A rezsipánik időről időre beüt a modern és posztmodern világban. A rezsi azokból a tételekből áll össze (víz, elektromos áram, gáz vagy egyéb fűtőanyag), amelyeket a mindennapi életünkhöz, komfortunkhoz felhasználunk. Mivel a lakosság jelentős része nem teljesen önellátó vagy független (bár erre is látunk példát), ezért a szolgáltatóknak valamilyen összeget fizetnünk kell. Sok esetben az ár határozza meg azt, hogy mennyire tudatos az energiahasználat. A rendszerváltás előtt például a víz- és a csatornadíjak olyan alacsonyak voltak, hogy jelentősen megnőtt az egy főre eső vízfogyasztás mértéke. A 90-es évek végére, 2000-es évek elejére normalizálódott a vízfogyasztás. A pánik ellen úgy tudunk a legjobban védekezni, ha tudatosan felkészítjük energetikailag otthonainkat, így egy áremelkedés talán nem érint minket olyan érzékenyen.
Mi az a rezsipánik?
A rezsipánik Magyarországra 2022 nyarán-őszén érkezett meg. 2022. augusztus 1-től radikálisan megemelkedtek az áram- és gázárak Magyarországon. Az áremelkedés hátterében világpolitikai, külkereskedelmi és energiapolitikai okok húzódtak, húzódnak meg. A korábban mesterségesen alacsonyan tartott lakossági energiaárak miatt a legtöbb embert sokkhatásként érte az áremelkedés, a rendszerváltást követően sokan nem is gondolkoztak otthonuk energetikai korszerűsítésén. A 80-as, 90-es években épített, jellemzően nagy alapterületű családi házak jelentős része még mindig nincs szigetelve, így hatalmas összegeket kell kifizetnie annak, aki ki akarja fűteni ezeket az otthonokat.
Rezsipánik: milyen lépések vezettek hozzá Magyarországon?
A rezsipánik egy részét világpiaci, világpolitikai események és az eseményekre adott válaszok okozták (pl. a földgáz piaci ára, az orosz-ukrán katonai konfliktus és az arra válaszként érkező szankciók stb.). Azonban a nemzetközi kontextus mellett érdemes a rendszerváltást követő belföldi energiapolitikai intézkedések következményeivel is számolni, amelyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a rezsiárak égbeszökése pánikhangulatot generáljon (pl. rezsiharc, mesterségesen lenyomott árak, a lenyomott árak miatt kieső, rendszerfejlesztésre költhető bevételek.)
Gázáremelkedés
2022. júliusában bejelentették, majd a Magyar Közlönyben hivatalossá tették, hogy jelentősen (közel hatszorosára) emelkedik az átlagfogyasztás felett használt gáz ára. Ez az áremelés ráadásul augusztus 1-től lépett hatályba. Mivel a lakosság jelentős része gázzal fűt, viszont energetikailag elég rossz állapotban van a régebben épült házak jelentős része, a pánik érthető volt. Akinek volt/van tőkéje, azonnal fűtéskorszerűsítésre, szigetelésre szánta el magát.
A földgáz fogyasztására tekintve 1729 köbméterig, vagyis 144 köbméter/hó fogyasztásig marad a kedvezményes 102 forint/m3, efelett 747 forint/m3 lesz az új díjszabás. Megmarad viszont a nagycsaládos kedvezmény, amit a Magyar Államkincstárnál kell kérvényezni azoknak, akik 3 vagy több gyereket nevelnek.
Áram áremelkedés
A villamosenergia emelkedése nem volt olyan radikális, mint a gázé, “csak” kétszeres árat kell fizetni 2523 kWh/év fogyasztás felett. Vagyis az átlagfogyasztásnál 36 forint marad az ár, az e feletti fogyasztásnál már 70,10 forint/kWh. Az “éjszakai áram”: 23,1 forint/kWh a fogyasztási korlátig, e felett 62,9 forintot kell fizetni kilowattóránként. A hőszivattyúkra továbbra is a kedvezményes H tarifa vonatkozik: 36 forint/kWh.
2022. augusztus 1-jétől a lakossági fogyasztó az egyetemes szolgáltatótól 2523 kWh/év/mérési pont (felhasználási hely) fogyasztásig a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott áron jogosult villamos energiát vételezni, azzal, hogy egyzónaidős, több egységárú árszabás esetén alacsonyabb áron jogosult villamos energiát vételezni.
Lakossági napelemes piac korlátozása
És ha ez nem lett volna elég, 2022. októberében belengették (majd pár hét alatt hatályba is léptették) a napelemek hálózati csatlakozásánal korlátozását. Az indoklás szerint a hálózatok túlterheltek, nem bírnak el több házi napelemes rendszert, ezért egyik pillanatról a másikra leállították a hálózatra csatlakozás lehetőségét. Ez elsősorban azért jelentett problémát, mert jelentősen megnőtt a napelemes rendszerek megtérülési ideje, hiszen korábban a hálózatra csatlakozva (ráadásul szaldós elszámolással!) a napsütéses időszakban a saját rendszerünkkel megtermelt áramot a hálózatba betápláltuk (ezt egy speciális mérőóra segítségével mérték), majd azokban az időszakokban, amikor nem sütött a nap (pl. télen) a betárolt energiát visszavettük és használhattuk “ingyen”.
Azzal, hogy nem lehet a hálózatra csatlakozni, kb. csak az az általunk megtermelt elektromos áram lesz a miénk, amit közvetlenül a termelés ideje alatt el is használunk. Van ugyan lehetőség arra, hogy a napelemes rendszerrel megtermelt áramot akkumulátorban tároljuk, azonban az aksik ára nagyon magas, cserébe csak pár napig lehet rajtuk tárolni az áramot. Vagyis a téli időszakra nem tudjuk “félretenni” a nyáron megtermelt energiát.
Az energiaszektor szereplői szerint, egy-két helyen valóban túlterhelt a hálózat és okkal állítják le a napelemes rendszerek csatlakozását, azonban országos szinten bőven van olyan hálózat, amihez lehetne csatlakoztatni a rendszereket.
Rezsipánik: milyen jelei vannak?
A rezsipániknak vannak negatív és pozitív vetületei. A lakosság jelentős részének komoly terhet jelent az infláció, az üzemanyagárak és az élelmiszerárak elszabadulása, ezeket a nehézségeket tetézi a rezsiárak emelkedése. Sok embernek egyszerűen nincs pénze fűtéskorszerűsítésre, nyílászárócserére, szigetelésre.
Pozitív vetület viszont, hogy a kényszerhelyzet miatt sokan spórolnak, így alacsonyabb lesz a fogyasztás és kevesebb károsanyag kerül a levegőbe. Sokan kaptak észbe (akik megengedhetik maguknak az energetikai fejlesztéseket, csak eddig nem foglalkoztak vele), szigetelni kezdtek vagy korszerűsítették a fűtésrendszert. Viszont megint negatív vonatkozás: azok, akik a nyári áremelés miatt mondjuk napelemmel akarták megoldani az elektromos fűtésrendszer üzemeltetését és lemaradtak a csatlakozásról, nagyot bukhattak anyagilag.
Hogyan védekezhetünk az emelkedő rezsiárak ellen?
Azért szedjük össze azokat a pontokat, amelyekkel a fűtésszámlánkat alacsonyabban tarthatjuk.
Szigeteljünk!
Az utólagos szigetelést mindenképp érdemes megcsinálni. A födémszigetelést akár télen is elvégezhetjük. Mivel a födémen keresztül akár 35 %-nyi hőenergia is elillanhat, már az első fűtési szezonban érzékelni fogjuk a pozitív hatásait: komfortosabb lesz az otthonunk és kevesebbet fizetünk a rezsire. A tetőszigetelést is el lehet végezni télen vagy esőben, abban az esetben, ha a padlás felől megközelíthető a tető. A homlokzati szigeteléssel is rengeteg hőenergiát foghatunk meg, azonban ezeket a munkálatokat csak akkor tudjuk elvégezni, ha tartósan 5 fok fölött van a hőmérséklet. Az aljzatot akkor érdemes szigetelni, ha amúgy is felújítási munkálatokban vagyunk, mivel jó nagy költsége van az aljzat feltörésének, szigetelésének, újrabetonozásának és burkolásának.
Korszerűsítsük a fűtéstechnikát!
A fűtéstechnikával kapcsolatban fontos, hogy legyen valamilyen automatika, ami a fűtést szabályozza, így csak akkor használunk hőenergiát, amikor szükséges. Régi gázkazánunkat vagy gázcirkónkat érdemes lecserélni kondenzációs gázkazánra, mivel ezzel a megoldással hatékonyabban tudunk befűteni, kevesebb energiát fogunk elhasználni, csökken a rezsiköltség. Ha hőszivattyús fűtési rendszerrel dolgozunk, mindenképp alakítsuk át úgy az elektromos hálózatunkat, hogy H tarifával üzemeltessük a hőszivattyút. Illetve ha a napelemes rendszerünk még szaldós és csatlakozni tudunk a hálózathoz, arról is üzemeltethetjük az elektromos fűtést. Ám ha most vágnánk bele a fűtéskorszerűsítésbe és nincs még napelemünk, ne induljunk ebbe az irányba.
Korszerűsítsük a nyílászárókat!
A nyílászárók legalább olyan fontosak, mint a megfelelő szigetelés. Ellenőrizzük az ablakokat, ajtókat, nézzük meg, hogy nem öregedett-e el a tömítés, ha szükséges, cseréljük, vizsgáljuk meg a vasalatot is, ha nem záródnak rendesen az ablakok, hívjunk ki egy ablakost, aki ráncba szedi a vasalatokat. Ha az üvegszerkezetek mentek tönkre, repedtek el, sajnos ki kell cserélni, ez már komolyabb beruházás. És amennyiben korhadtak, szuvasak a faprofilok, az egész ablakot érdemes lecserélni. Az új ablakok profilja, üvegszerkezete legyen jó minőségű, jó hőszigetelő adottságú.
Használjuk tudatosan az elektromos áramot, gázt, ivóvizet!
És ott van még a tudatos energiahasználat, vagyis a spórolás. Kapcsoljuk ki azokat a gépeket, amelyeket nem használunk, kapcsoljuk le a lámpákat azokban a helyiségekben, ahol épp nem tartózkodunk, régi, nagy fogyasztású háztartási gépeinket cseréljük le. És még van néhány tipp, amit érdemes megfontolni: ne fűtsük túl a házat, ne használjuk túl a klímát, ne pazaroljuk az ivóvizet, a locsoláshoz gyűjtsünk esővizet.
