Hőszigetelés hatékonysága: hogyan tudjuk kiszámolni? Milyen összetevők határozzák meg az épület energetikai hatékonyságát? Mennyit spórolhatunk azzal, hogy szigetelünk, nyílászárókat cserélünk?
Mit jelent a hőszigetelés hatékonysága?
A hőszigetelés hatékonyságát elsősorban nem fizikai fogalmakkal, hanem az épület fűtéséhez, hűtéséhez megtermelt energia arányában (és az arra kiadott rezsiköltségben) próbáljuk meg kifejezni. Vagyis azt becsüljük meg százalékosan, hogy mennyivel kevesebb gázt, áramot, biomasszát kell használnunk ahhoz, hogy hideg időben komfortosan érezzük magunkat otthonunkban, illetve mennyi áram megy el az épület hűtésére?
Hogyan mérhetjük a hőszigetelés hatékonyságát?
A fentiek alapján többféle módon is mérhetünk. Vagy az elhasznált energiát, vagy az arra elköltött pénzt vesszük alapul. Mivel jelenleg elég nehezen lehet számolni az energiaárakkal, pontosabb képet kapunk, ha az elhasznált energiával számolunk. Elővesszük a szigetelés előtti és szigetelés után készült fűtésszámlánkat, megnézzük, hogy ugyanannak az épületnek mennyi energiára volt szüksége a hideg napokon és ezt a számot összevetjük a szigetelés utáni állapotokkal. Van még itt egy összetevő, ez pedig az időjárás: mostanában ritkán vannak kemény telek, nagy hidegek, ám ha mégis bejön pár hét masszív fagy, szeles idő, azt érdemes belekalkulálni a megtakarítás kiszámításába.
Általában a megtakarítás mértékét százalékos formában szoktuk kifejezni. Például: az épület teljes szigetelésével 50 %-al csökken a fűtésre, hűtésre kiadott költség.
Mitől függ a hőszigetelés hatékonysága?
A hőszigetelés hatékonyságát nem lehet minden házra, épületre egységes számmal meghatározni. Nagyban függ az épület eredeti energetikai állapotától, vagyis érdemes megvizsgálni, hogy mikor, milyen anyagból építették, mennyire volt professzionális a kivitelezés? Volt-e korábban bármilyen hőszigetelés vagy teljesen a nulláról indulunk? Történt-e nyílászáró-csere, volt-e fűtéskorszerűsítés?
Egy biztos: a szakmailag jól kivitelezett, megfelelő anyaggal elvégzett hőszigeteléssel hatékonyabban fogjuk tudni az épületben tartani a megtermelt hőenergiát, nyáron pedig sokat foghatunk a felmelegedésen. Ám a hőszigetelés hatékonyságára jelentősen hat a nyílászárók állapota, valamint a fűtés-hűtéstechnika korszerűsége.
Hőszigetelés hatékonysága: mennyit nyerhetünk a tetőszigeteléssel?
A tető felé távozik a hő 30%-a, vagyis egy jól kivitelezett tetőszigeteléssel legalább ennyi hőenergiát spórolhatunk. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy a tetőtér szokott a nyáron a legintenzívebben felmelegedni, akkor érdemes tudni, hogy akár 5-7 Celsius fokkal alacsonyabb hőmérsékletet tudunk elérni a tetőszigeteléssel a nyári nagy melegben. Így a légkondicionálót is ritkábban kell használni, kevesebb lesz a hűtésre használt energia és a rezsiköltség. Tetőszigetelésnél a leggyorsabb, legjobb jelenlegi megoldás a fújható szigetelés: ezzel a kivitelezési móddal ásványgyapottal (kőzetgyapot vagy üveggyapot) résmentesen, hulladékmentesen tudják szigetelni a szakemberek a legbonyolultabb tetőszerkezeteket is.
Hőszigetelés hatékonysága: mennyivel kell kevesebbet költenünk fűtésre, hűtésre, ha szigetelt a födém?
Amennyiben nincs a tetőtér beépítve, nem a tetőt, hanem a födémet érdemes szigetelni. A tetőhöz hasonlóan itt is akár 30%-os megtérüléssel számolhatunk. Ráadásul a födémszigetelést egy egyszerűbb monolit betonfödém esetében akár mi magunk is elvégezhetjük tekercses vagy táblás szigetelőanyaggal. A fafödémnél vagy komplexebb padlásszerkezetnél azonban jobban járunk a fújható szigeteléssel.
Hőszigetelés hatékonysága: mennyit nyerünk a homlokzat, lábazat szigetelésével?
A homlokzat esetében 25-35%-os megtérüléssel számolhatunk, itt már nem a gyapot a legnépszerűbb szigetelőanyag (bár lehet kőzetgyapottal szigetelni a homlokzatot, sőt, a vályogháznál szükséges is!) A homlokzati szigetelés esetében is rendkívül fontos a megfelelő vastagság! Nincs annak értelme, hogy 5 centis táblákat ragasszunk a falra, mert nem fogjuk elérni azt a hatékonysági szintet, ami már érezhető az épületen belül. A hagyományos (fehér) szigetelőanyagból mehet a 15 (északi oldalon akár 20) centis szigetelő, a szürke, grafit szigetelés drágább, viszont elég a vékonyabb szigetelőanyag.
Mindenképp egyeztessünk szakemberrel, akkor is, ha magunk kívánjuk elvégezni a kivitelezést. A homlokzati szigetelésnél a megfelelő vastagság mellett az is lényeges, hogy ne maradjanak rések a szigetelt felületen, ne használjunk kétes minőségű, nem megfelelő vastagságú szigetelőanyagot buhera céljából, mert könnyen hőhídakat alakíthatunk ki. A nem megfelelő vastagsággal amúgy az is a baj, hogy ha mondjuk feltettük az 5 centis szigetelőt, ám nem érjük le a kívánt hőenergia-fogyasztás csökkentést, hívhatjuk ki újra a brigádot (vagy állhatunk neki saját magunk újra), és munkadíjban vagy befektetett munkában ráköltjük kb. még egyszer ugyanazt az összeget a házra.
Mennyivel csökkennek a fűtésre, hűtésre kiadott költségek az aljzat szigetelésével?
Mivel a meleg levegő felfelé száll, az aljzat szigetelésével tudjuk a legkevesebbet spórolni, kb. 10 %-ot. Az aljzat utólagos szigetelése ráadásul igen költséges beavatkozás, mivel fel kell bontani a burkolatot, feltörni a meglévő aljzatbetont, majd újrabetonozni, szigetelni, kiegyenlíteni, burkolni. Akkor érdemes belevágni ebbe a műveletbe, ha teljeskörű átalakítást, felújítást hajtunk végre.
Mennyit jelent a hőszigetelés hatékonyságánál a nyílászárók állapota?
Fontos alappillére az energiatakarékos otthonnak a megfelelő nyílászáró. Ha régi, rosszul záródó, esetleg korhadásnak, szuvasodásnak indult ablakaink, ajtóink vannak, akár 30 %-nyi hőenergiát is veszíthetünk a fűtési szezonban. Ebben az esetben lehet bármilyen jó a szigetelés és a fűtéstechnika, sem a komfortban, sem a rezsispóroláson nem fogjuk annyira érezni a befektetés eredményét. Ahhoz, hogy az épület valóban jól üzemeljen, szükségünk lesz arra, hogy a szigetelés, a nyílászárók és a fűtéstechnika egymást erősítve fejtse ki jótékony hatását.
Összességében mennyit spórolhatunk a teljes épület szigetelésével?
A megfelelő szigetelés kialakítása egy komplex folyamat. A teljes épület szigetelésével akár 70-80%-os megtakarítást is elérhetünk (amennyiben korábban nem volt semmilyen szigetelés). Legyen jó a födémszigetelés, legyenek megfelelő nyílászárók, legyen szigetelve a homlokzat és a lábazat. A szerkezeti elemek találkozásánál is gondoskodni kell a megfelelő szigetelésről, mert a meleg levegő és a pára minden olyan felületet megtalál, ahol eltávozhat az épületből és ez egyenes út a falnedvesedés és a penészedés felé. És még két szempontot hozzunk be ebbe a gondolatkörbe: az egyik a fűtés-hűtéstechnika, érdemes modernizálni, automatizálni és ha lehet, megújuló energiaforrásból megoldani a fűtést. A másik pedig a szakszerű és rendszeres szellőztetés: még a legjobban szigetelt otthonokban is gondot okozhat a penészedés, ha nem cseréljük rendszeresen a lakásban lévő levegőt. Ezt pedig a legegyszerűbben az alapos, intenzív szellőztetéssel lehet megtenni.