Klíma helyett: a tetőterek egyik sarkallatos kérdése, hogyan hűtsük le a hőségben felforrósodó belső tereket? Milyen megoldások állnak rendelkezésre, ha nem szeretnénk klímára költeni vagy nem bírjuk a klímát? Hogy a tetőtér mennyire komfortos, az sok mindentől függ. Befolyásolja a tető hajlásszöge, a térdfal magassága, a helyiségek mérete, a bevilágító felületek elhelyezkedése és mennyisége, valamint az egyik legfontosabb tényező, a lakótér levegője. Nyáron túlhevül a levegő, télen hamar kihűl a tér. Ennek elsődleges oka, hogy a meleg levegő felfelé száll, azonban szakszerű, modern technológiával sokat lehet ezen fogni. Sajnos a klímaberendezések vagy a fűtés folyamatos üzemelésével csak a tüneteket kezeljük, a valódi okokat nem szüntetjük meg. A problémát csak a tetőt határoló szerkezetek szakszerű kialakításával, szigeteléssel és korszerű építőanyagok használatával tudjuk hatékonyan kezelni.
Klíma helyett: milyen megoldások vannak a klímán kívül a tetőtér hűtésére?
Szerencsére van néhány megoldás, amivel javíthatunk a tetőtér nyári hőmérsékletén klíma beszerelése nélkül. Ezeket a megoldásokat persze nem egyenként, hanem összehangolva érdemes megvalósítani: a megfelelő hőszigetelés mellett gondoskodjunk a szakszerű rétegrendről, a világosabb színű cserepekről, az energiahatékony árnyékolástechnikáról és a rendszeres kereszthuzatos szellőztetésről. Meg fogunk lepődni, klíma helyett mennyit számítanak ezek a módszerek, sok-sok fokkal lehet csökkenteni ezekkel a megoldásokkal a nyári belső hőmérsékletet.
Klíma helyett: a megfelelő szigetelés
Van egy jó hírünk, a megfelelő szigeteléssel rendkívül sokat nyerhetünk a tetőtérben, mivel a padláson át távozó energia 70-90%-át meg tudjuk takarítani. Ha tetőterünk van, akkor nem a födémet kell szigetelnünk, hanem a tetőt, viszont fontos betartanunk a rétegrendet, a szigetelés fajtájára, vastagságára vonatkozó előírásokat. A tetőt legalább 25 centi vastag kőzetgyapottal vagy üveggyapottal érdemes szigetelni. A tetőszigetelésbe nem érdemes belevágni amatőrként, sok olyan hibát lehet elkövetni, amivel súlyosabb gondokat okozhatunk a szigetelőanyagban és akár a tetőszerkezetben is.
Mit várhatunk a szigeteléstől?
Klíma helyett? Nyilván minden egyes ember egyéni tűréshatára máshol van, van akinek nagyon melege van akár 25 fokban is van, aki 25 fokban még fázik. De arról azért ne felejtkezzünk el, hogy a kinti és a benti hőmérséklet-különbség ideális esetben öt és nyolc fok között mozog, maximum 10. Tehát ha a klímát használjuk, és kinn 35 fok van, akkor sem egészséges 20 fokra lehűteni az otthonunkat. A szigeteléstől pedig ne várjuk hogy a kinti 35 fokot 20 fokra tudja ellensúlyozni, a tetőtéri ablakokról pedig ne is beszéljünk, ahol dől be a forróság. De egy kis odafigyeléssel, árnyékolással, szellőztetéssel 5-8 fok különbséget el tud érni a szigetelés is.
Megfelelő szellőztetés
A szellőztetés egy olyan téma, amihez mindenki is ért. Viszont sokan esnek abba a hibába, hogy nyáron kitárják az ablakokat a legnagyobb hőségben is. Ennek hatására sajnos rendkívül fel tud melegedni a belső tér. Érdemes napközben az ablakokat zárva tartani, az árnyékolókat lehúzni és akkor szellőztetni, amikor már csökken a külső hőmérséklet. Előfordul, hogy ez az időpont kánikula idején akár este 10 után jöhet csak el. Vagyis késő este, hajnalban szellőztessünk! Ezzel nyáron akár 5-7 fokkal is hűvösebb levegőt érhetünk el a kinti hőmérséklethez képest.
Három féle szellőztetés létezik, az első a résszellőzés, amikor résnyire nyitva hagyjuk az ablakot. Ez a módszer az ablak páramentesítésére alkalmas, viszont alapos légcserére nem jó. Pláne, ha folyamatosan nyitva is hagyjuk az ablakot, főleg nem alkalmas nyáron a hűtésre. A második módszer az átáramló szellőztetés: ennek során az ablakszárnyat teljesen kitárjuk, és 5-10 perc alatt kicserélődik a szoba levegője. A harmadik módszer a leghatékonyabb, huzatot csinálunk, vagyis keresztszellőzést alkalmazunk: ezzel a technológiával 3-4 perc alatt kicseréljük a levegőt és a falak sem hűlnek le. Vagyis a nyári nagy melegben is érdemes a kereszthuzatos módszert alkalmaznunk! Ha a tetőtér beépítésénél tartunk, érdemes úgy kialakítani a nyílászárók elhelyezését, hogy könnyen lehessen kereszthuzatot létrehozni.
Légrés
A megfelelő szigetelés mellett nagyon lényeges a légrés kialakítása a tetőszerkezetben, hogy a levegő szabadon közlekedhessen és hűtse a hatalmas felületet. A tetőszerkezeti rétegrendben az átszellőztetésnek az a szerepe, hogy nyáron a légáramlást biztosítja és ezáltal hűti a tetőteret. Télen pedig a páralecsapódást és a nedvességet szárítja, távolítja el. Ezt ha a tetőszerkezet építésekor megoldották, akkor szerencsénk van, ha nem akkor ennek utólagos beépítése rendkívül költséges és nehézkes. Az építtetés során egyeztessünk ezzel kapcsolatban az építésszel és az ácsokkal is.
Megfelelő cserép
Ma egyre inkább elterjedtek a sötét színű cserepek, amelyek valóban szépek, viszont annyi velük a probléma, hogy a sötét szín elnyeli a napfényt és a napenergiát, vagyis jobban felmelegszik a cserép és az alatta elhelyezkedő tér. Létezik azonban olyan felületkezelési eljárás, amivel jelentősen csökkenthejük a fedés alatti rétegek felmelegedését, ezeknek a cserepeknek az alsó felületi hőmérséklete akár 10 °C-kal alacsonyabb, mint a kezelés nélküli, hasonló típusú cserepeké.
Árnyékolás a tetőtéri ablakokon
A tetőtéri ablakok megfelelő árnyékolása nagyon fontos! Hőtechnikai szempontból a legcélszerűbb külső árnyékolást telepíteni az ablakokra, hiszen a belső árnyékoló csak a fény ellen véd, a napenergia az üvegen keresztül beszökik és az üvegházhatásnak köszönhetően becsapdázódik a belső térbe. A redőny az egyik legkeresettebb és legelterjedtebb külső árnyékolástechnikai eszköz. Kiválóan árnyékol, véd az időjárási viszontagságoktól és a leselkedőktől, és a biztonságtechnikai szempontból sem utolsó. Vannak felsőtokos, külső tokos és vakolható külső tokos rendszerek, és természetesen ezeket is lehet különböző módon variálni. A redőny készülhet műanyagból vagy alumíniumból és kiegészíthetjük rovarhálóval, így a kellemetlen, zümmögő, vérszívó nyári látogatókat is távol tudjuk tartani otthonunktól.
Klíma helyett, mit tegyünk, ha még építkezés előtt állunk?
Ha építkezés előtt állunk, energetikai szempontból komplex módon álljunk a tetőtérhez. Tervezzük meg gondosan a fűtéstechnikát, legyen megfelelő a szigetelés, az ablakokat úgy helyezzük el, hogy lehetőség szerint akár kereszthuzatot is tudjunk csinálni, már a tervezésbe vegyük bele a külső árnyékolást és a cserepeket is inkább hőtechnikai szempontok alapján válasszuk ki. A szigetelés minőségére és vastagságára, a rétegrendre és a légrésekre fordítsunk különös gondot!
Klíma helyett, ha régebbi építésű házban kell megoldani a problémát:
Ha egy régebben felépült tetőtérnél kell megoldani a hűtést, akkor sincs probléma. Kezdjük a szigeteléssel. Lehet, hogy már volt korábban szigetelve a tető, ám rossz volt a kivitelezés, ezt elég gyorsan fel tudjuk mérni, vegye fel velünk a kapcsolatot! A fújható szigeteléssel elég hamar ki tudjuk javítani a szigetelési hiányokat. Előzetesen feltárjuk a gipszkarton mögötti területet, hogy hol milyen állapotban van a régi szigetelés. A befújógép segítségével gipszkarton vagy lambéria megbontása nélkül is gyors és tiszta munka végezhető a tetőtérben, nincs felesleges hulladék és felfordulás. Az is elképzelhető, hogy a fóliázással, rétegrenddel van gond, ebben az esetben érdemes újra megcsináltatni a tető szigetelését. Végezhetünk hőkamerás vizsgálatot is, abból kiderül, hogy hol vannak hőtechnikailag problémás felületek, megoldások a tetőtérben és az épületben.