Leggazdaságosabb fűtés: nincs nálunk a bölcsek köve vagy a gazdaságos fűtés szent grálja, de néhány szempont alapján sokkal gazdaságosabbá tehetjük a fűtéstechnikánkat. Fontos tisztában lenni azzal, hogy más szempontokat kell figyelembe venni egy új építésű háznál és megint mást egy felújításra szoruló épület esetében.
Melyik a leggazdaságosabb fűtés?
Gazdaságos fűtés alatt azt értjük, hogy értelmezhető rezsiköltségért cserében komfortosan érezhetjük magunkat otthonunkban a hideg időjárás ellenére is. Ehhez még hozzájön a környezettudatossági szempont is, hiszen ha gazdaságos egy fűtés, akkor jó eséllyel kevesebb fűtőanyagot használunk el, ami azt is jelenti, hogy kevesebb károsanyag kerül a környezetbe. Mielőtt a konkrét fűtéstechnikákra rátérnénk, tudnunk kell, hogy egy fűtéstechnika csak akkor tud gazdaságosan működni, ha megfelelő módon, anyaggal és kivitelezéssel van leszigetelve az épületünk és jól szigetelnek a nyílászárók. Vagyis mielőtt azt kezdenénk el számolgatni, hogy mennyiből jön ki a padlófűtés, vagy érdemes-e egy hőszivattyúba befektetni, mindenképp készítsünk egy energetikai felmérést az épületről, és amennyiben szükséges, szigeteljük a födémet / tetőt / homlokzatot / lábazatot / aljzatot, cseréljük ki a nyílászárókat.
A leggazdaságosabb fűtés: melyik fűtéstechnika térül meg a leggyorsabban?
Nem lehet tuti receptet mondani, vagy kiemelni egyetlen technológiát. Amennyiben korábban egy rosszul szigetelt házban éltünk, amit konvektorokkal fűtöttünk, egy alapos szigetelés után a kondenzációs kazán megtérülő befektetés (kevesebbet fogunk költeni a gázra és sokkal komfortosabb lesz az otthonunk), de hogy az energetikai fejlesztésre költött pénzünk pontosan mennyi idő alatt térül meg, az függ az épület korábbi állapotától, a szigetelőanyag minőségétől és a kivitelezés szakszerűségétől. Épp ezért sosem érdemes az előírtnál vékonyabb szigetelőanyagot használni, vagy barkácstechnológiával szigetelni, mert az mind a megtérülés és a komfort rovására fog menni.
Nehéz a megtérülésről beszélni egy olyan energetikai környezetben, ahol a gáz vagy az elektromos áram ára radikálisan változhat akár egyik hónapról a másikra, ráadásul a rendszerbe visszatáplálható napelemes rendszerek telepítését bizonytalan időre felfüggesztették. Amennyiben szaldó elszámolással napelemes rendszert lehet telepíteni és arról üzemeljük az elektrifikált fűtést, biztos megtérülésről beszélhetünk. Ám a szaldó elszámolás nem tart örökké (vagyis nem biztos, hogy a jövőben is értelmezhető áron használhatjuk fel a napsütéses hónapokban megtermelt áramot a fűtési szezonban), így ez a módszer sem tuti recept. Ráadásul jó magas a bekerülési költsége egy elektrifikált fűtési rendszer kialakításának.
A biomasszával való fűtés is jó megoldás lehet egy családi ház esetében, ám itt nehézséget okozhat a fűtőanyag eljuttatása a célba, emellett gondoskodni kell a fűtőanyag tárolásáról is. Ráadásul a gáz vagy az áram árának változása kihathat a tűzifa árának alakulására is.
Melyik a leggazdaságosabb elektromos fűtés?
Az elektromos fűtés régebben az egyik leggazdaságtalanabb megoldásnak számított, egy korszerűtlen villanykályhával, villanykazánnal a világ pénzét el lehetett használni egy-egy fűtési szezonban. Aztán a napelemes rendszerek aranykorában (egészen tavaly őszig) a szaldó elszámolással és megfelelő méretezéssel kifejezetten előnyös befektetésnek számított az elektromos fűtés. A fűtőpanelek, infrapanelek kiválóan alkalmasak a kiegészítő fűtésre, emellett pedig a hőszivattyúval működői padlófűtés, falfűtés vagy a mennyezetfűtés számít komfortos és megtérülő elektromos fűtési módszernek. Ez azonban jelentősen megváltozott.
2022. október 31-ig azt lehetett mondani, hogy van egy tuti környezetbarát és gazdaságos fűtés, ez pedig a napelemről üzemeltetett hőszivattyú segítségével melegített felületfűtés (pl. padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés). A dátum azért fontos, mert ettől a naptól kezdve korlátozták a napelemes rendszerek hálózatra csatlakozását. Akinek megvan már a rendszere, tudja gazdaságosan használni, amíg a szaldó elszámolás érvényben van. Viszont újonnan kialakított napelemes rendszernél már nem lesz ez annyira jó üzlet.
Leggazdaságosabb fűtés: érdemes lehet klímával fűteni?
Mostanában gyakran felmerül a kérdés, érdemes-e klímával fűteni? A klíma fűtés hátrányairól írtunk bővebben, a lényeg pár mondatban összefoglalva: pusztán klímával fűteni nem lesz komfortos és egy rosszul szigetelt ház esetében kifejezetten gazdaságtalan megoldás. Viszont ha van egy alap fűtéstechnikánk (pl. gáz), akkor a klímával fűthetünk az átmeneti időszakokban (tavasszal-ősszel), így elég a gázzal csak egy bizonyos szintig felfűteni az épületet.
Leggazdaságosabb fűtés: hogyan spóroljunk a gázon?
A gázfogyasztás csökkentéséről is írtunk alaposabban, röviden összefoglalva és kicsit ismételve magunkat: megfelelő szigeteléssel, korszerű nyílászárókkal és korszerű fűtés technikával jelentősen csökkenthetünk a gázfogyasztáson. Emelett okos megoldás lehet pl. a főzéshez, sütéshez elektromos sütőt, indukciós lapot használni (ami lehetőleg napelemről szerzi az elektromos áramot), és a meleg vizet is előállíthatjuk elektromos energia segítségével, akár napelemmel, akár passzív napenergia használatával – napkollektorral.
Milyen egyéb módszerekkel lehet gazdaságos a fűtés?
Fontos, hogy legyen megfelelő automatika beépítve, így a fűtés csak akkor fog menni, amikor valóban szükségünk van rá. Nem mindegy az sem, hogy milyen módszerrel szellőztetünk. A folyamatos szellőztetés résnyire nyitott ablakkal több szempontból sem sikeres megoldás. Egyrészt nem fog valójában kicserélődni az elhasználódott, párás levegő a szobákban, másrészt pedig a hőenergia ezen az ablakon keresztül folyamatosan elillan. A legcélszerűbb, ha naponta 1-2 alkalommal átszellőztetjük a házat kereszthuzatos megoldással, röviden és intenzíven. Bár ez nem a gazdaságos fűtésről szól, hanem a gáz áráról, nem árt ha tisztában vagyunk azzal, hogy amennyiben vagy több gyereket nevelünk, van még további spórolási lehetőség: A földgáz fogyasztására tekintve 1729 köbméterig, vagyis 144 köbméter/hó fogyasztásig marad a kedvezményes 102 forint/m3, efelett 747 forint/m3 lesz az új díjszabás. Megmarad viszont a nagycsaládos kedvezmény, amit a Magyar Államkincstárnál kell kérvényezni azoknak, akik 3 vagy több gyereket nevelnek.
Stabilabb gazdasági környezetben, kiszámítható energiaárak mellett egyszerűbb lenne kiszámolni a hosszú távú fűtési megtérülést, így leginkább azt lehet javasolni, hogy amennyire lehet, álljunk több lábon (pl. a gázfűtés mellett legyen egy vegyestüzelésű kazán vagy klímafűtési lehetőség) és figyeljünk arra, hogy a szigeteléssel, jól szigetelő nyílászárókkal az épület legyen energetikailag hatékony.