Tetőszigetelés rétegrendje: ez az egyik legfontosabb tudnivaló, ha szigeteljük a tetőt. Persze lényeges az anyagválasztás és a szakszerű kivitelezés, azonban a rétegrenden múlik, hogy mennyire lesz tartós, használható, működőképes a tetőnk.
Mit jelent a tetőszigetelés rétegrendje?
A tetőszigetelés rétegrendje azt írja le, hogy milyen sorrendben kerüljenek be az egyes építőanyagok a tetőbe. És az is lényeges, hogy milyen minőségű anyagokat építsünk be.
A tetőszigetelés Magyarországon csak a 80-as években kezdett elterjedni. Ennek több oka is van, egyrészt a ‘73-as olajválság előtt nem gondolkoztak olyan sokan a szigetelés fontosságán. Volt bőven és elérhető áron fűtőanyag. Másrészt a tetőteret vagy a padlást csak másodlagos tárolónak tekintették, kevesen döntöttek úgy, hogy lakótérként alakítják ki a tetőteret.
Ma is csak akkor érdemes a tetőszigetelést megfontolni, ha beépítjük a tetőteret. Ha meghagyjuk a padlást padlásként, akkor elég a födémet szigetelni. Persze utóbbi esetben is érdemes kitakarítani a padlást, megszabadítani a kacatoktól, lomoktól, régi bútoroktól.
A tetőszigetelés rétegrendjén múlik, hogy mennyire tud eltávozni a pára, milyen lesz a szigetelés működőképessége, vagyis az, hogy a tetőtér mennyire lesz komfortos, élhető, egészséges.
Milyen anyagok szükségesek a tetőszigeteléshez?
A tetőszigeteléshez szükség lesz gipszkartonra vagy osb lapra, egyéb mennyezet, álmennyezet kialakításához szükséges anyagra. Ezen kívül kelleni fog párazáró fólia, szigetelőanyag (jellemzően ásványgyapot), majd következik a páraáteresztő fólia, a légrés (!), majd a lécezésen lévő tetőfedő anyag.
Fontos a szigetelőanyag vastagsága, nemcsak a jelenleg hatályos előírások, hanem a rezsiárak radikális emelkedése miatt. A tetőtéri szobák szigetelésénél azt jelenti, hogy a 2018-tól előírt 0,17 W/m2K hőátbocsátási tényező értékénél is érdemes még jobb hőszigetelésre törekedni. A még jobb hőszigetelést biztosító 0,14-es hőátbocsátási tényező értéket már a legjobb minőségű szigetelőanyagokból is csak a 18-20 cm vastagsággal biztosíthatjuk. Ma már a 20 cm-nél vastagabb szigetelés az elterjedt a födémen. Nem lesz ritka a 30 cm-es szigetelési vastagság sem, hisz nem mindegy, hogy mennyi energia fog megszökni a födémen. Ha valóban csökkenteni szeretné a fűtésszámlákat télen, akkor a szigetelést körültekintően kell megoldania.
Tetőtér szigetelés esetén a szarufa vastagság (ami általában 15 cm) behatárolja a lehetőségeinket, hogy milyen vastag szigetelés fér be. Ha növelni szükséges a szarufa vastagságot, akkor vagy befelé veszünk el a térből vagy kívülről növeljük a vastagságot, ami igen költséges művelet.
A szigetelőanyagból a legcélszerűbb ásványi gyapotot választani, a kőzetgyapot vagy az üveggyapot szigetelés télen is és nyáron is kiválóan védi otthonunkat a szélsőséges időjárástól. Nyáron megakadályozza az épület felmelegedését, így kevesebbet kell használni a klímát és a ventilátort, télen pedig megőrzi a hőt, nem szükséges, hogy állandóan menjen a fűtés. Emellett ezek környezetbarát, egészségre nem ártalmas és nem éghető anyagok. Vagyis minden szempontból tökéletes megoldás egy tetőtér szigetelésénél a hagyományos vagy a fújható kőzetgyapot, üveggyapot.
Milyen rétegrendet kell betartani a tetőszigetelés során?
Most jön a lényeg! A tetőtérbe beépített anyagokat úgy helyezzük el, hogy a páraáteresztő képességének a lakótér felől a kültér felé kell növekednie. Ez logikus, nem akarjuk, hogy a pára a lakótér felől elérje a szigetelőanyagot, viszont lényeges, hogy legyen kiútja annak a párának, nedvességnek. Ennek a legmarkánsabb kifejezője, hogy a szigetelőanyag alá párazáró, felé pedig páraáteresztő fóliát helyez el.
A lakótér felől szükségünk lesz lambéria, gipszkarton vagy OSB lap vagy egyéb mennyezet, álmennyezet kialakítására. A lambériát leszámítva erre a felületre vakolás, festés illetve tapétázás is kerülhet.
Ezután következik az egyik leglényegesebb réteg, a párazáró fólia, ami a szigetelést megvédi a lakásban keletkezett és felszálló párától. Ha a pára eléri a szigetelőt, akkor átnedvesedik, elveszíti hőszigetelő képességét. Vagyis párazáró fólia hiányában fölöslegesen szigeteltük a tetőt.
A párazáró fólia után jön a szigetelőanyag (jellemzően kőzetgyapot vagy üveggyapot), amit a szarufák közé helyezünk. Fontos, hogy a szarufák alatt kiegészítő szigetelést használjunk, jelentősen csökkenthetjük a szarufák hőhíd hatását.
A szigetelő felé páraáteresztő fóliát érdemes tenni. Ez lehetővé teszi a szigetelőanyagba bekerülő kisebb nedvesség elpárolgását, de megvédi az anyag hőszigetelő képességét a tetőfedés résein esetlegesen becsorgó nedvességgel szemben.
A páraáteresztő fólia felett néhány centis légrésnek kell lenni, mert ezt fogja biztosítani a cserepek alá beszivárgó hólé vagy eső kiszáradását.
A tetőszerkezet külső részét pedig a lécezésen lévő tetőfedés adja. A leggyakrabban ma már beton vagy pedig kerámiacserepeket, esetleg cserepeslemezt használnak a tető fedésére.
Mit jelent a fordított rétegrend?
A fordított rétegrendnek a lapostetők szigetelése esetén van jelentősége. Mi a KontaktBaunál nem szoktunk lapostetőket szigetelni, jellemzően magas tetőkkel foglalkozunk. A fordított rétegrend esetében a nedvességálló hőszigetelés alatt, védetten helyezkedik el a vízszigetelés. Csak különleges tulajdonságú hőszigetelés képes elviselni tartósan a nedvességet és a csapadékot. Ennek a rétegrendnek előnye többek között az, hogy
• a hőszigetelés védi a vékony, sérülékeny vízszigetelést a mechanikai hatásoktól, így a karbantartások során nem kell a beázástól tartani,
• megvédi a vízszigetelést az ultraibolya sugárzástól is, ami gyorsítaná a lemezek öregedését,
• kisebb lesz a vízszigetelés napi és éves hőingadozása, amivel kitolódik annak élettartama.
Mi a járható tetőszigetelés rétegrendje?
A lapostetők esetében beszélhetünk járható és nem járható tetőkről. A KontaktBaunál nem foglalkozunk járható lapostetők szigetelésével. Pár mondat erejéig azért kitérünk erre a témára is: nem mindegy, hogy milyen terhelés éri “járás” során a tetőt. Léteznek olyan tetők, amelyek parkolóként funkcionálnak, a járható betonfödémen fordított rétegrenddel kell dolgozni, és bitumenes szigetelő lemezes technológiát kell alkalmazni. Ezekben az esetekben extrudált polisztirolhab lesz a hőszigetelő anyag. Egyenes rétegrenddel általában nem járható lapostető, terasztető, illetve ritkán zöldtető szigetelés készül.
Mi a rétegrendje a vályogház tetőszigetelésének?
A vályogház szigeteléséről már írtunk cikket, a tetőszigetelés rétegrendje (ha magastetőről beszélünk), azonos lesz a fent leírt, hagyományos rétegrenddel.