Mi is az az U-érték: mindent a hőátbocsátási tényezőről

Mi a csodálatos és misztikus U-érték, azaz a hőátbocsátási tényező fogalma?

Aki ablakcserét tervez, a kiszemelt nyílászáró legfontosabb tulajdonságaként az U-értékkel találkozik. Aki építkezne, vagy csak energiacímkét készíttetne, szintén ezzel a kifejezéssel találkozik elsőként. Sokan sejtik, hogy a szigeteléssel kapcsolatos fogalom az U-érték, de kevesen tudják, pontosan mit jelent.

Kép forrása: MEPS

A hőátbocsátás hőközlés. A szilárd épületszerkezeten keresztül hő áramlik a melegebb közeg felől a hidegebb közegbe. (Ez a melegebb közeg a hazai klíma értelmezésében természetesen a téli belső teret jelenti. A méretezés során ez egészen pontosan 20 ºC-ot, míg a külső levegő esetében -15 ºC-ot jelent.)

A hővezetési tényező annak a fokmérője, hogy milyen mértékben áramlik át a hő az adott anyagon, meghatározott idő leforgása alatt. Általánosságban elmondható az, hogy a nagyobb sűrűségű anyagok jobb hővezetők (nagyobb a hővezetési tényezőjük), azaz rosszabb hőszigetelők, a kisebb sűrűségűek pedig jó hőszigetelők (kisebb a hővezetési tényezőjük).

Mi az U érték jele?

A hővezetési tényező jele: λ (lambda)

Mi az U érték mértékegysége?

A hővezetési tényező vagyis az U mértékegysége: W/mK (azaz: Watt/méter*Kelvin)

Hogyan történik az U érték számítása?

A hőátbocsátási tényező (U-érték) azt jellemzi, hogy egységnyi felületen keresztül egységnyi hőmérséklet változás hatására hány Watt hőáram halad át. Minél alacsonyabb ez az érték, annál jobban hőszigetel a szerkezet.

Érdemes egy kicsit utánaszámolni annak, mennyi energiát használunk el ahhoz, hogy kifűtsük a lakásunkat, házunkat. Közép-Európában és így Magyarországon is ismerős a “fűtjük az utcát” jelenség, sokan élnek szigetelés nélküli, rossz, elavult nyílászárókkal épített otthonokban, és sokkal többet kell költeniük arra, hogy megközelítőleg komfortos körülmények között vészeljék át a telet, mint azoknak, akik rendesen szigetelt, jó nyílászárókkal felszerelt lakásokban laknak. 2024-ben akár állami támogatással is szigetelhetjük otthonunkat.

Bár mi alapvetően födémek és tetők szigetelésével foglalkozunk, az egyszerűség kedvéért számoljuk ki egy falfelület hőátbocsátását. Vegyünk egy 5×5 méteres, 2,7 méter belmagasságú szobát, amelyeknél a falak teljes területe (2×5+2×5)x2,7= 54 m2. 

Ha U=1 W/m2K és a hőmérséklet különbség 1 fok (kint 19 fok van, bent pedig 20), akkor 1 négyzetméter falfelület 1 Watt energiát veszít. Ha pedig kint 3 fok van, bent 21, akkor 18 fok a hőmérséklet különbség. Ennél az értéknél már 18 Watt energia távozik a falon keresztül. 

Tehát a hőveszteség 54 m2 × 18 fok = 972 Watt. 

A hővezetési tényező egy adott építőanyag (tégla, hőszigetelés, beton stb.) jellemzője, addig a hőátbocsátási tényező egy konkrét – adott vastagságokkal rendelkező, akár több rétegből összetett – épületszerkezet fokmérője.

Mi a hőátbocsátási tényező követelménye?

Az elmúlt évek során jelentősen szigorították a különböző épülethatároló szerkezetekre vonatkozó U érték, vagyis hőátbocsátási tényező követelményeket.