Tetőfedő anyagok: ma már elég széles a skála, amiről választhatunk, ha a tetőfedésre kerül sor. Összeszedtük a legelterjedtebb tetőfedő anyagokat, a választás szempontjait, az egyes anyagok előnyeit, hátrányait és megközelítő árakat is írunk, bár az utóbbi infókat a jelenlegi gazdasági környezetben nem érdemes készpénznek venni, hiszen egyes építőipari anyagoknak tőzsdei árai is lehetnek délelőtt, délutáni árszabással.
Milyen tetőfedő anyagok vannak?
Nézzük sorra, milyen tetőfedő anyagok vannak ma Magyarországon. Az egyik legjellemzőbb az égetett agyagcserép és a betoncserép. De ezeken kívül ott van még a bitumenes zsindely, a bitumenes hullámlemez, fémlemezes hullámlemez és a palatető.
Mire kell figyelni, mielőtt kiválasztjuk a megfelelő tetőfedő anyagot?
Az épület tetőszerkezetének kialakítása nagyban függ attól, hogy miből van a héjazat, vagyis milyen a tetőfedő anyag. A praktikus megfontolások mellett (tartósság, kivitelezhetőség, minőség és ár) fontos az esztétikum is, hiszen a tetőfedő anyag jelentős mértékben határozza meg az épület külső jellegzetességét.
Mikor döntsünk a hagyományos tetőfedő anyagok mellett?
A hagyományos tetőfedő anyagok (égetett kerámia, pala, betoncserép) előnye, hogy tartós, masszív, minőségi tetőfedésünk lesz, hátránya, hogy jelentősen nagyobb súlyt kell kibírnia a tetőszékszerkezetnek, mint a modernebb anyagoknál, és az sem mindegy, hogy milyen szögben lejt a tetőnk (elsősorban a hó miatt).
Kerámia cseréptető
Magyarországon a kerámia cseréptető az egyik legelterjedtebb tetőfedő anyag. Szín- és formavilága miatt változatos és szép tetőburkolatokat alakíthatunk ki ezzel az anyaggal. Ha ma valaki azt mondja hazánkban, tetőcserép, akkor elsősorban kerámia cserépre gondol. Külön meg szokták különböztetni a beton cserepet, erről majd később. A legelterjedtebb hódfarkú-, hornyolt- és ennek ikerfüles sajtolt változatai mellett sok egyéb korszerű és felületkezelt típusból is választhatunk.
A kerámia tetőcserép előnye, hogy egyszerűen alkalmazhatjuk közepes és meredek hajlásszögű tetőhöz is. Sík, kúpos, és akár íves héjalású, kialakítású tetőket is építhetünk ezzel a tetőfedő anyaggal. Az egyszerűbb tetőszékek mellett a megfelelő kiegészítőkkel gyorsan kialakíthatók az egyéb formák, vagyis héjalások. A jelenlegi építőanyag árak ismeretében persze minden relatív, de a kerámia tetők költséghatékonyak és tartósak. Ha eltörik egy-két darab, egyszerűen ki tudjuk cserélni, bontás után újra felhasználhatók. A kerámia tetőcserép fagyálló és nem gyúlékony. Ellenben masszívabb tetőszékszerkezeteket igényelnek, és 25 fok alatti tetőhajlás alatt nem alkalmazhatók.
Bár a kerámiacserép könnyebb, mint a betoncserép, elég komoly a vízfelvétele (a kezeletlen változatoknak), nedvesen megközelítheti a betoncserepek súlyát. Ezt a tetőszék kialakításakor már eleve számításba kell venni. Ezt a vízfelvételt kezeléssel, impregnálással jelentősen csökkenthetjük, vagy érdemes már a vásárlásnál csökkentett vízfelvételű, ún. többgenerációs típusokat választani, amelyek garantáltan fagyállók, és kiváló a színtartásuk, tartósságuk. A súly nagyban függ attól, hogy az egyes cserépfajtából hány darabot kell elhelyezni 1 négyzetméternyi tetőfelületen. Érdemesebb olyat választani aminek egyszerűbb az esetleges megbontása a későbbiekben, ha mondjuk eltörik egy cserép és cserélni kell vagy szigetelést, fóliát kell frissíteni, javítani.
Beton cseréptető
Osztályozott kvarchomokból és cementből színezőanyagok hozzákeverésével sablonba préselt tetőfedő anyagok. Kiváló az időjárás-állóságuk, színtartók és széles a színválasztékuk. Kiváló a teherbírásuk, ám jelentős önsúlyuk miatt nagyon masszív tetőszék szerkezetet igényelnek. Egyes gyártmánytípusok felületkezelés nélküliek, míg mások víztaszító anyaggal impregnált felületűek, sőt festékkel felületkezelt változatok is beszerezhetők. Nagyon tartós fedések készíthetők belőlük, mivel minden kiegészítő elem és egyéb hozzávaló termék beszerezhető ezekhez az igen tartós tetőfedőanyagokhoz.
Palatető
A természetes réteges kőzetanyagból hasítással előállított pala – kellő alakra formálást után – esztétikai hatású, nagyon tartós tetőfedő anyag. A csapadékvizet kiválóan elvezetik, és kis súlyuk mellett kellően rugalmas tetőhéjalások kialakítására alkalmasak, ezért nem is igényelnek különösen nagy teherbírású tetőszék szerkezeteket. E természetes tetőfedőanyag élettartama akár száz év is lehet. Az ilyen tetőfedések kialakítását csak e téren kellő gyakorlatot szerzett szakember képes minőségileg elkészíteni, különös tekintettel a különféle négyzet, téglalap és rombusz alakú lapokból, ideális és esztétikus fedéskép kialakítása miatt. Műemlék jellegű épületek tetőfedéséhez szintén gyakran alkalmazzák.
A műpala elemek viszonylag hasonló hatásúak a természetes palalemezekhez, ám ezek rostcement műszálak és cementes keverékből sajtolt, vagy hengerelt környezetbarát tetőfedő anyagok. A régebben használt azbesztcement helyett ma már korszerű, környezetbarát szálerősítőket használnak a gyártásukhoz. A különféle elemeik sík, vagy egyéb formára alakítottak, némelyek anyagukban vagy külső felületükön színezettek, esetleg felületkezeltek, így nagyon esztétikus és változatos tetők, sőt homlokzati burkolatok kialakítására is alkalmasak. Az anyaguk formatartása kiváló, az időjárási hatásoknak is jól ellenállnak, és nem is igényelnek különösebben masszív tetőszéket. Viszonylag olcsó, kedvelt tetőfedő anyag, amely bő szín- és méretválasztékban szerezhetők be.
Milyen modern tetőfedő anyagok vannak?
A kerámia cserép, a betoncserép és a pala mellett találunk néhány modernebb, Magyarországon kevésbé használt tetőfedő anyagot.
Cserepeslemez
A cserepeslemez a fém alapú tetőfedő anyagokhoz hasonlóan horganyzott acéllemezből készül. Az eljárás során az acéllemezt savba mártják, amely cinket tartalmaz, ezután elektromos feszültséget küldenek a lemezre, ennek hatására a cink rátapad az acélra és tartósan rajta is marad. Ezt az eljárást nevezik galvanizálásnak, ezután befestik a lemezt, ami egyrészt korrózióvédelemmel látja el az anyagot, másrészt esztétikailag is megadja a cserepeslemez végső formáját. A festék vastagsága gyártótól függően 25-45 mikron között szokott lenni. Ha cserepes lemezt választjuk tetőfedő anyagnak, azzal számoljunk, hogy ha esik az eső akkor jelentős a kopogó hanghatás, tehát mindenképpen kőzetgyapot tetőszigetelésben gondolkodjunk, ami jelentős hangszigetelő hatásával hozzájárul ezen kopogó hangok tompításához.
Bitumenes zsindelytető
A bitumenes zsindely felső része színes palaőrlemény, alsó része vékony, teljes felületén öntapadó – vékony fólia takarással – ellátott üvegfátyol betétes oxidált bitumen tartalmú lemez. A bitumenes zsindelytetőt OSB-lapokra vagy szélezett deszkára lehet rögzíteni. Létezik belőle hódfarkú és téglány kiszerelésű. Könnyű az alkalmazása és a javítása.
Bitumenes lemeztető
A 15 –20 évnél régebbi, lapostetős épületek legjellemzőbb fedési módja Magyarországon a bitumenes szigetelő lemezekkel történő, egyenes rétegrendű tetőkialakítás volt. A tetőszigetelések nagy része mára tönkrement, megrongálódott, és a legjobb esetben is javításra, de leginkább felújításra szorul.
Mire kell figyelni a szigetelésnél az egyes tetőfedő anyagok esetében?
A tetőfedési eljárásoktól függetlenül fontos a megfelelő szigeteléstechnika kialakítása. Különösen akkor, ha tetőtéri szobák, lakás kerül kialakításra. Az egyes tetőfedő anyagoknál eltérő lehet a szigetelés kivitelezése. Javasoljuk a sötét (szürke, fekete) árnyalatok elkerülését, mert nyáron a sötét színű tetőfedő anyagok jelentősen fokozzák a szerkezet felmelegedését.
