Hőszigetelő anyagok: az építőipari gyakorlatban azokat az anyagokat nevezzük hőszigetelőnek, amelyeknek hőátbocsátási tényezőjük légszáraz állapotban 0,2 – 0,25 W/(mK) értéknél kisebb. Az alacsony hőátbocsátási tényezőn kívül van még néhány szempont, aminek egy hőszigetelő anyagnak meg kell felelnie. Először is olyan szilárdságúnak kell lennie, hogy a rá ható terheket és a saját tömegét „elbírja” anélkül, hogy alakváltozáson menne keresztül. Ezen kívül nem árt, ha ellenáll a nedvességnek, jól lehet vakolni és kártevők (gombák, rovarok) nem találnak benne kellemes otthont maguknak.
Ha fújható szigetelést szeretne otthonába, vegye fel velünk a kapcsolatot még ma!
Hőszigetelő anyagok: hogyan osztályozza az építőipar?
Van több osztályozási módszer, amivel a szigetelőanyagokat különböző csoportokba sorolják. Elsőként nézzük a legfontosabb szempontot, vagyis hogy az adott anyag milyen minőséget képvisel hőszigetelőként. Elöljáróban érdemes annyit megjegyezni, hogy valamilyen hőszigetelési adottsága minden anyagnak van, nézzük sorban a jó, a közepes és a rossz hőszigetelő anyagok besorolási feltételeit.
A nyugvó levegő számít az egyik legjobb hőszigetelő anyagnak, nem véletlen, hogy a legjobb hőszigetelők szilárd anyagokból és levegővel telt hajszálcsövecskékből, kapillárisokból, pórusokból állnak. Épp ezért nem mindegy, hogy képes-e megtartani eredeti alakját az adott anyag.
Hőátbocsátási tényezők alapján a következő csoportokat lehet megkülönböztetni:
Jó hőszigetelő anyagok
Ide tartoznak azok az anyagok, amelyeknek hőátbocsátási tényezője alacsonyabb 0,06 W/mK-nál.
Közepes hőszigetelő anyagok
Közepes hőszigetelő anyagnak tekinthetők azok az anyagok, amelyeknek hőátbocsátási tényezője 0,06 W/mK és 0,15 W/mK között mozog.
Rossz hőszigetelő anyagok
Rossz hőszigetelő anyagok pedig azok, amelyeknek magasabb a hőátbocsátási tényezője 0,15 W/mK-nál.
Milyen követelményeknek kell megfelelnie a hőszigetelő anyagoknak?
Ahogy a bevezetőben is írtuk, van néhány követelmény, amiknek meg kell felelnie a hőszigetelő anyagoknak. Túl az alapfunkción (vagyis a megfelelő hőszigetelésen) nem mindegy, hogy mennyire tartós, terhelhető, ellenálló, stabil a szigeteléshez alkalmazott matéria.
Alacsony hővezetési tényező
Minél alacsonyabb a hővezetési tényező vagy hőátbocsátási tényezője egy anyagnak, annál alkalmasabb lesz hőszigetelőnek.
Közömbösség a nedvességgel szemben
Nagyon fontos, hogy a szigetelő anyagok ne legyenek higroszkopikus tulajdonságúak, vagyis lehetőleg viselkedjenek közömbösen a nedvességgel szemben. Ha víz kerül az anyagba, jelentősen romlani fog a hőszigetelő képessége.
Közömbösség a rágcsálókkal, gombákkal
Ha a rágcsáló, gomba jól érzi magát egy szigetelőanyagban, akkor nagyon gyorsan leromlik az anyag minősége, szigetelőképessége, ezért fontos, hogy ne legyen vonzó a szigetelőanyag ezeknek a kártékony állatoknak, gombáknak.
Terhelhetőség
Ha a padlás szerviz útjára vagy a padló alá helyezett lépésálló hőszigetelőre gondolunk, fontos, hogy terhelhető legyen az anyag.
Kémiai, fizikai stabilitás
Lényeges szempont az is, hogy a szigetelőanyag ne táguljon, menjen össze azon hőmérsékleti viszonyok során, amelyen alkalmazzuk.
Kezelhetőség
A kezelhetőség szempontja természetesen minden építőanyagnál fontos kérdés. A szigetelőanyagoknál vannak olyan anyagok, amelyeket egyszerűen el lehet helyezni pl. a padlás vagy az oldalfal szigetelésnél (kőzetgyapot paplan), viszont ha problémásabb, nehezebben megközelíthető zugokat kell szigetelnünk, sokkal praktikusabbak a fújható formában forgalmazott szigetelők.
Melyik a legjobb hőszigetelő anyag?
Mindig az a legjobb hőszigetelő anyag, amit a megfelelő területen a megfelelő módon alkalmazunk, nincs jolly joker, ami mindenre jó, meg kell vizsgálni, hogy az adott felületnél milyen anyagra van szükség. Természetesen az egyes szigetelőanyagokon belül is vannak minőségi különbségek, amennyiben fújható szigetelőanyaggal szeretnénk dolgozni, akkor érdemes a magas minőségű URSA termékeiből választani, például a Pure Floc-ot.
És hogy mi alapján dönthetjük el, milyen hőszigetelő anyagra lesz szükségünk? A fafödém vagy a tető szigetelése során a legjobb hőszigetelő anyagok az ásványgyapotok, hőszigetelési képességük mellett azért, mert kiváló páraáteresztő tulajdonsággal rendelkeznek. A tetőtér szigetelésénél a kőzetgyapotnál egy fokkal jobb az üveggyapot, mert kisebb a súlya és az idő előrehaladtával nem kezdenek el peregni az apró szemcsék a gipszkartonon keresztül.
Homlokzat és lábazat szigetelésénél viszont ár/érték arányban jobban járunk az eps/xps (vagyis polisztirol, hungarocell) anyagokkal. Ez alól kivételt képeznek a vályogfalak, ott páraáteresztő képességének köszönhetően megint a kőzetgyapot lesz a tuti megoldás.
Hogyan lehet csoportosítani a hőszigetelő anyagokat? Melyikről mit érdemes tudni?
A hőszigetelő anyagokat szálas, pórusos és ömlesztett anyagok szerint csoportosíthatjuk. A pórusos esetben olyan üreges szerkezetről beszélünk, amelyben különböző elhelyezkedésű és méretű pórusok találhatóak és a levegő ezekben a pórusokban szigetelő anyagként működik (pl. műanyag habok, parafa). Az ömlesztett anyagok esetében az anyag szerkezetében a szemcsék között pórusok alakulnak ki, illetve a szemcsék porozitása miatt lesz jó hőszigetelő képessége (pl. perlit, perlitbeton).
Azt, hogy a hőszigetelési típusok közül melyiket válasszuk, azt különböző paraméterek mérlegelésével dönthetjük el. Figyelembe kell vennünk, hogy mit szeretnénk hőszigetelni, milyen felületről van szó, homlokzatról, tetőről vagy aljzatról? Az épület állapotától, az építési folyamat prioritási listájától és az anyagi helyzetünktől is függ, hogy végül melyik szigetelő anyagra, módszerre esik a választásunk.
Felújítás előtt érdemes egy felújítási sorrendet is felállítani, megtervezni az energetikai korszerűsítés lépéseit.
Szálas hőszigetelő anyagok
A szálas hőszigetelő anyagoknál az összesűrített elemi szálak közé szorul be a szigetelésért felelős levegő. Léteznek salakból, kőzetekből, üvegből olvasztásos eljárással létrehozott szálas hőszigetelő anyagok.
Szálas hőszigetelő anyagok közé tartoznak a különféle gyapotok: üveggyapot, ásványgyapot, kőzetgyapot, bazaltgyapot, salakgyapot.
Kőzetgyapot termékek
Az egyik legnépszerűbb szigetelő a kőzetgyapot alapú szigetelés természetes alapanyagból, bazaltkőből készül. bazaltkő. Gyártásakor a megőrölt bazaltkő bekerül egy kohóba, ahol 1300-1400 Celsius-fokon megolvasztják, majd a folyékony bazaltkőből egy centrifuga henger segítségével vékony szálakat képeznek. Ezután kötőanyaggal és impregnáló olajjal kezelik, végül a szálakból paplant képeznek, amit aztán méretre vágnak és csomagolnak.
Előnyei: A kőzetgyapot természetes anyagokból készül, újrahasznosítható, kiváló hő- és hangszigetelő adottságokkal rendelkezik. A kőzetgyapot termékek tűzvédelmi szempontból is kiváló adottságokkal rendelkeznek: a legkedvezőbb, A1-es éghetőségi besorolásúak, nem éghetőek, tűz hatására füstöt, mérgező gázokat nem fejlesztenek, s égve nem csepegnek.
Ezen kívül megtartja alakját (vagyis nem érzékeny a hőingadozásra), kiváló páraáteresztő adottságának köszönhetően hagyja „lélegezni” az épületet, gombák, rovarok, rágcsálók nem károsítják és kellően hosszú az élettartama.
Hogyan alakulnak a kőzetgyapot árak?
A kőzetgyapot ára függ a kívánt vastagságtól, az anyag hőátbocsátási tényezőjétől, illetve az sem mindegy, hogy hol szeretnénk felhasználni: lapostetőn, padláson, homlkozaton, válaszfalban. Táblaméret: 1000 x 600 mm – Hővezetési tényező: λD = 0,039 W/mK° – Testsűrűség: 28 kg/m3
A tízcentis kőzetgyapot ára minőségtől függően 2500-7000 forint/m2.
Üveggyapot termékek
Az üveggyapot termékek fő alapanyaga az üvegtörmelék, vagyis a síküveggyárak melléktermékei. Ehhez még nagy mennyiségben kerül kvarchomok, amely Földünkön a leggyorsabban megújuló nyersanyagok egyike. Az üveggyapot szálak nagyon vékonyak és elég hosszúak.
A szálszerkezet miatt a termék nagyon rugalmas, amely nemcsak a könnyű feldolgozhatóságot és kiváló térkitöltést biztosít, hanem a hangszigetelési paramétereket is kiemelkedővé teszi. A szálvékonyság nagyban befolyásolja a termék hővezetési tényezőjét, azaz minél vékonyabb szálak, annál jobb lesz a hőszigetelő képesség!
Fontos viszont, hogy nedvesség hatására romlanak a szigetelési tulajdonságai. Az üveggyapotot óvni kell a nedvességtől, mert nedvességtűrő képessége alacsony. Az üveggyapotok a kőzetgyapotokhoz hasonlóan A1, vagyis a legjobb tűzvédelmi minősítéssel rendelkeznek.
Az üveggyapotot legfőképpen azért alkalmazzák széles körben, mert fajtáján belül megfizethető, természetes, és hosszú élettartalommal bír. Könnyű vele dolgozni, könnyen alakítható és formálható. Az üveggyapot alkalmazásával a beépítési idő jelentősen csökkenthető. Jó ár-érték arányú szigetelőanyag.
Hogyan alakulnak az üveggyapot árak?
Az üveggyapot gyártók folyamatosan, az elmúlt 2-3 évben 8-15 %-os áremelést jelentettek be évenként.
Ömlesztett hőszigetelő anyagok
Az ömlesztett anyagok esetében az anyag szerkezetében a szemcsék között pórusok alakulnak ki, illetve a szemcsék porozitása miatt lesz jó hőszigetelő képessége. Ömlesztett hőszigetelő anyagok közé tartozik a duzzasztott agyagkavics, a duzzasztott perlit, a duzzasztott verkimulit, a duzzasztott üvegkavics (tkp. üveghab-granulátum), fújt szigetelőanyagok.
Agyaggyártmányok
A duzzasztott agyag és perlit 1:1 arányú keverékéből előállított, téglaméretű termékeket 900 °C-os hőmérsékleten égetik ki. A testsűrűségük 300 kg/m3, nyomószilárdságuk 0,7 Mpa. 900 °C-os hőmérsékletig kemencefalak falazására, kazánok szigetelésére alkalmazható. Szárazon vagy saját őrleménnyel kevert agyaghabarcsba rakják.
Ha a keveréshez tűzálló agyagot, illetve samottot is használnak, akkor a termék sűrűsége 750 kg/m3, nyomószilárdsága 3 MPa. Körülbelül 1200 °C-os hőmérsékletig használható ipari kemencék külső és belső szigeteléséhez. Olvadáspontja 1650 °C.
A kőszivacs porózus égetett kerámia termék. Az agyaghoz pórusképző anyagot, elsősorban szénport és fűrészport kevernek. A kiégett alkotórészek helyén maradt üregek biztosítják a jó hőszigetelő képességet. A kőszivacs anyagból a válaszfallapokhoz hasonló termékeket állítanak elő.
Perlit
A perlit is természetes anyagból van, riolitos vulkanikus kőzetből készül, kb. 3-5% víztartalommal rendelkezik. 900-1200 °C-os hőmérsékletre kell hevíteni, ilyenkor a víztartalom gőzzé válik, a kőzet pedig 20-30-szorosára duzzad. Ezért nevezik duzzasztott perlitnek ezt az állapotot.
Perlitbeton
Mivel perlitnek alacsony a szemcseszilárdsága és a halmazsűrűsége, kizárólag hőszigetelő betonok és vakolatok készítésére alkalmas. Betonkészítésre általában a durva és nehézperlit használható. A habarcs- és betonkészítéshez használt perlit nem tartalmazhat szennyeződést.
Perlitpaplan
A perlitpaplan műanyag fóliába varrt, ömlesztett perlit. Sűrűsége 110-140 kg/m3. Általában +70 °C-os hőmérsékletig alkalmazható. Elsősorban lapostetők szigetelésére használják. A perlitadalékos hőszigetelések között a bitumoperlit a legismertebb. Ezzel az anyaggal hő- és nedvesség elleni szigetelés is megoldható. Testsűrűsége 400-500 kg/m3, nyomószilárdsága 0,4-0,6 Mpa, hővezetési tényezője 0,1 W/mK, vízfelvétele 10 m% alatti. Felhasználható -20 és +100 °C-os hőmérséklet között. Acélszerkezetek tűzvédelmére használhatnak gipszperlit lapokat és vízüvegkötésű perlitlapokat.
Hogyan alakulnak a perlit árak?
Az ömlesztett perlit ára 100 literes zsákonként 7-8000 forintba kerül 2024. nyarán.
Üreges szigetelő anyagok
Az üreges szerkezetű habokat több féle eljárással, alapvetően pórusképző gázok felhasználásával állítják elő. Ezek a habok a cellák közé beszorult levegő miatt képesek jó hőszigetelőként működni. A cellaszerkezet lehet zárt vagy nyitott. A zárt szerkezetűeknek gyakorlatilag nincs vízfelvételük. A nyitott pórusszerkezetű haboknak a hőszigetelés mellett jó a hangelnyelésük is. Műanyagok közül szinte mindegyiket lehet habosítani, a gyakorlat szempontjából azonban a polisztirolnak és a poliuretánnak van kiemelt jelentősége.
Polisztirolhab termékek
A polisztirolhab az egyik legelterjedtebb hőszigetelő anyag. Előhabosított polisztirolgyöngyből készítik. Elsősorban homlokzati hőszigeteléseknél nagyon elterjedt, mivel könnyen lehet vele dolgozni és költséghatékony módszer. Ragasztással és dűbelezéssel rögzítik a homlokzatra. A lábazati szigeteléseknél egy erősített, a nedvességnek ellenállóbb polisztirol lapokat alkalmaznak. Megfelelően kivitelezett rendszer esetén hosszú élettartamra számíthatunk. Előnyei: jól hőszigetel, kicsi a súlya, egyszerűen szállítható, könnyen formázható, egyszerű a beépítése, költséghatékony megoldásnak számít, szinte valamennyi falszerkezetre alkalmazható, terhelhető és lépésálló kivitelben is elérhető.
Az expandált polisztiroltömb hővezetési tényezője 0,030-0,040 W/mK, testsűrűsége 12-40 kg/m3 között van. Ez a hőszigetelő anyag nem áll ellen a különböző savaknak, szerves oldószereknek, ásványolajoknak stb. A polisztirol habok nehezen éghetőek.
Az extrudált polisztirol hővezetési tényezője 0,025-0,027 W/mK, testsűrűsége 25-45 kg/m3 között van. Az anyag finom, teljesen zárt cellákból épül fel, sima felületű és mérettartó. Az extrudált termékek hőszigetelő képessége jobb, szilárdsága nagyobb, vízfelvétele pedig kisebb, mint az expandált terméké. Felhasználása elsősorban hűtőházak teherhordó födéméinek, fordított tetőszerkezetek, illetve nagyobb terhelésnek kitett szerkezetek hőszigetelésekor történhet. Ez a hőszigetelő anyag nem áll ellen a különböző savaknak, szerves oldószereknek, ásványolajoknak stb.
Grafitos polisztirol
A grafitos polisztirol hőszigetelések fokozottabb hőszigetelő képességgel bírnak mint a hagyományos fehér hungarocell szigetelőanyagok. Paramétereikben hasonlítanak a sima, fehér polisztirol szigetelőanyaghoz, de ugyanabban a vastagságban mintegy 20%-kal jobb hőszigetelő képességgel bírnak. Főleg homlokzati szigeteléshez használják.
Hogyan alakul a polisztirol termékek ára?
A 10 centi vastag eps, homlokzati szigetelő ára 2300-3000 forintba kerül négyzetméterenként, a lépésálló, 5 centis polisztirol ára 1500-2000 forint. Ebben az árban nincs benne a rögzítéshez való dübel, ragasztó, dryvit háló stb.
Habüveg termékek
Az üveget az előkészítés során finomra őrlik, majd alaposan összekeverik a pórusképző anyaggal (mészkő, dolomit, kálium-nitrát stb.) és a granulálási segédanyagokkal (pl. agyagásványokkal). Ezután a keveréket hőálló sablonban, kb. 830-860°C-os hőmérsékletre hevítik. Ennek hatására pórusképző gáz termelődik (pl. szénpor, C02). A gázképződés hatására az üveg megduzzad, 12-15-szőrösére növeli térfogatát. Az üvegben többnyire zárt, 0,2-1 mm méretű pórusok keletkeznek, amelytől a termék jó hőszigetelő tulajdonságú lesz. A habüveg tehát apró golyócskák halmaza, olyan kis gömböké, amelyekben hajszálvékony üveghártya zár körül egy kis gázbuborékot.
A habüveg testsűrűsége 125-135 kg/m3. A hővezetési tényező 0,048 W/mK, nyomószilárdsága 0,7-0,8 N/mm2. Vizet egyáltalán nem vesz fel, teljesen párazáró. A klasszikus eljárásban a habüveg tömböt lehűlés után táblákra vágják. Általában vegyipari tartályoknál, hűtőházaknál, tűzbiztos épületszerkezeteknél használják.
Hogyan alakul a habüveg termékek ára?
Az üveghab vagy habüveg szigetelőanyag ára 34-38000 forint köbméterenként.
Parafa hőszigetelő termékek
A parafa természetes eredetű. A paratölgy kérgének lefejtésével nyerik a felhasználásra alkalmas anyagot. A parafa testsűrűsége kb. 200 kg/m3. A jó hőszigetelő képességet a vékony sejtfalak közé bezárt levegő biztosítja. A parafa szívós, rugalmas, nagy a diffúziós ellenállása, fagyálló, penészesedésre, rothadásra nem hajlamos.
A hulladék parafa expandálása során 250-300 °C-os gőz hatására a parafából gyantaszerű anyag válik ki, ami összeragasztja a szemcséket. Az expandált parafa sűrűsége 120-140 kg/m3 között van, hővezetési tényezője 0,05 W/mK. A parafa termékeket hűtőházak, fürdőépületek, nedves környezetű terek hőszigetelésére használják.mérettartó, jól támasztja a ráöntött aljzatot: az aljzat beton nem reped meg, a burkolat ép marad, emellett ellenáll a biológiai károsítóknak: egér, penész, gomba, korhadás. Gazdaságos, kiváló tulajdonságai ellenére nem okoz jelentős költségnövekedést.
Hogyan alakul a parafa szigetelőanyagok ára?
A parafa szigetelőanyagok ára egy 5 centi vastag lap esetében 10-12000 forint négyzetméterenkét.
Poliuretán hab termékek
A poliuretán habot a poliuretán fizikai, vagy kémiai és fizikai habosításával gyártják, félkemény és kemény kivitelben. A kemény poliuretán pórusszerkezete 95 V%-ban zárt. A jó hőszigetelő képességet a pórusok közé zárt gőzök biztosítják (pl. freon). Habosítás közben a poliuretán hab jól tapad a papírhoz, kerámiához, fához, ezért szendvicsszerkezetek gyártására ragasztóanyag nélkül is felhasználható.
Lehetőség van a helyszíni habosításra is. Ezzel az eljárással a (nyílászáró és fal közötti) hézagok és üregek kitöltését is el lehet végezni. Testsűrűsége 30-40 kg/m3 közötti, hővezetési tényezője 0,030 W/mK. 100 °C-ig hőálló, nyomószilárdsága 0,14-0,25 Mpa. Az építőanyagokhoz jól tapad. Könnyen éghető anyag, de a lúgok, savak, szerves oldószerek nem támadják.
Hogyan alakul a poliuretán hab termékek ára?
A poliuretán hab szigetelés esetében érdemes előzetesen árajánlatot kérni.
Polietilén hab termékek
A polietilén hab polietilénből, habosító adalékanyaggal, extrudálással előállított, zártpórusú hab termék. Különböző testsűrűséggel gyártják (25-180 kg/m3), hővezetési tényezője 0,037-0,065 W/mK. Vízfelvevő tulajdonsága gyakorlatilag zérus, jó párazáró tulajdonságú. Előnye, hogy rugalmas, kis sugár mentén is hajlítható.