szigetelés – beépített tetőtér

Lakott tetőtér szarufák közötti szigetelése szintén kétféleképpen oldható meg:

• fújható szigeteléssel vagy hagyományos szigeteléssel.

Magastető szigetelésekor a leggyakrabban használt szigetelőanyag az üveggyapot vagy a kőzetgyapot.

Milyen paramétereket kell figyelembe vennünk szarufák közötti szigeteléskor:

• Figyeljünk a megfelelő hőszigetelési értékekre, melyekkel biztosítjuk a fűtési energia kímélését és a megtakarítás hosszú távú fenntartását
• A szarufa vastagság ebben az esetben adott (általában 12-15 cm), ezt a vastagságot lehet kihasználni. Ha ez nem elégséges el kell gondolkodni a szarufa magasság növelésén.
• Ha van már meglévő szigetelőanyag a szarufák között, de nem elégséges, akkor azt érdemes vagy kiszedni és opcionális felhasználásként a vízszintes padlásra felhelyezni ha az állapota jó vagy a tetőzugba betömöríteni.
• Fújható szigetelésnél bontás nem szükséges, kívülről vagy belülről megoldható a szarufák közötti szigetelés, akár a meglévő szigetelőanyag szerkezetben történő meghagyásával, annak összetömörítésével.
• Hagyományos szigetelés alkalmazásakor le kell bontani kívülről a teljes tetőszerkezetet vagy belülről a teljes belső héjazatot, ami elég nagy munkával és költséggel jár.

Szarufák alatti szigetelés – beépített tetőtér

Ha a szarufa magasság nem elégséges és nem hozható létre a meglévő vastagsággal megfelelő szigetelési érték, akkor a szarufák alatt is szigetelnünk kell. Méghozzá befelé újabb vázszerkezetet kell rögzítenünk merőlegesen, amelyben újabb szigetelőréteg helyezhető el. Ezzel a megoldással a szarufák által okozott hőhidak hatása is jelentősen csökkenthető, mivel a szarufák hőhidat képeznek a szigetelésben, mert a fa hőszigetelése gyengébb, mint a tetőtér hőszigetelésére használt szigetelő anyagoké

Ha befelé terjeszkedünk a szigeteléssel, akkor az esetleges szűkös térből még inkább elveszünk, csökkentve a magasságot, így ezzel számolnunk kell. Sok esetben 5-10 cm is számíthat a tetőtérben.

Szarufák feletti szigetelés – beépített tetőtér

Gondolkozzunk a szarufák feletti hőszigetelésben akkor, ha a felújítás kiterjed a tető teljes szerkezetére (pl. cserepek cseréjére), vagy ha nem szeretné csökkenteni a tetőtér belső terét. Ha a szarufák feletti hőszigetelést választjuk, akkor olyan szigetelőanyagra van szüksége, amely a cserepek és a lécezés ránehezedő súlyát is elbírja Ha ezt a megoldást választjuk, akkor elérhetünk látszó vagy nem látszó szarufás kialakítást is.

Itt alapvető szempont a megfelelő nyomószilárdságú termék választása, mivel a cserepek és a lécek terhét is ez a réteg hordozza. A szigetelőtáblákat ilyenkor a rájuk helyezett ellenlécen keresztül, csavarral lehet a szarufákhoz rögzíteni. A szigetelőanyagot ebben az esetben is meg kell védeni a tetőhéjazat mögé bejutó csapadék hatásától. Erre a célra ún. alátéthéjazat szolgál, amely vízzáró, elviseli a nagy hőingadozást, és az UV sugarakat. Az alátéthéjazat a tetőszerkezet kialakításától függően páraáteresztő lehet. Ilyen esetben a szigetelőanyagba bejutott párát átengedi. A szigetelőanyagot belső oldalról a lakótérből kifelé hatoló pára lecsapódásától kell védeni, amely a szigetelés tönkremeneteléhez, a tetőszerkezet károsodásához vezet. A belső burkolat alatt emiatt párazáró réteg beépítése szükséges.

A megfelelő tetőszigetelés előnyei

A nem megfelelő hőszigeteléssel, helytelen tetőszerkezeti rétegrenddel készült beépített tetőterekben sokszor nyáron elviselhetetlen meleg van, télen pedig kifűthetetlen a belső tér és hidegek a belső falfelületek. Rosszabb esetekben még penészesedést is észlelhetünk a falakon. Megfelelő tetőszigeteléssel

• Spórolhatunk az energiaszámláinkon, nyáron kevesebb lesz a villanyszámlánk a klímázás miatt, télen kevesebbet kell fűtenünk.
• Jobb lesz a komfortérzetünk, nyáron nem melegszik fel olyan gyorsan, télen nem hűl ki olyan gyorsan.
• Nem az utcát hűtjük-fűtjük.
• Nem lesz penészedés, beázás, nedvesedés

Hogyan történik a tetőszigetelés, milyen lépései vannak? 

A minőségi tetőszigetelés alapelve: minimális hőveszteségre törekvés a szigetelésen belül, a csapadék kinn tartása és a tető alatti páralecsapódás elkerülése. A páralecsapódás ellen megfelelő vastagságú szigetelőanyagot, légmentes párazáró rendszert alkalmaznak (a tető belső felületén), valamint páraáteresztő, víz- és szélzáró fóliát (a tető külső részén). A tetőburkolat alatti szellőzőrés biztosítja a levegő „elszívását” a lecsapódott vízpárával együtt az eresztől a tető csúcsáig.

A megfelelő lépések tetőszigetelés esetén:

1. Gondoljuk végig, hogy milyen problémákkal küzdünk, mit szeretnénk elérni a tetőszigeteléssel.
2. Keressünk egy megfelelő szakembert és konzultáljunk vele a lehetséges megoldásokról, többféle variáció felállításával.
3. Kérjünk tőle többféle költségtervezetet, megoldási javaslatot és alternatívát.
4. Mérlegeljük az egyes alternatívák előnyeit-hátrányait.
5. Időzítés: figyeljünk arra, hogy egy jó szakember akár több hónapra is be van előre táblázva, tehát ne hagyjuk az utolsó pillanatra a döntést.

Mennyibe kerül a tetőszigetelés, mitől függ az ár? 

Az árak igen változóak, a munka méretétől, összetettségétől és a meglévő tetőszerkezet állapotától függően. Inkább alaposan járjuk körbe a témát és kérjünk vagy nézzünk utána a szakember referenciáinak, mintsem a legolcsóbb ajánlatot válasszuk. Ne felejtsük, hogy a választásunk hosszú évekre is kihat.