Padlásból tetőtér: az ötlet nagyon jó, de van néhány szempont, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül, ha belevágunk ebbe a munkafolyamatba. Mindig azt kell szem előtt tartanunk, hogy mit nyerünk a tetőtér beépítésével, statikailag megvalósítható-e a beépítés, milyen költségei vannak a munkafolyamatnak, felkészültünk-e az előre nem látható problémáknak anyagilag, időben és lelkileg? Most nézzük meg részletesebben is, mit érdemes tudni akkor, ha szeretnénk lakható teret nyerni a padlásban.
Padlásból tetőtér: mik az előnyei a tetőtér beépítésének?
Az egyik jelentős előnye, hogy lakótérhez jutunk, a megfelelő tetőforma esetében (vagy átalakított tetőformával és térdfallal) akár egy teljes értékű lakás is kialakítható a tetőtérben. A magasban általában tisztább a levegő, nagy méretű tetőablakokkal világos tereket alakíthatunk ki, megfelelő tetőforma esetében pedig középen a belmagasságnál egészen impozáns terek nyílnak. A ferde falak és a belmagasság radikális különbségei révén használhatjuk kreatív lakberendezői, belsőépítészi energiáinkat, hiszen egészen egyedi formavilágban kell érvényesíteni elképzeléseinket. Azokat a felületeket, ahol a belmagasság 1,80 alatt van, használhatjuk tárolásra, fekhely kialakítására, játszósaroknak. A beépített tetőtérnek van egy kimondottan romantikus hangulata, mintha lenne egy saját kuckónk. Ráadásul ezen a szinten általában tisztább a levegő, jobb a kilátás, több a fény.
Padlásból tetőtér: milyen hátrányokkal kell számolni?
De lássuk ugyanannak az éremnek a másik oldalát is.
Az egyik, amivel szembesülni fogunk, hogy bizony napi szinten kell lépcsőzni. Ez főleg az egészen pici gyerekeknek, az idősebbeknek és a mozgásszervi betegségben szenvedőknek fog gondot okozni.
Ha a gyerekszobák fent helyezkednek el, akkor a gyerekekkel való kommunikáció is nehézkes lehet egy tetőtéri beépítés esetén.
A ferde falak és a hektikus belmagasság nem mindenkiből hozza elő a kreatív energiákat, inkább csak bosszankodik, beveri a fejét, majd újra bosszankodik. Plusz a bútorokat is egyedileg, méretre kell elkészíteni (vagy alaposan utána járni), ami több pénzkiadást, időt jelenthet.
A hideg mellett a meleggel is meg kell küzdeni a tetőtérben. A megfelelően szigetelő tetőtéri ablakokat árnyékolással kell ellátni, nyáron nagyon oda kell figyelni a rendszeres szellőztetésre illetve gondoskodni kell valamilyen hűtőrendszerről (pl. klíma).
És ami talán még az ablakoknál is fontosabb, a szigetelés. A tetőteret mindenképp szigeteljük megfelelő vastagságú szigetelőanyaggal (erre elsősorban a fújható üveggyapot alkalmas), hogy télen óvjuk a lakóteret a kihüléstől, nedvesedéstől, penésztől, nyáron pedig megakadályozzuk a brutális felmelegedéstől.
A ferde síkba helyezett ablakok több hibalehetőséget is hordoznak. Az egyik hiba, ha rosszul szigetelik a tetőtéri ablak környékét és hőhidak alakulnak ki. A másik, ha esős időben véletlenül nyitva hagyjuk a tetősík ablakot és beázik a lakás. (Erre érdemes nagyon figyelni, illetve a tervezésnél nem árt a tetőtérben egy homlokzati ablakot is kialakítani, így esős időben is tudunk szellőztetni.) A harmadik pedig a tetőtéri ablak körüli hibás bádogozás.
A szellőztetés amúgy is kulcsfontosságú a tetőtérnél, főleg, ha sok pára keletkezik az épületben. Amennyiben rossz a szigetelés, ez a pára a falakon fog kicsapódni, ha jó a szigetelés, akkor pedig az ablakokon, a folyamatosan csordogáló víz pedig eléggé megviseli még a jó minőségű ablakkeretet is. Érdemes rendszeresen és szakszerűen szellőztetni, vagy páraelszívót alkalmazni a páradúsabb helyiségekben.
Padlásból tetőtér: mikor érdemes belevágni a tetőtér beépítésébe?
A tetőtér beépítés nagy átalakítást jelent, így egy mindenre kiterjedő alapos tervezésnek kell megelőznie a munkálatokat. Az első mindent eldöntő kérdés, hogy egyáltalán alkalmas e az ingatlanunk erre a bővítésre. A tetőtér beépítés kivitelezhetőségéről mindenképp egyeztetni kell egy statikus és egy építész szakemberrel, akik felmérik az ingatlant, valamint segítenek a későbbi dokumentumokban is.
Az ingatlan felméréséhez a szakemberek az alábbi 4 fontos szempontot vizsgálják az előkészületekkor:
A tetőszerkezet formája és állapota
Legjobb esetben a tetőszerkezet hajlásszöge 35-55% közé esik, így minél meredekebb annál több lesz a jobban kihasználható (nettó) alapterület a tetőtérben. Amennyiben a szakember új tetőt tanácsol választhat fa vagy acélszerkezetet, vagy ezek kombinációját.
A ház alapszerkezete
Költségek szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy a ház alapja, a falak és a födém mennyire tartósak ahhoz, hogy elbírják a bővítést. Ha régebbi az ingatlan, akkor sajnos nagy esély van rá, hogy a födém megerősítése szükséges. Feltétlen meg kell mutatni azt is, ha volt beázás, hogy elkerüljük az újabb kellemetlenségeket.
A fagerendás födémeknél a szakemberek a kezdeti fázisban a fa állapotát is ellenőrzik, hiszen az évek során akár korhadás, akár gomba is károsíthatta a fát. Ezeknél a födémeknél az állapot ellenőrzésen túl kell számolni azzal is, hogy kell készíteni vasbeton koszorút, ami tartószerkezetként szolgál és összefogja a falakat. Szerencsésebb lehet a helyzet a vasbeton födémes házaknál, hiszen ezek sokkal stabilabb szerkezetek, amik nagy eséllyel alkalmasak a tetőtér beépítésre mindenféle átalakítás nélkül.
A ház tájolása
Itt a szakemberek figyelembe veszik az ingatlan fekvéséhez képest a napsütéses órák számát és ezek alapján történik az ablakok beépítése és a hőszigetelés is.
A megközelítés
A tetőtér megközelítése megoldható házon kívüli, külön bejáratú lépcsővel a homlokzati falon vagy a házon belül is. Amennyiben a lépcsőt házon belül helyezik el számolni kell egy kis térvesztéssel.
Ha minden szempont rendben van, készíteni kell egy költségvetést. Amennyiben vendégfödém beépítésére is szükség van, jelentősen nőhetnek ezek az összegek.
Padlásból tetőtér: mik a legfontosabb lépései a tetőtér beépítésének?
Statikai vizsgálat: födém, falazat, alapok
A statikai vizsgálatról már írtunk feljebb, azt szokták mondani a szakemberek, hogy ha a három vizsgálandó területből már kettőt meg kell erősíteni, nem biztos, hogy megéri belevágni a beruházásba.
Tetőszerkezet vizsgálata: milyen állapotú a tető, van-e szigetelés?
A statikai vizsgálat mellett természetesen a tetőt is meg kell nézni közelebbről. Amennyiben rossz állapotban van a tetőszerkezet, korhadtak a gerendák, lécek, vagy a tetőszerkezet formája jelentősen megváltozik (pl. sátortető helyett nyeregtető lesz az épületen, vagy betonkoszorút kell helyezni a falak összefogásához stb.), akkor tetőcserére is szükség lesz. Ha csak a cserepek mentek tönkre, elég lesz egy cserépcsere. Viszont mindenképp gondoskodni kell a megfelelő tetőablakokról és a szigetelésről.
Tervezés
Megfelelő tervezés nélkül ne vágjunk bele a munkafolyamatba. Az építész tervein túl szükségünk lesz egy kiviteli tervre is.
Födém megerősítése
Amennyiben a statikai vizsgálat előírta, meg kell erősíteni a födémet. Ennek több iránya, módja lehet. Régebbi építésű, fafödémes épületeknél szükség lesz egy betonkoszorúra, ami felülről összetartja a falakat. A fafödémet meg lehet erősíteni fa vendégfödémmel vagy vasbeton vendégfödémmel. Utóbbi jelentősen többe kerül, viszont masszívabb, stabilabb és kevésbé fognak átszűrődni a zajok a tetőtér felől. A fa vendégfödémnek lehet némi galéria-hatása, ha nincs jól elkészítve a födém hangszigetelése. (Ezen utólag is lehet javítani pl. álmennyezettel. )
Tetőszerkezet javítása, tetőtéri ablakok beépítése
Amennyiben szükséges, a tetőszerkezet elemeit vagy egészét javítani kell. A tető felújítását akkor érdemes meglépni, ha például elhasználódtak (korhadtak, szuvasak) a tetőlécek, rossz a szigetelés rétegrendje, a fóliák lyukasak, lyukacsosak esetleg a cserepek mentek tönkre. Amennyiben a gerendázat is szuvasodik, korhad, rohad, jó eséllyel az egész tetőt cserélni kell. Ha hosszabb ideje van rossz állapotban a tető, a tetőcsere előtt/alatt meg kell vizsgálni, hogy mennyire rongálódott meg födém, esetleg a falazat. (A padlástérbe bejutó csapadék komoly károkat tud okozni.)
Tető szigetelése
A tetőt szigetelni kell több célból is: legyen minimális a hőveszteség a szigetelésen belül, a csapadék maradjon kint és kerüljük el a tető alatti páralecsapódást. A páralecsapódás ellen megfelelő vastagságú szigetelőanyagot, légmentes párazáró rendszert alkalmaznak (a tető belső felületén), valamint páraáteresztő, víz- és szélzáró fóliát (a tető külső részén). A tetőburkolat alatti szellőzőrés biztosítja a levegő „elszívását” a lecsapódott vízpárával együtt az eresztől a tető csúcsáig.
Falazat, belső nyílászárók kialakítása
A tetőtér beépítése során dolgozhatunk hagyományos falazattal, ennek az előnye, hogy masszívabb, jobb a hőtartása, hangszigetelése, hátránya, hogy nehéz, mindenképp meg kell erősíteni a födémet, mielőtt belevágunk, ami jelentősen növelheti a költségeket. A másik lehetőség, ha gipszkarton fallal haladunk, ennek az előnye, hogy gyorsan lehet vele dolgozni, könnyű, nem feltétlenül kell megerősíteni a födémet. Hátránya, hogy sérülékenyebb, körültekintéssel lehet rá bútorokat, képeket fúrni.
Fűtésrendszer, gépészet kialakítása
A fűtésrendszer és a gépészet kialakítása alapvetően fontos a tetőtér beépítése során. Ha a fűtést a már meglévő rendszerre akarjuk csatlakoztatni, könnyen lehet, hogy pl. kazáncserére lesz szükség, hiszen jelentősen nőni fog a befűtendő tér. Természetesen választhatunk más megoldást is, pl. a tetőtérben elektromos fűtés megy, fűtőpanelekkel vagy infrapanellel, lent pedig marad a gázcirkó. Vagy elektrifikáljuk az egész épület fűtésrendszerét és fan coilokkal, hőszivattyúval fűtünk, ennek viszont jelentős költségvonzatai vannak, és az elektromos művekkel is hadakoznunk kell pl. a H-tarifa megigényléséhez, viszont a fenti terekben nyáron klímaként is funkcionálnak a fan coilok. Amennyiben fürdőszoba, konyha is kerül a tetőtérbe, a vízvezetékekről, szennyvíz elvezetéséről is gondoskodni kell.
Elektromos rendszer kialakítása
Az elektromos rendszert meg kell tervezni, amennyiben szükséges, fázisbővítést is kérhetünk (utóbbinál készüljünk arra, hogy az elektromos művek akár fél évig is ülhet az engedély kiadásán – persze ez a gázművekre is igaz a gépészet, fűtésrendszer kialakítása esetében). Az elektromos rendszernél érdemes alaposan végiggondolni a mindennapi életünket, mit és hogyan használunk és annak fényében megrendelni a villanykapcsolók, konnektorok elhelyezését.
Burkolás, festés
A belsőépítészeti munkákkal tesszük fel az i-re a pontot. A burkoláson értjük a padlók járólapozását, parkettázását és a falfelületek végleges kialakítását: csempézést és festést.
Kell engedély a padlásból tetőtér kialakításánál?
A padlásból tetőtér beépítéséhez csak abban az esetben kell engedély, ha a beépítés térfogat növekedéssel jár. Amennyiben nincs szükség szerkezeti változtatásra, például a födém megerősítésére betongerendával, úgy nem szükséges kiváltani az engedélyt. Minden esetben érdemes utánanézni a helyi építési rendeleteknek, vagy egyeztetni szakemberrel, hogy szükséges-e engedélyt kérni. Amennyiben szükséges tetőtér beépítés engedély, úgy először bizonyítani kell az építési jogosultságot hivatalos okirattal. Ez lehet 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap vagy új ingatlan vásárlása esetén az ügyvéd által aláírt adásvételi szerződés. Más tulajdonában lévő ingatlan esetében a tulajdonosok hozzájárulásának nyilatkozata szükséges a tetőtér beépítés engedély kiváltásához.
Miután minden tulajdoni jogosultságot tisztáztunk térképkivonatra is szükség lesz, melyet a földhivatalokban kérhetünk.
Szükséges még tervdokumentáció is, amit az építész készít el. A terv helyszínrajzot, alaprajzot, műszaki leírásokat, statikai vizsgálatokat és a kezdeti állapotról felmérési tervet tartalmaz. Utolsó felvonásként az engedélyhez még be kell adni a tervet a kéményseprést végző közszolgáltatónak, valamint a közművek nyilatkozatát kell még kitölteni.
Ezek után beadhatjuk az illetékköteles építési engedélyt.
Használatbavételi engedély
Ahhoz, hogy az elkészült tetőteret használni tudjuk használatbavételi engedélyt kell kérni.
Ez az engedély a műszaki vezető nyilatkozatát tartalmazza arról, hogy a tetőtér beépítés a terv szerint készült el. Az engedélyhez még hozzájárulást kell kérni a közművektől és csatolni kell egy kéményseprői nyilatkozatot is. Ha ez mind megvan akkor már csak egy helyszíni szemle következik, ahol az építési hatóság megadja a használatbavételi engedélyt, amennyiben mindent rendben talált.