Vannak olyan esetek, amikor érdemes belevágni a lépésálló szigetelés lerakásába. De mikor kell ehhez a megoldáshoz folyamodni, milyen anyagok közül választhatunk, mire kell figyelni a szigetelés lerakása során? Ennek járunk most utána!
Milyen hátrányai vannak ha az aljzat és vagy magastető szigetelése nem megfelelő?
Ha nincs aljzatszigetelés vagy az építkezés során rosszul szigetelték, az több szempontból is problémás. A szigeteletlen aljzatot utólag csak úgy lehet pótolni, ha felbontjuk a burkolatot, ez igen költséges és nagy felfordulással járó munkafolyamat.
Az aljzatszigetelés hiánya miatt csökken a lakás komfortérzete, mivel a padlón nem tudunk mezítláb járni, hiába fűtjük fel a helyiséget, a hideg sütni fog alulról és jelentősen rontja a hőérzetünket. Az aljzaton keresztül ráadásul elillan egy jó adag hőenergia, ami a rezsiköltségeinken is meg fog mutatkozni.
És akkor még nem beszéltünk a legrosszabbról: ha nincs aljzatszigetelés, akkor a meleg levegő az aljzaton keresztül igyekszik a hidegebb hőmérséklet felé, pára formájában kicsapódik és akár penészedést is okozhat. A penész pedig komoly légúti betegségeket okozhat a lakók szervezetében.
A padlásszigetelés hiánya is komoly problémát okozhat, hiszen a szigeteletlen födémen keresztül távozhat az épületből a hőenergia jelentős része. És ugyanúgy fennállhat a hőhíd kialakulásának veszélye.
Vagyis ha hiányzik a szigetelés, akkor komoly egészségügyi problémákkal kell szembesülnünk, alacsonyabb lesz a komfortfokozata az épületnek, többet kell költenünk fűtésre, alacsonyabb lesz az épület energetikai besorolása, és az ingatlan értéke.
Mit jelent az, hogy lépésálló szigetelés?
A lépésálló szigetelést az aljzatra vagy a padlásfödémre helyezik. A szigetelőanyagnak jelentősen több terhelést kell elviselnie, mint a hagyományos szigetelőanyagnak.
Milyen esetekben érdemes lépésálló szigetelés lerakásán gondolkodni?
Akkor érdemes lépésálló szigetelésben gondolkodnunk, ha az aljzatszigetelést vagy a magastető szigetelést járhatóvá szeretnénk tenni. A KontaktBau fújható szigetelés aljzat szigetelésére nem alkalmas, utólagosan viszont befújható pl. álpadló esetén, ugyanakkor padlásfödém esetén tudunk lépésálló szigetelést kivitelezni.
Viszont érdemes alaposan megfontolni, hogy kell-e lépésálló szigetelés a padlásra! Először is nagyon drága lesz, a sima polisztirol nem járható, tehát kifejezetten lépésálló polisztirol kell és abból is vannak kicsit lépésálló meg nagyon lépésálló típusok. A lépésálló polisztirol viszont sajnos éghető és a szigetelőanyag megfelelő lerakása csakis és kizárólag abban az esetben lehetséges ha a padlásfödém tökéletesen egyenletes, nincs benne semmi ferdeség, girbe-gurba cikkcakk, kiugró.
Milyen lépésálló hőszigetelő anyagok vannak?
Ha járható padlásfödémet szeretnénk kialakítani, akkor használhatunk speciális kőzetgyapotot, például az alkalmanként járható Rockwool Monrock Max E-t, az aljzat szigetelésénél pedig lépésálló hungarocellt, vagy polisztirol lapot (EPS lapot).
Járható padlásfödémek esetében a hőszigetelés felett szilárd burkolatot kell kialakítani. Általában elég az egy rétegben fektetett hőszigetelés, de ha az aljzat nagyon egyenetlen, vagy vastagabb hőszigetelés kialakítása a cél, akkor célszerű a két rétegű fektetés. Az ajánlott szigetelőanyag vastagság legalább 2×14 cm.
A padlap hőszigetelő elemek olyan kétrétegű, társított hőszigetelő táblák, melyeknek alsó rétege AT-N100 lépésálló polisztirol lemez, felső rétege pedig faforgácslap. Régi és új épületeknél egyaránt alkalmazható padlók, födémek hőszigetelésére. Az elemek csap-hornyos élképzésűek, így egy rétegben is hőhídmentes szigetelést adnak.
Az EPS lapok olyan speciális polisztirol lapok, melyek expandáló eljárással készülnek. 98 százalékuk levegő, így nagyon jó hőszigetelő tulajdonsággal rendelkeznek. Több féle EPS lap létezik ma a piacon. Ha családi házakról beszélünk, elég lesz az EPS 100 lépésálló hungarocell, amelyet úsztatott aljzatbeton, padlófűtés rendszerek és szárazpadló rendszerek burkolására is használhatunk. Ha intenzívebb a használat, biztosabb megoldásra van szükségünk, akkor az EPS 150 vagy az EPS 200 táblákat érdemes használni, de ezeket a szigetelőanyagokat nagyobb súlyok, például fagyasztóláda, kandalló, vagy nagyobb méretű, nehezebb bútorok esetén indokolt használni.
Egy olyan helyiségben azonban, ahol a nagyobb terhelés rendszeres mindenképpen érdemes nagyobb teherbírású, EPS 150 vagy EPS 200 lapokat használnunk. Ilyen lehet például egy garázs vagy egy ipari létesítmény, ahol fontos, hogy a lépésálló burkolat a lehető legmasszívabb és strapabíróbb legyen.
Milyen vastag legyen a szigetelés?
Mint bármelyik padlásfödém szigetelés esetében, a magastetőnél is legalább 20-25 cm szigetelést érdemes beépíteni, ha aljzatot szigetelünk, akkor 10-15 centiméteres vastagságban kell gondolkozni. De ezt általában a tervező fogja megadni.
Mitől függ, hogy mennyibe kerül a lépésálló szigetelés lerakása?
Attól függ, hogy milyen anyaggal dolgozunk, mekkora terhelést kell elbírnia, milyen vastagságban helyezzük le a szigetelőanyagot, illetve hogy milyen állapotban van az aljzat, mekkora előzetes munkálatok szükségesek a magastetőnél a járható felület kialakításához.
De nézzünk néhány anyagárat.
Ha lépésálló hungarocellel dolgozunk, akkor a családi házba elegendő EPS 100-as négyzetméter ára a következőképpen alakul:
- 10 cm-es: 3 430 Ft/m²
- 15 cm-es: 5 145 Ft/m²
Ha ennél nagyobb terhelést kell megoldani, akkor az EPS 150-es ára 10 cm-es vastagságban: 4 320 Ft/m², az EPS 200-as négyzetméterára pedig ugyancsak 10 centis vastagságnál 5180 forint lesz.
A nagymértékben terhelhető HARD lépésálló polisztirol ára 8006 Ft/m2, a grafitos, extra hard padlásszigetelés négyzetméter ára már 10 000 forint fölött jár.
Mire kell figyelni a lépésálló szigetelés lerakása során?
A padlószigetelés kivitelezésénél figyeljünk arra, hogy a szigetelő táblákat közvetlenül a betonozott aljzatra rakott bitumenes vízszigetelésre helyezzük. A bitumen nem árt a szigetelőanyagnak. Fontos, hogy a lemezeket hézagmentesen, szorosan egymás mellé helyezzük.
Miután letettük a lépésálló szigetelést, tegyünk technológiai polietilén fóliát a hőszigetelésre, hogy a cementlé ne folyjon be a lemezek közé, mert az hőhidakat képezne. A fóliára már jöhet az újabb réteg aljzatbeton 5-6 centiméteres vastagságban. Ha csak normál terhelés fogja érni az aljzatbetont, akkor nem kell külön vasalással megerősíteni. Miután megkötött a beton, jöhet rá a padlóburkolat, parketta, padlószőnyeg, laminált padló.
A padlásszigetelésnél ha padlap elemeket használunk, a táblákat a csap-hornyosan illesztve, soronként, szorosan, fél tábla eltolásban – kötésben – kell elhelyezni. A táblákat nem kell leragasztani a födémhez, de javasolt az elemeket a hornyokba felhordott egykomponensű poliuretán ragasztóval összeragasztani. Ha csak ideiglenes burkolatot alakítottunk ki, akkor a ragasztást elhagyhatjuk.
Milyen egészségügyi és anyagi előnyei vannak egy megfelelően lerakott lépésálló szigetelésnek?
Lépésálló szigetelés lerakása: a megfelelő szigeteléssel elkerülhetjük, hogy az aljzat vagy a födém felé kialakuló hőhidak következtében megjelenjenek a penészgombák és légúti betegségek alakuljanak ki vagy súlyosodjanak az épületben lakók szervezetében. Anyagilag is van előnye, hiszen kevesebbet kell költeni fűtésre, magasabb energetikai osztályba kerülhet az épület és még az ingatlan értékét is növeli.