Perlit szigetelés: ezt az anyagot (és a duzzasztott perlitet) évtizedek óta használják az építőiparban és egyéb területeken is. A perlit alapvetően egy környezetbarát hő- és hangszigetelő anyag, ami könnyű súlya miatt speciális esetekben is tudunk alkalmazni.
Mi az a perlit szigetelés?
A perlit természetes anyagból van, riolitos vulkanikus kőzetből készül, kb. 3-5% víztartalommal rendelkezik. 900-1200 °C-os hőmérsékletre kell hevíteni, ilyenkor a víztartalom gőzzé válik, a kőzet pedig 20-30-szorosára duzzad. Ezért nevezik duzzasztott perlitnek ezt az állapotot.
Mik a perlit szigetelés tulajdonságai?
Kétéle perlit alapú szigetelőt használnak, az egyik a perlitbeton, a másik a perlitpaplan.
Perlitbeton
Mivel perlitnek alacsony a szemcseszilárdsága és a halmazsűrűsége, kizárólag hőszigetelő betonok és vakolatok készítésére alkalmas. Betonkészítésre általában a durva és nehézperlit használható. A habarcs- és betonkészítéshez használt perlit nem tartalmazhat szennyeződést.
Perlitpaplan
A perlitpaplan műanyag fóliába varrt, ömlesztett perlit. Sűrűsége 110-140 kg/m3. Általában +70 °C-os hőmérsékletig alkalmazható. Elsősorban lapostetők szigetelésére használják. A perlitadalékos hőszigetelések között a bitumoperlit a legismertebb. Ezzel az anyaggal hő- és nedvesség elleni szigetelés is megoldható. Testsűrűsége 400-500 kg/m3, nyomószilárdsága 0,4-0,6 Mpa, hővezetési tényezője 0,1 W/mK, vízfelvétele 10 m% alatti. Felhasználható -20 és +100 °C-os hőmérséklet között. Acélszerkezetek tűzvédelmére használhatnak gipszperlit lapokat és vízüvegkötésű perlitlapokat.
Mit és hogyan érdemes perlittel szigetelni?
A perlit szigetelés alkalmazható az otthonokban, üzletekben, irodákban és ipari létesítményekben egyaránt. Alkalmas padló, fal és tetőszerkezetek szigetelésére, valamint hőszigetelő rétegként használható keményebb szigetelőanyagok, például habarcs vagy vakolat alatt is. A könnyűsúlyú szerkezete miatt ideális megoldás olyan helyeken is, ahol a nehéz szigetelőanyagok használata korlátozott lenne.
Perlit szigetelés száraz technológiával
A perlitet kétéle módon lehet alkalmazni: száraz vagy nedves technológiával. Először nézzük a száraz technológiát.
Szendvics rendszerű falak szigetelése
A szendvics rendszerű falakat többrétegű falaknak is szokták nevezni. Ezek a falrendszerek a következő módon épülnek fel:
- Először is van egy teherhordó fal
- Ezután következik egy 5-12 cm-es rés, amelyet enyhén víztaszító perlittel töltenek fel az építkezéssel párhuzamosan
- Végül jön egy lezáró, szigetelést védő fal
Egy szakszerűen kivitelezett szendvics rendszerű falnak rendkívül jó a hőszigetelő képessége és nem mellesleg kiváló hangszigetelő.
Kémény szigetelése
A kémények szigeteléséhez speciális anyag szükséges. A duzzasztott perlit a köpeny kialakításától és anyagától függetlenül alkalmazható kémények szigetelése esetén. Mivel a perlit 900°C-ig hőálló, nem éghető, ezért tökéletes szigetelés készíthető belőle. A szigetelést a kémény építésével párhuzamosan készítik, majd 85-90%-ra tömörítik.
Lapostetők szigetelése
Lapostetők esetében is alkalmazható a perlit szigetelés, bár a rossz hővezetési tényező miatt ez nem jellemző, mivel vannak már sokkal modernebb anyagok. Ebben az esetben maximum 80 kg/m3 halmazsűrűségű perlitet alkalmaznak és nagyon fontos, hogy a szigetelési teret hézagmentesen kell kitölteni.
Perlit szigetelés nedves technológiával
A duzzasztott perlit kiválóan alkalmazható nedves technológiák során is. Ebben az esetben a perlithez egyéb adalék- és kötőanyagokat adnak, majd hőszigetelő betont, vakolatot és habarcsot készítenek belőle. A perlit alapú beton és vakolatok elkészítése és felhasználása rendkívül egyszerű, és további jelentős előnye, hogy több területen is kiválóan használható.
Perlit alapú hőszigetelő vakolatok és habarcsok
A perlit alapú hőszigetelő vakolatok és vakolatrendszerek egyre népszerűbbek az építőiparban. Ezeknek az anyagoknak az előnye, hogy teljesen természetes alapanyagokból készülnek, és kiváló páraáteresztő képességgel rendelkeznek. A felhasználásuk sem összetett, és sok előnyös tulajdonsággal bírnak.
A műemlék épületek felújításakor gyakran ezek a vakolatok jelentik az egyetlen megoldást az eredeti forma megőrzésére, és kiválóan alkalmazhatók bonyolult geometriai formák esetében is. Emellett remek megoldás olyan felújításoknál, ahol a táblás hőszigetelő rendszerek beépítése csak drasztikus szerkezeti átalakítással lenne megoldható. A hőszigetelő vakolatokat érdemes alkalmazni táblás vakolatrendszerek esetén is, mivel nemcsak tovább növelik az épület hőszigetelését, hanem képesek kijavítani az esetleges hibákat, megakadályozva a hőhidak kialakulását.
Hőszigetelő perlitbeton és estrich
A hőszigetelő perlitbeton könnyűbeton típus, amelyet számos területen használnak az építőiparban. Az ultrakönnyű perlitbeton, melynek sűrűsége kisebb, mint 800 kg/m3, kitűnően alkalmazható födémek, magastetők és folyékony gáztartályok szigetelésére.
A könnyű perlitbeton másik változata a sűrűsége 800-1800 kg/m3 közötti könnyűbeton, mely tartalmaz homokot is. Ennek köszönhetően magasabb nyomó- és hajlítószilárdságú, így gyakran alkalmazzák aljzatok és padlófűtés kialakításánál.
Mikor érdemes perlit szigetelés mellett dönteni?
A perlit alapú hőszigetelő vakolatok rendkívül jól alkalmazhatók akkor, ha olyan felületet kell szigetelni, amikor csak nagyon nagy szerkezeti átalakítással lehetne beépíteni egy hagyományos szigetelőrendszert. Nagyon jól jön akkor is, amikor számít a súly, vagyis ha az a cél, hogy minél kisebb teher nehezedjen az adott felületre. Erre jó példa a könnyűszerkezetes födém.
A duzzasztott perlitet az építőipar mellett sok más területen is alkalmazzák:
- Kertészeti alkalmazás
- Hidropóniás termesztés
- Palántanevelés
- Környezetvédelmi perlit
- Síkosságmentesítés
- Jégmentesítő anyagként való felhasználás
Mennyire számít környezetbarátnak a perlit szigetelés?
A perlit teljesen természetes anyagból származik, nevezetesen riolit tufából. Az előállítás során apróra őrlik, majd közel 1000 Celsius fokra hevítik, a kőzetből felszabaduló vízgőz szétnyomja a kapillárisokat, ami térfogat növekedéssel jár. Vagyis maga az anyag megtalálható a természetben, nyilván a hevítés során felhasznált energia valamilyen szintű terhelést jelent a környezetre is.