A nyeregtető az egyik legismertebb tetőfajta, téglalap alapú ház esetében az egyik legcélravezetőbb tetőtfedési megoldás, mivel elég egyszerű a szerkezete, kevés a hibalehetőség, így egyszerűbben kivitelezhető. Természetesen célszerű szakember segítségével felépíteni a legegyszerűbb szerkezetű tetőt is. A nyeregtető előnye még, hogy kellő hasznos teret lehet kialakítani tetőtér megoldás esetén.
Mi az a nyeregtető? Mi az a kontyolt nyeregtető?
A nyeregtető két ferde, lejtős, felül élben vagy gerincben összekapcsolódó tetősíkból áll, és a két végén függőleges háromszögű oromfalakkal záródik. A klasszikus nyeregtető a 19. – 20. század fordulójára az egyik legelterjedtebb tetőfedési megoldás lett Magyarországon.
A tetőformák tekintetében vannak lapostetők, alacsony dőlésszögű tetők és magas tetők. A magas tetők előnye az első kettővel szemben, hogy jelentősen jobban ellenáll a szélnek, fagynak, esőnek, hónak. Mivel jobb a teherelosztása, elbírja a nagyobb mennyiségű havat, elvezeti a csapadékot és az erősebb szélnek is ellenáll. Egyszerűbben javítható és a padlástér is jóval kiterjedtebb, mint az első két megoldásnál. Ha csak esztétikai, stiláris szempontokat veszünk figyelembe, a sátortető a legelterjedtebb tetőforma, de ne féljünk attól, hogy tizenkettő egy tucat házunk lesz egy magas nyeregtetővel, hiszen ha jól választjuk ki a cserepeket, a falak és a lábazat színét, izgalmas, szép külsőt biztosíthatunk a háznak.
Mik az előnyei a nyeregtetőnek?
A tetőtérben lévő bőséges hely marad, lakószobák vagy tárolók kialakítására kiválóan alkalmas egy nyeregtetős padlástér. Emellett nagy előnye még ennek a tetőkialakításnak, hogy a két oromfalon nyílászárókat lehet elhelyezni, amelyek megfelelő bevilágítást és szellőzést is biztosítanak a tetőtéri szobákban.
Milyen hátrányai vannak a nyeregtetőnek?
A nyeregtetőnek kevés hátránya van, hiszen stabilitás és kivitelezés szempontjából is ideális. Elég tér van alatta, meg lehet oldani a szellőztetést, világítást. Talán csak egy hátrányt lehet említeni a sátortetővel szemben, hogy utóbbit költséghatékonyabban lehet kivitelezni, kevesebb faanyag és cserép szükséges hozzá.
Milyen esetben érdemes nyeregtetőt építeni?
A fenti ábrából is látszik, hogy rengeteg tetőforma van. Ha téglalap alapú családi házat építünk, akkor érdemes a nyeregtetőre szavazni. Ahogy fent is írtuk, a nyeregtetős kialakítás nagyban kedvez a tetőtérbővítésnek. Abban a házban, ahol sátortetővel maximum 30-35 m2 hasznos lakóteret tudnánk kialakítani, egy okosan épített nyeregtetőnél jelentősen nagyobb lesz a nettó hasznosítható terület. Sőt, ha eredetileg sátortetőnk van, tetőtér beépítés előtt érdemes megfontolni, hogy átalakítsuk nyeregtetővé, hiszen így megnő az élettér odafönt.
A tetőtér beépítésében rengeteg lehetőség van. Akkor érdemes megfontolni ezt a lépést, ha például a gyerekek már egyre nagyobbak, külön élettérre vágynak, vagy mi magunk kerülünk új élethelyzetbe (pl. otthonról dolgozunk és szükségünk van egy munkaszobára). Ilyenkor jól fog jönni néhány tetőtéri helyiség, akár külön fürdőszobával, teakonyhával. A tetőtér beépítésének természetesen vannak előnyei, hátrányai, erről ebben a cikkünkben olvashat részletesebben.
Attól függetlenül, hogy nyeregtetőről, sátortetőről vagy egyéb tetőszerkezetről van szó, a tetőtér beépítése előtt mindenképp egyeztessünk statikussal. A tetőtér beépítésébe csak akkor vágjunk bele, ha a falak, a födém, és az alap is elbírja a terhelést. Azt szokták mondani, hogy ha a háromból már kettőt meg kell erősíteni, nem érdemes belevágni a tetőtér beépítésébe.
A statikai felmérés során az alapot úgy lehet ellenőrizni, hogy leásunk az alap mellett legalább 80 centi mélységbe a ház több oldalán. Ha van pincénk, ellenőrizni kell annak is az alapját, födémjét. A falazatnál megnézik, hogy nincs-e omlás, repedés, vizesedés, ki fogja-e bírni a tetőtérbeépítés nyomán kialakult új terhelést.
A födém esetében fel kell mérni, hogy milyen anyagból építették és hogy milyen állapotban van. Ha fafödémet találunk, akkor meg kell erősíteni a szerkezetet. Ennek három közkeletű módja van. Az elsőt könnyűszerkezetes födém megerősítésnek is nevezik, ilyenkor a meglévő födémgerendák közé további gerendákat illesztenek be. Ennek a módszernek az előnye, hogy költséghatékonyabb, hátránya, hogy picit ruganyos, galériajellegű hatása lesz a tetőtérnek. A fafödémet meg lehet erősíteni vendégfödémmel is, ez hasonlít a könnyűszerkezetes megoldáshoz, csak fagerendák helyett acélgerendákat helyeznek a meglévő gerendák közé. A harmadik megoldás a teljes földémcsere vasbeton födémre. Ez a legdrágább megoldás, de a legtisztább helyzet is egyben.
Hogyan szigeteljük a nyeregtetőt?
Ha csak padlásunk lesz, akkor elég, ha a födémet szigeteljük, azonban ha belevágunk a tetőtér beépítésébe, a tetőt kell szigetelnünk.
A tetőtér hőszigetelése az épület energetiaki szempontjából az egyik legkritikusabb terület, hiszen közel 30 % hőenergia illan el a tető irányában. A szigetelés megvéd minket a széltől, hidegtől, melegtől, vagyis komfortossá, élhetővé alakítjuk a tetőteret. Azonban van néhány hiba, kivitelezési hiányosság, amit érdemes elkerülni, amikor rászánjuk magunkat a tetőtér szigetelésére.
Ahhoz, hogy valóban komfortos legyen ez a lakrész, ki kell választanunk a megfelelő szigetelő anyagot. Dönthetünk fújható vagy hagyományos szigetelőanyag között, lássuk, milyen esetben melyiket kell választanunk!
A födémszigetelés esetében, amennyiben egyszerű betonfödémről van szó, elég, ha a hagyományos tekercses vagy táblás kiszerelésű üveg vagy kőzetgyapotot helyezzük le. Ezt akár házilag is kivitelezhetjük. Viszont ha a födémen sok a gépészeti szerelvény, zeg-zugos, cikk-cakkos a padlás, érdemes fújható szigetelésben gondolkozni.
A tetőtérben (ahogy fent is írtuk) további szobákat (pl. háló, hobbiszoba, akár fürdőszoba), alakíthatunk ki, ezzel növelhetjük a ház lakható helyiségeinek számát. És hogy melyik területeket kell szigetelnünk a nyeregtető esetében? A ferdetetőnél a szarufák feletti, a szarufák közötti és a szarufák alatti területet, a födém esetében pedig magát a padlásfödémet. A szarufák feletti szigetelést elsősorban az építkezéskor, vagy komolyabb, a cserepek cseréjével is járó tetőtéri felújításkor érdemes elvégezni. Ha utólagos hőszigetelést szeretnénk kivitelezni, akkor inkább a szarufák közötti és alatti hőszigetelésre érdemes gondolni.
Ferde síkoknál ne felejtkezzünk el az attika falak szigeteléséről is, ami akkor keletkezik ha a ferde falsíkot nem visszük le teljesen a vízszintes síkig hanem lecsapjuk. Ez főleg azért fontos mert tetőtérben elég gyakori az attika fal mellé tolt ágy, a hideg fal nagyon kellemetlen érzet és energiahatékonyság szempontjából sem megfelelő.
