A hőszigetelés vastagsága igen fontos kérdés. Több tényezőtől is függ, hogy végül milyen vastagság mellett döntünk, azonban azt fontos előre leszögezni, hogy nem érdemes azon spórolni, hogy a szükségesnél vékonyabb szigetelőanyaggal dolgozunk.
Miért fontos, hogy a hőszigetelés vastagsága ideális legyen? Egyáltalán mi számít ideális hőszigetelés vastagságnak?
Erre a kérdésre nem tudunk általános választ adni. Ez függhet a felülettől, amit hőszigetelni szeretnénk és attól, hogy mennyit szeretnénk megtakarítani, valamint a pénztárcánktól is…
Amit mindannyian szeretnénk az az, hogy ne kerüljön sokba és jelentősen csökkenjen a fűtésszámlánk. Mást igényelnek a tető, a homlokzat, és a belső falak. Ezért, ha jó hőszigetelést akarunk biztosítani a házunknak, nagyon fontos a tervezés.Magyarországon az 5 cm hőszigetelés az elterjedt, ami a homlokzatot illeti, de ez a trend egyre inkább tolódik el a 8-10 cm felé. A szomszédos Szlovákiában 10-12, Lengyelországban pedig 15 cm vastagságú anyaggal szigetelik az épületeket, de még a nálunk enyhébb időjárással rendelkező Szlovéniában is 10 centiméter az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagsága, miközben a gáz ára régiós összehasonlításban is Magyarországon a legmagasabb.
A családi házakon alkalmazott szigetelőanyag-vastagság tekintetében Norvégia, Finnország és Svédország állnak az európai rangsor élén. A skandináv országokban, annak ellenére, hogy a gáz ára náluk alacsonyabb, a jóval hűvösebb időjárás miatt 20 cm-nél is vastagabb szigetelést alkalmaznak az ingatlantulajdonosok, így fűtésszámlájuk akár 35-40%-kal is kisebb lehet egy magyar család fűtési költségeinél. A szigetelésvastagság tekintetében az európai középmezőnybe a német és az osztrák ingatlantulajdonosok tartoznak, akik átlagosan 12 cm vastagságú szigeteléssel gondoskodnak otthonaik melegéről.
A tetők szigetelésénél szakemberek ajánlása szerint a legjobb megoldás, ha legalább 20 -25 cm vastag szigetelőanyaggal kalkulálunk.
Néhány dolgot mindenképpen fontoljunk meg szigeteléskor:
A jobb szigetelés megakadályozza, hogy a hő kiszökjön, így az energiafelhasználás csökkenthető. Tudta, hogy 1 ˚C belső hőmérséklet elszökésének megakadályozása 6%-os csökkenést eredményez a fűtési költségben?
Rövid, vagy kicsit hosszabb távon, de a hőszigetelésbe fektetett pénz mindenképpen megtérül: egyrészt a csökkenő energiaköltségeken, másrészt a javuló életminőségünk tekintetében, ráadásul otthonunk értéke is jelentősen nő.
Az interneten megtalálható számos U-érték (hőátbocsátási tényező) kalkulátor használatával megtudhatjuk, hogy egyes vastagságok esetén milyen energiamegtakarításra számíthatunk. Minél alacsonyabb ez az érték, annál jobban hőszigetel a szerkezet és annál magasabb lesz az energia- és pénz megtakarításunk.
Ráadásul ez a takarékosság nem csak télen, hanem nyáron is működik, hiszen azzal, hogy a szigetelés nem engedi beszivárogni a hőt, a légkondit sem kell annyit működtetni. Márpedig a ház belső hűtéséhez sokkal több energia szükséges, mint a fűtésre.
Hogyan lehet kiszámolni, hogy mekkora az ideális hőszigetelés vastagsága? Mi befolyásolja ezt?
Ahogy fent is írtuk, több szempontot kell egyszerre figyelembe venni a gazdaságos vastagság meghatározásához. Általános szabályként elmondható, hogy minimum a jelenlegi követelményeknek megfelelő vastagságot építsük be, azaz homlokzat esetén úgy válasszuk ki a hőszigetelő anyag vastagságát, hogy a teljes szerkezet hőátbocsátási tényezője U (W/m2K) =0,024 legyen, tető és padlás esetén ez az érték 0,017. Az energiahordozó árai igen hullámzóak, és a klímavédelem miatt is egyre növekszik a hőszigetelés ésszerű vastagsága. A vastagabb hőszigeteléssel nőnek a költségek, de nem arányosan. Tehát ha pl. padlás szigetelés esetén 25 cm helyett 30 cm vastagságot rakatunk, a munkadíj nem fog arányosan nőni, csak a hőszigetelő anyag árát kell kifizetnünk többletként.
Viszont ha mégsem elégséges és utólagosan növelnünk kell a vastagságot, akkor ugye újra ki kell fizetnünk a munkadíjat. A kétszer olyan vastag hőszigetelés közel sem kerül kétszer annyiba, de duplán olyan hatékony. Ma panelra vagy rosszul szigetelt tégla épületre legalább 15 cm homlokzati hőszigetelés javasolt, padlás szigetelés esetében ha nincs semmilyen szigetelés a padláson akkor egy jó minőségű anyagból legalább 25 cm ajánlott. Ezzel növeljük az otthonunk értékét és a komfortérzetünket, jelentős megtakarítást érünk el és megkíméljük magunkat attól, hogy egy-két évtized múlva a változó körülmények miatt újra kelljen szigetelni épületünket. Gondoljunk csak arra, hogy 10-15 éve a homlokzatra mindenki 5 cm vastagságú hőszigetelést rakott fel, Európában már akkor is a minimum 10 cm vastagság volt az elterjedt.
Különböző hőszigetelő anyagok tulajdonságai
Először is nem mindegy, hogy milyen az adott anyag hőszigetelő tulajdonsága, kezelhetősége. A homlokzati szigetelőanyagok esetében például más lesz az ideális vastagság a hagyományos “fehér” és a grafitos EPS tábla között. A grafitos EPS kb. 20%-kal jobb hőszigetelő képességgel bír ugyanabban a vastagságban a fehér EPS-hez képest. Homlokzaton elterjed szigetelőanyag az EPS (másnéven polisztirol vagy hungarocell), ami jó ár-költség arányú, de nem páraáteresztő, tehát fokozottan oda kell figyelnünk a folyamatos levegőcserére, szellőztetésre. A homlokzaton alkalmazott szigetelőanyag a kőzetgyapot, de sokkal jelentősebb az anyag és a kivitelezési költsége is. Padlás és tetőszigetelés esetében a legelterjedtebb anyag az üveggyapot, az anyagválasztásnál figyeljünk oda az üveggyapot hőátbocsátási tényezőjére, ami minél alacsonyabb, annál jobb, mert egy kevésbé jó szigetelőanyagból sokkal nagyobb vastagságot kell felhelyeznünk.
Gyártók közötti különbségek
Sokféle minőség van a piacon és a közmondás szerint az internet mindent elbír. Amivel biztosan nem lőhetünk mellé ha a magyar piacon ismert gyártó termékeit választjuk, magyar tanúsítványokkal, műszaki háttérrel. Ha mégsem megbízható hazai jelenléttel rendelkező gyártó mellett döntünk, akkor alaposan ellenőrizzük a műszaki adatlapokat, a biztonságtechnikai adatlapot és ellenőrizzük annak hitelességét is.
Energiaárak alakulása
Ahogy nőnek az energiaárak, annál fontosabb lesz a megfelelő szigetelés és a megfelelő anyagvastagság. Olcsóbb felvenni még egy réteg pulcsit, ha fázunk, mint felfűteni 25 fokra egy házat a drága gázzal, ugyanígy költséghatékonyabb alaposabban becsomagolni az épületet a hideg idő ellen, mint megfelelő mennyiségű hőenergiát termelni.
Milyen állapotban van a ház energetikailag?
A hőszigetelés mellett nagyon lényeges, hogy milyen állapotban vannak az épület nyílászárói és milyen a fűtéstechnika. Hiába ragasztjuk körbe hőszigetelőanyaggal a házat, ha a rossz, régi nyílászárókon keresztül elillan a hőenergia.
Hogyan alakul ez számokban mérve?
A hőszigetelés vastagságnak függnie kell a szerkezettől, illetve az aktuális szabályozástól.
Itt is érdemes mérlegelni, hogy anyagárban minimális különbség lesz egy 10 cm-es és egy 15 cm-es homlokzati hőszigetelés esetében. Viszont ha utólag mégis kevésnek bizonyul, akkor újra ki kell fizetnünk a teljes összeget. Födémszigetelés esetében kicsit könnyebb a helyzet, mivel ha kevésnek bizonyul, akkor bármikor ráfújható még.
Tetőtér szigetelés esetén adott a szarufa vastagság, ennél többet csak akkor tudunk fújni, ha megnöveljük a szarufa vastagságot, ami elég macera, mert le kell kapni az egész tetőt, vagy belülről növeljük meg a vastagságot, akkor meg elveszünk a térből.
Az a tapasztalatunk, hogy az elmúlt években sok építtető mondta, hogy a mai eszével már vastagabb hőszigetelést tenne fel, de egy olyan nincs, aki megbánta, hogy túl vastagon szigetelt. Minél vastagabb a szigetelésünk, annál nagyobb mértékű megtakarítást érhetünk el. Persze minden szerkezetnél, és minden hőszigetelőnél van egy olyan vastagság, aminél vastagabban már nem igazán érdemes szigetelni.
Milyen előnyökkel jár, ha a hőszigetelés vastagsága megfelelően van kialakítva?
A fentiekből is kiderülhet, hogy ha megfeleően van kialakítva a hőszigetelés, azzal rengeteget spórolunk és sok egyéb pozitív hozadéka van.
Költséghatékony
A legtöbbször azért szoktunk szigetelni, hogy spóroljunk a fűtésköltségen és a klímaköltségen. Ha jól van szigetelve a homlokzat, a födém és az aljzat, jól szigetelnek a nyílászáróink, akár 20-40 %-kal kevesebb pénzt kell elköltenünk a téli szezonban fűtésre, nyári szezonban a hűtésre.
Energiahatékony
A megfelelően szigetelt épület sokkal energiahatékonyabban fog üzemelni. Amennyiben használt házat újítunk fel, ezt a szempontot is mindenképp érdemes figyelembe venni, hiszen a szigeteléssel emelkedik a házunk értéke! Ha új házat építünk, legyünk tisztában azzal, hogy a 2022 június 30.-a után használatbavételi engedélyt szerző épületeknek kötelezően teljesíteniük kell a közel nulla energiaigényű épületek energiahatékonysági előírásait! (A korábbi szabály a 2021. január 1. után épített házakra vonatkozott, azonban a 2021. március 13-án hatályba lépő szabálymódosítának köszönhetően másfél év haladékot kaptak az új építésű házak, ez azt jelenti, hogy 2022. június 30.-a után kell teljesíteni az új előírásokat!) Minden újépítésű háznak el kell érnie legalább a BB energiaosztályt. Ennél persze magasabb beosztást is elérhetünk: AA, AA+, AA++.
Növeli a komfortérzetet
Ha kellően vastag szigeteléssel láttuk el a házunkat, akkor télen-nyáron jobban fogjuk magunkat érezni az épületben. Jobb lesz a hőérzetünk, nem lesz huzatos a lakás, nyáron pedig nem forr el az agyvizünk. Persze utóbbihoz az is szükséges, hogy megfelelő árnyékolástechnikával legyenek ellátva az ablakok.
Kevésbé szennyezzük a környezetünket
Ha jó a szigetelés, akkor nem csak a rezsiköltségen spórolunk, de kevesebb káros anyagot juttatunk a légtérbe a háztartásunkból. A 2020-as években pedig ez is egy nagyon fontos szempont. A hőszigetelés vastagsága tehát több szempontból is lényeges, nem érdemes rajta spórolni.