A fűtési rendszerek korszerűsége, a megfelelő hőszigetelés és a nyílászárók alapvetően határozzák meg egy épület energetikai hatékonyságát. De mikor melyik fűtési megoldás mellett érdemes döntenünk?
Milyen fűtési rendszerek vannak?
A fűtési rendszereket érdemes időről időre felülvizsgálni, modernizálni. Ma Magyarországon a legtöbb háztartásban gázzal üzemelnek a fűtési rendszerek (pl. gázcirkó, gázkazán, gázkonvektor, kondenczációs kazán). Amíg a napelemes rendszereket rá lehetett csatlakoztatni a hálózatra és szaldós elszámolással lehetett szerződni, sokan álltak át az elektromos fűtési rendszerekre. Bár a jelenlegi szabályozások miatt a napelemes rendszerek sokkal lassabban térülnek meg, kitérünk az elektromos fűtési rendszerekre is. Végül ott vannak még a fával vagy egyéb biomasszával működő kazánok, kályhák.
Gázcirkó, gázkazán, kondenzációs kazán
A földgáz az egyik legnépszerűbb fűtőanyag. Egészen a közelmúltig aránylag költséghatékonyan lehetett hozzájutni, a szállítása a gázhálózaton keresztül egyszerű, a gáz tárolásáról a háztartásoknak nem kell külön gondoskodniuk (szemben például a fatüzelésű kazánokkal). A nyílt tüzelésű gázkazán (és annak kistesója, a gázkonvektor) terjedt el először, majd jött a gázcirkó és a kondenzációs gázkazán.
A cirkó fűtés az egyik legelterjedtebb a gázkazános megoldások közül. Az elnevezés onnan szárzmazik, hogy a fűtővíz cirkulál a rendszerben. A kazánban ég a gáz, amitől felmelegszik a víz, ezt a meleg vizet egy szivattyú juttatja el a radiátorokba, ahol leadja a hőt (felmelegszik a szoba), majd a víz visszaáramlik és a körkörösség, cirkulálás kezdődik elölről.
A kondenzációs gázkazán olyan, magas hatásfokkal üzemelő gázkazán, amely az égéstermékben lévő rejtett hőt is – a füstgázban lévő vízgőz lecsapatásával (kondenzálásával) – hasznosítja. Ezáltal megközelítőleg az égéshőt tudja hasznosítani a tüzelőanyag fűtőértéke helyett.
Ma már a gázkonvektorok és a nyílt gázkazánok csak olyan otthonokban fordulnak elő, ahol nem történt meg a fűtés korszerűsítése. A hagyományos cirkókat is már csak kondenzációs gázkazánra lehet cserélni. Utóbbinak az egyik legnagyobb előnye a hatékonyságán túl, hogy jóval kevesebb káros anyag kerül a levegőbe az üzemelése során.
A kondenzációs kazánnal egyaránt lehet radiátorokat és nagy felületű hőleadó felületeket üzemelni, új építésű házaknál gyakran kombinálják is a kettőt, például a fürdőbe, előszobába, nappaliba padlófűtést helyeznek, a lakószobákba pedig radiátort. Ha egy jól szigetelt házat kondenzációs gázkazánnal és padlófűtéssel fűtünk, akkor kifejezetten hatékonyan, alacsony gázfogyasztás mellett oldhatjuk meg otthonunk fűtését.
Szilárdtüzelésű kazán
A gáz egyik alternatívája a szilárdtüzelésű kazán. A tüzelőanyag lehet fa, brikett, pellett, szén, léteznek vegyestüzelésű kazánok, ezeknél a fűtéshez használható tűzifa, szén, pellett és brikett is, de bármilyen növényi hulladék elégetésére is szolgál, amely a kertünkben, vagy a környezetünkben halmozódott fel.
A szilárdtüzelésű kazán előnye, hogy függetlenedhetünk a gázár ingadozásától (viszont jó ha tudjuk, hogy a 2022-es gázáremelkedés hatására jelentősen nőtt a tűzifa ára is). Viszont ezeknél a kazánoknál gondoskodni kell a tüzelőanyag beszerzéséről, szállításáról, tárolásáról, adagolásáról. Ezeket mind alaposan gondoljuk végig, mielőtt belevágnánk egy szilárdtüzelésű kazán telepítésébe.
Napelemes fűtés – villanykazán
Az elektromos fűtés régebben nem volt kifizetődő, aztán a napelemek elterjedésével és a szaldós elszámolással egyszerre az egyik legtutibb megoldás lett belőle egészen 2022 őszéig. A jelenleg érvényben levő szabályozások értelmében azonban az új telepítésű napelemes rendszereket nem lehet a hálózathoz csatlakoztatni, másfelől pedig a szaldós elszámolások egy idő múlva automatikusan bruttó elszámolássá alakulnak. A szabályozást megelőzően a napelemmel nyáron megtermelt energiát a téli időszakban vissza tudtok igényelni és használni a fűtési szezonban. Ezzel a megoldással független attól, hogy fűtőpanellel, villanykazánnal vagy hőszivattyúval oldottuk meg a fűtést, hatékony, megtérülő rendszert tudtunk kialakítani. Persze ki kell várni, hogy mit hoz a jövő, de a jelenlegi helyzetben anyagilag nem éri meg a napelemes fűtés, hiszen a termelés jelentős része pont akkor történik, amikor nem kell fűtenünk.
Infrapanel
Ha kisebb alapterületű lakás, ház, nyaraló fűtéséről szeretnénk gondoskodni, vagy a házunkban lényeges, hogy a helyiségeket egymástól külön tudjuk fűteni, érdemes infrapanelben gondolkodni. Mivel ehhez a fűtési technológiához is elektromos áram szükséges, akkor éri meg igazán, ha napelemről üzemeltetjük.
Hőszivattyú
Egészen 2022 őszéig a hőszivattyú kombinálása napelemmel volt a fűtéskorszerűsítés koronázatlan királya. A szaldós elszámolással számolva ez a módszer lenullázta a fűtőanyagra kiadott költségeket és semmilyen károsanyag nem kerül a légtérbe a fűtési rendszerünkből. Jelenleg az új telepítésű napelemes rendszereket nem lehet becsatlakoztatni a hálózatba, vagyis csak akkor tudjuk műödtetni pl. a hőszivattyút, ha süt a nap. Ráadásul egy hőszivattyús rendszernek a kiépítése komolyabb költségeket jelent egy felújítás során. Azonban ha új házat építünk és a H tarifát is bevezetjük, akkor már megéri a hőszivattyús fűtés, érdemes padló-, fal- vagy mennyezetfűtéssel felszerelni az épületet, hőszivattyú segítségével termelni a hőt, amit napelemről üzemelünk. Így a fűtéstechnikánknak a karbantartáson túl szinte semmi rezsiköltsége nem lesz, ráadásul 100 %-osan megújuló energiaforrásból biztosítjuk a hőenergiát és az épület károsanyag-kibocsátása is nulla lesz.
Fontos, hogy elégséges legyen a napelemek teljesítménye, az inverter és megfelelő legyen a hőszivattyú, egy teljes ház kifűtéséhez nem lesz elegendő egy fapados megoldás.
Geotermikus energia
A földhő felhasználásának két iránya is létezik. Mind a kettőhöz hőszivattyú szükséges, a víz-víz hőszivattyú mesterséges tóból, talajvízből, termálvízből nyeri az energiát, a föld-víz elven működő rendszer a felszínközeli kőzetrétegek hőkapacitását aknázza ki (geotermikus energia), míg a geotermális energia esetében a Föld mélyén zajló atommaghasadásos tevékenységből áramló hőenergiát fogjuk munkára.
A geotermikus energia felhasználása és üzemeltetése okos kialakítás mellett költséghatékony lehet, azonban a geotermális energia hasznosításához komolyabb anyagi forrásokat kell megmozgatni, mélyfúrásokat végezni, szondákat elhelyezni. Egy átlagos háztartás számára nem tűnik kifizetődő beruházásnak.
Milyen szempontok alapján válasszunk a fűtési rendszerek közül?
Meg kell nézni, hogy jelenleg milyen fűtési rendszerünk van és annak fényében dönteni. Bár a jelenlegi kiszámíthatatlan energetikai helyzetben nehéz olyan döntést hozni, amiről bizton állíthatnánk, hogy pár év elteltével is hatékonyabb, olcsóbb vagy jobb, mint a többi alternatíva. Ha megtehetjük, érdemes több lábon állni, vagyis pl. a gáz mellett egyéb fűtőanyaggal működő rendszert vagy másodlagos fűtőrendszert (pl. cserépkályha, infrapanel, klíma) párhuzamosan kialakítani.
Ha a házunkon nincs homlokzati szigetelés, hiányzik a padlásszigetelés, a tetőszigetelés, akkor bármilyen korszerű is lett a fűtési rendszerünk, ne számítsunk arra, hogy jelentősen nőne a lakás komfortfokozata, vagy csökkenne a fűtésre kiadott rezsiköltség. Vagyis: ha prioritási sorrendet szeretnénk felállítani, amennyiben van egy működő fűtési rendszerünk, de nincs szigetelve az épület, érdemes a födém és a homlokzat szigetelésével kezdeni. Érezni fogjuk a különbséget már az első fűtési szezonban! Ráadásul egy szakszerű hőszigeteléssel a nyári nagy meleg ellen is védhetjük otthonunkat.
Hogyan döntsünk a fűtési rendszerről, ha építkezés előtt állunk?
Ha új építésű házat alakítunk ki, érdemes padlófűtést beszerelni és akár valamilyen alternatív fűtési megoldást is létesíteni. Ha pl. a kondenzációs gázkazánról fűtőtt padlófűtést kombináljuk radiátorokkal, hűtő-fűtő klímával (amit napelemről üzemelünk, így nyáron költséghatékonyan működik a klíma és az átmeneti időszakban, tavasszal, ősszel fűthetünk is vele) és esetleg még egy cserépkályhát is elhelyezünk a lakás központi részében, akkor több lábon állunk, nem fogunk kétségbe esni, ha a gáz ára hirtelen elszáll. Nyilván ezeknek a bekerülési költségével is érdemes számolni.
Fűtési rendszerek: hogyan válasszunk, ha korszerűsítenénk a ház fűtését?
A korszerűsítés egyik alapköve az automatizálás, célszerű olyan fűtési rendszert kialakítani, amit helyiségenként tudunk szabályozni, így jelentősen kevesebbet megy fölöslegesen a fűtés, alacsonyabb lesz a rezsi és kevésbé szennyezzük a környezetünket. Érdemes a konvektorokat lecserélni gázcirkóra, a korábban telepített gázcirkókat ma már csak kondenzációs gázkazánra tudjuk cserélni.
