A vályogház szigetelés nem annyira egyszerű történet, mintha egy hagyományos falazattal épített házat szigetelnénk utólag. Nem használhatjuk a költséghatékonyabb, olcsóbb szigetelőanyagokat és gondosan meg kell vizsgálnunk az épületet, hogy nem ázott-e át a fal, mielőtt bármilyen szigetelési munkálathoz hozzáfognánk. Természetesen van lehetőség arra, hogy hatékonyan szigeteljük a vályogot, most megnézzük ezeket a módszereket.
Vályogház szigetelés: miben különbözik a téglafal szigetelésétől?
A hagyományos téglafal esetében használhatunk polisztirol hőszigetelő lapokat, amelyeket mechanikusan rögzítünk a kívánt felületre. Elsősorban homlokzati hőszigeteléseknél nagyon elterjedt, mivel könnyen lehet vele dolgozni és költséghatékony módszer. Ragasztással és dűbelezéssel rögzítjük a homlokzatra. A lábazati szigeteléseknél egy erősített, a nedvességnek ellenállóbb polisztirol lapokat alkalmaznak. Megfelelően kivitelezett rendszer esetén hosszú élettartamra számíthatunk.
Ezzel szemben a vályogfalnál másképp kell eljárnunk. Elsősorban azért, mert a vályog jelentősen jobban veszi fel a párát a téglánál, vagyis nagyobb vízforgalmat bonyolít le az égetett téglafalnál.
Mit kell tudni a vályogfalról?
A vályog agyagból, iszapból és homokból áll, ez az egyik legősibb építőanyagunk. Magyarországon is rengeteg házat raktak vályogtéglából, hiszen az alapanyag sok helyen fellelhető, költséghatékony megoldás. További előnye, hogy egy vastag vályogfal kiváló hőtartó, vagyis nyáron a nagy hőségben kevésbé melegszik fel a házunk, mintha egy téglaépületben lennénk. A másik előnye, hogy felveszi és le is adja a belső helyiségek páratartalmát, ezért természetes módon karbantartja a ház pára egyensúlyát.
Viszont hőszigetelőként már nem olyan jó a vályog. Egy 50-60 centi vastag vályogfal hőátbocsátó képessége nem lesz alacsonyabb 0,9–1 W/m2K-nél. És van egy ennél súlyosabb probléma, ez pedig a vízszigetelés hiánya. Vagyis a legtöbb vályogházat úgy építették, hogy kihagyták belőle a vízszigetelést, ezért alulról hamar nedvesedni, ázni kezd a fal. A nedvesedés következtében pedig akár statikai problémákkal is szembesülnünk kell. Legrosszabb esetben omlásveszély is kialakulhat.
Mielőtt hozzáfognánk a szigeteléshez, mindenképp ellenőrizzük, hogy mennyire vizesednek a falak, van-e vízszigetelés stb.
Lehet EPS lapokkal szigetelni a vályogház homlokzatát?
A vályogfal párafelvevő képessége komoly előnyt jelent a belső légkör kialakításában, viszont hátrányként jelentkezik a szigetelésnél. Épp ezért a hagyományos fehér hungarocell eps vagy a grafitos eps szigetelés nem használható, mivel annak működési lényege, hogy teljesen lezárja a falat. Páratechnikai viselkedése viszont nagyon kedvezőtlen.
Ha van egy szigeteletlen vályogfalunk, a falazat külső oldalán a falazatba jutó nedvesség (akár a pára, akár a hajszálcsövesség elvén a falazatba jutó víz) szabadon tud távozni, mivel a külső vakolatréteg teljesen ásványi bázisú.
Viszont amint leszigeteljük EPS lapokkal a külső falat, nedvesség a gyengébb ellenállás felé fog elmozdulni a falból, aminek következtében páralecsapódás, penészesedés, salétromosodás alakulhat ki a belső falakon. Ezeknek komoly egészségkárosító hatása van.
Míg a polisztirol lapok páradiffúziós ellenállási tényezője kb. 40-60, addig a kőzetgyapot lap 1-es értékkel rendelkezik. (ez egy viszonyszám, minél nagyobb az értéke, annál kevésbé engedi át a párát, tehát annál jobban “bezárja” a szerkezetet). Vagyis ha vályogfalat homolokzatot szeretnénk hőszigetelni, a „páraáteresztés” megtartása miatt mindenképp páraáteresztő hőszigetelést kell használni.
Vályogház szigetelés: milyen szigetelőanyagot használjunk hozzá? Miben különböznek ezek az anyagok az EPS/hungarocell szigeteléstől?
Kétféle módszer létezik a vályogház homlokzati szigetelésére. Az egyik a kőzetgyapot, a másik pedig a clima EPS hőszigetelő. Bármelyiket is választjuk, fontos, hogy a hozzátartozó segédanyagokat használjuk, (páraáteresztő ragasztó, vakolat) ezeknek is biztosítaniuk kell a kiszellőzést.
A kőzetgyapot hőszigetelő rendszernek van néhány kiemelkedő tulajdonsága. Ez a természetes, környezetbarát anyag amellett, hogy jól szigetel, kiváló páraáteresztő képességgel is rendelkezik. Ezért vályog, illetve gáz-szilikát falakra kizárólag ezt javasoljuk. A kiváló páraáteresztéssel rendelkező kőzetgyapot, hasonló tulajdonsággal rendelkező ragasztót, és vakolatot is kíván. Ezért ebben a rendszerben kifejezetten kőzetgyapot táblák ragasztására alkalmas ragasztót használunk, a szilikon vakolat pedig a páraáteresztés mellett még öntisztuló is.
A clima EPS szigetelőrendszernek is az az előnye, hogy kiváló páraáteresztő képessége van, vagyis egy “lélegző felület” fog kialakulni. A kőzetgyapothoz képest előnye, hogy könnyebb kivitelezni, hasonlóan a polisztirol rendszerhez.
A dryvit rendszerhez szükségünk lesz clima eps polisztirol lapokra, könnyített hőszigetelő ragasztóra (6-6,5 kg/m2), dryvit hálóra, vékonyvakolat alapozóra, valmaint páraáteresztő vödrös vékonyvakolatra.
Milyen módszerrel szigeteljük a vályogházat? Hogyan dübelezzünk?
A kőzetgyapot lapot fémszeges dűbellel kell rögzíteni a lapok nagy súlya miatt. Ami még nagyon fontos, hogy sokkal hosszabb dűbelt használjuk, hogy biztosan kapaszkodjon a falba! A dübelek számát ugyanúgy kell számolni, mint normál esetben, de 2-5 cm-rel hosszabb dübelt érdemes kérni, mert a vályogfalban mélyebben kell, hogy fogjon a dübel.
Mennyibe kerül a páraáteresztő hőszigetelő rendszer?
A páraáteresztő rendszer megközelítőleg 1,5 – 2-szer kerül többe, mint a hagyományos hungarocell szigetelés. Általában a kőzetgyapot rendszer felhelyezéséért magasabb munkadíjat kérnek el a szakemberek. ,
Vályogház födém szigetelés: hogyan végezzük el?
A vályogházakat legtöbb esetben fafödémmel építették, figyeljünk arra, hogy a fafödém rendkívül érzékeny a nedvességre, nem szereti a vizet, a párát. Vagyis ebben az esetben nagyon kell figyelni arra, hogy páraáteresztő anyagot, lehetőleg üveggyapotot (könnyű és tökéletesen páraáteresztő) válasszunk és a pára szabadon el tudjon távozni a szerkezetből. Meg kell akadályoznunk, hogy a lakótér felől pára jusson be, míg a padlástérben keletkező pára minél gyorsabban el tudjon távozni a szabadba. Ezt a szerepet látja el a tetőfólia, mely vízzáró, de páraáteresztő tulajdonsággal is bír. A fafödémek szigetelésére különös figyelmet kell fordítani, mert nem megfelelő szigetelőanyag választás esetén gombabetegségekkel, és jelentős fakárokkal nézhetünk szembe.
