Ideális páratartalom: mennyi pára lehet az otthonunkban? Mi számít alacsonynak vagy túl magasnak? Mi vonatkozik a különböző lakóterekre, például a babaszobára vagy a hálószobára és mit érdemes tudni a konyha vagy a fürdőszoba ideális páratartalmáról?
A hőmérséklet mellett a közérzetünket leginkább befolyásoló tényező a levegő relatív páratartalma.
Ha túl nedves vagy túl száraz a levegő, az problémákat okozhat: rossz közérzetet, egészségügyi problémákat. Azt is megtapasztalhatjuk, hogy a páratartalom befolyással van a hőérzetünkre is, amikor magasabb a páratartalom, akkor melegebbnek érezzük a levegőt, amikor alacsonyabb, akkor pedig hűvösebbnek.
Miért fontos, hogy ideális legyen a páratartalom értéke otthonunkban?
Az ideális páratartalom a lakásban 40-60 % között van, azonban találunk eltérést a különböző szobák optimális páratartalma között. Létezik ún. abszolút páratartalom, ami az 1m3 levegőben lévő vízpára mennyiségét mutatja (g/m3). Illetve relatív páratartalom, amit viszonylagos páratartalomnak is hívnak, ez a levegőben lévő vízpára arányát mutatja adott hőmérsékleten a lehetséges telítettséghez.
Fontos arra figyelni, hogy otthonunkban elérjük az ideális páratartalmat, ezzel a közérzetünket és az egészségünket is megóvhatjuk, valamint elkerülhetjük, hogy penészedés alakuljon ki a falakon, nyílászárókon. Természetesen a penészedés ügyében nem elég a páratartalommal foglalkozni, szükséges lesz a megfelelő födémszigetelés, homlokzati és lábazati szigetelés is. Az ideális páratartalom elérését egy kicsit megnehezíti, hogy más és más páratartalmat javasolnak a szakemberek a különböző szobákban.
Miért különösen fontos ez télen?
A fűtési szezonban különösen fontos, hogy megfelelő páratartalom legyen a különböző helyiségekben. És nem csak a páratartalomra, de a hőmérsékletre is ügyelni kell. Azt szokták mondani, hogy az ideális hőmérséklet a lakásban 21 celsius fok körül van. Természetesen vannak, akik ennél melegebb és vannak, akik valamivel hűvösebb lakásban érzik jól magukat. Érdemes a saját hőérzetünk alapján fűteni, de van azért néhány szempont, amit vegyünk figyelembe: a hálószobában jobb, ha 18-19 C fok van, míg a csecsemőfürdetésnél fűtsük fel a fürdőszobát legalább 24 fokra. Napközben elég a 21 fok, nem érdemes túl melegre felfűteni a lakást, mert akkor enerváltabbak, bágyadtabbak leszünk, csökken a munkavégzési kedv.
Télen, miközben a belső hőmérsékletet stabilan 20 fok körül tartjuk, kint akár -8-10 fok is lehet. A hőenergia természetéből fakadóan a hidegebb környezet felé mozdul, a levegőben lévő pára pedig ennek a mozgásnak az irányában kicsapódik az adott felületen. Ilyen felület lehet a rosszul szigetelt fal vagy egy kevésbé korszerű nyílászáró. Erre mondják, hogy hőhíd van az épületben. Ennek az egyik negatív következménye, hogy a hőenergia eltávozik a házból és drágábban, több energiaforrást (gázt, biomasszát etc.) használunk el ahhoz, hogy a szobákat melegen tartjuk. Van azonban egy másik, talán még kellemetlenebb jelenség, ami pedig a túlzott páratartalommal van összefüggésben. A falon- nyílászárón kicsapódó nedvesség nyomán egy-kettőre megtelepedhetnek a penészgombák a felületen. A penész jelenléte pedig újabb légzőszervi megbetegedésekhez vezethet.
A másik probléma pedig pont a túl kevés pára jelenléte. A fűtés jelentősen kiszáríthatja a levegőt, és az olyan helyiségekben, ahol fontos a magasabb páratartalom (pl. a babaszoba), gondoskodnunk kell arról, hogy emelkedjen a páraszint. Ezt úgy érhetjük el, hogy veszünk párásítót, természetes módszerekkel párásítunk (pl. az adott szobában teregetünk). De honnan tudhatjuk, hogy végre elértük a hőn áhított ideális, optimális páratartalmat? Szerezzünk be mindegyik szobába páraérzékelőt!
A megfelelő szigetelés mellett nagyon fontos, hogy a szobákat rendszeresen szellőztessük!
Milyen egészségügyi károkat okozhat, ha nem ideális a páratartalom otthon?
A magas páratartalmú levegő sem egészséges, mert kedvez számos kórokozó, atka és gomba elszaporodásának. A túl párás levegő növeli az allergiák kialakulásának kockázatát, különös tekintettel a háziporra (poratka).
Káros a házak szerkezetére is: könnyebben alakul ki penészedés, a falak dohos karakterűvé válnak. Sok régebbi épület esetében fennáll ez a probléma, de az új építésű házak jelentős részénél is találkozunk ilyennel az elégtelen szigetelés következtében.
A túl száraz levegő jelei: a szemek szárazsága, égő érzése; torokkaparás, szájszárazság; a légutak nyálkahártyájának irritációját száraz köhögés jelzi. Korunk szennyezett levegője is hozzájárul, hogy a nyálkahártyák folyamatos irritációnak legyenek kitéve, amit a száraz levegő csak ront, és elősegíti a kellemetlen jelenségek kialakulását. A száraz levegő bőrünket is szárítja, ezért a bőr megfelelő ápolására is fokozottan ügyelnünk kell.
A túl száraz levegő fejfájást okozhat, kiszárítja a bőrt is, az orrban és a torokban kaparó érzés jelentkezik, és egyre szomjasabbak leszünk, amit viszont rendre nem enyhít a folyadék. A száraz nyálkahártya könnyebben vérzik, és nem tud védekezni a kórokozók ellen, ezért nagyobb az esély a fertőző betegségekre is.
A száraz levegőn egyébként sokat segítenek a zöld növények, amelyek egyben a szén-dioxid szintet is csökkentik vagy használjunk hagyományos vagy elektromos párologtató, illetve párásító készüléket.
Mekkora az ideális páratartalom a lakásban?
A lakás ideális páratartalma 40-60 % között mozog, azonban vannak helyiségek, ahol érdemes eltérnünk ettől a számtól.
Ideális páratartalom egy babaszobában
A babaszobában érdemes kicsit magasabb páratartalmat biztosítani. Egyes szakirodalmak szerint akár 70%-os is lehet a páratartalom, ám ezzel azért vigyázzunk, mert a kórokozók, gombák nem biztos, hogy ugyanazt a szakirodalmat olvasták. Vagyis ha 50-60 % körüli páratartalmat tudunk tartani a babaszobában, akkor már nyert ügyünk van. Ha a páratartalom mérésére alkalmas digitális mérő ennél alacsonyabb adatokat mutat, akkor van néhány módszer, amivel magasabb páratartalmat érhetünk el. Vehetünk például párásítót, betehetünk a babaszobába néhány nagy vízigényű (és emiatt komolyabb páramennyiséget kibocsátó) növényt, de megoldhatjuk egy tálca vízzel, amit a radiátorra helyezünk.
Fontos, hogy ne csináljunk trópusi dzsungelt a babaszobából, mert ha túllövünk a célon, akkor a penésszel és az atkákkal kell közelharcot vívnunk.
Ideális páratartalom egy hálószobában
A hálószobában az ideális páratartalom 30-50 %. Ha alacsonyabb a páratartalom, alacsonyabb a hőérzet is. Ahhoz, hogy az alvásminőségünk javuljon, érdemes alacsonyabb páratartalmat biztosítani a hálószobában. Ha túl magas a páratartalom, akkor rendszeres szellőztetéssel vagy egy inverteres klímával csökkenhetjük akár helyiségenként a pára mennyiségét.
Ideális páratartalom a konyhában
A konyhában a páratartalom a főzés és a mosogatás miatt jóval magasabb lehet, mint a többi helyiségben (leszámítva a fürdőszobát). Ez akár 50-60 %-os páratartalmat is jelenthet. Fontos, hogy főzés közben vagy után, szellőztessünk, így a felesleges pára eltávozik a konyhából.
Ideális páratartalom a fürdőszobában
A fürdőszobában a konyhához hasonlóan jelentősen magasabb lesz a páratartalom, mint mondjuk a hálóban vagy a nappaliban. Itt sem ritka az 50-60%-os arány. Nem véletlen, hogy a konyhákban, fürdőszobákban csempét használunk, így a kicsapódó vizet sokkal könnyebb eltávolítani, mint a festett falfelületről.
Mi befolyásolja a páratartalom értékét egy lakásban?
A páratartalom értékét sok minden befolyásolhatja. Elsősorban az, hogy melyik helyiségben mit csinálunk. Vagyis a főzés, fürdés, mosás, mosogatás, teregetés mind dúsítja a pára mennyiségét a helyiségekben, de mi magunk is rengeteg párát termelünk azzal, hogy lélegzünk. Aztán ott vannak a növények, minél több, nagy vízigényű növény van a lakásban, annál magasabb páratartalmat produkálhatunk. És rendkívül fontos a rendszeres szellőztetés. Itt nem a folyamatos szellőztetésen van a hangsúly (amikor résnyire nyitva van az ablak szinte egész nap), hanem a napi szintű kereszhuzatra, amikor egy lendülettel kicseréljük a levegőt a helyiségekben.
Ha túl magas a páratartalom, érdemes a ruhákat a kertben vagy erkélyen teregetni, esetleg beszerezni egy szárítógépet.
Mi történik, ha a páratartalom túl magas?
Ha túl magas a páratartalom, akkor emelkedik a hőérzet a lakásban, különböző kórokozók, gombák telepedhetnek meg a szobákban és ha rosszul szigetelt az épület, akkor a hőhidaknál penészedésre is számíthatunk.
Mi történik, ha a páratartalom túl alacsony?
Ha túl alacsony a páratartalom, akkor növekedhet a meghűléses megbetegedések lehetősége. Kiszárad a szem, a bőr, a torok és a fából készült bútorok, parketta is megsínyli az alacsony páratartalmat.
Hogyan lehet elérni az ideális páratartalmat a lakásban?
Érdemes a lakás fontosabb helyiségeibe páratartalom mérésére is alkalmas hőmérőt venni. Ezeket akár pár ezer forintért beszerezhetjük. Ha több párára van szükségünk, szerezzünk be egy párásítót, néhány szobanövényt, ha pedig csökkentenénk a párát, figyeljünk arra, hogy rendszeresen szellőztessünk (különösen a fürdőszobában és a konyhában!), vagy szerezzünk be inverteres klímát és/vagy mindenképpen kerüljük a teregetést a házban, ami egy szárítógép beszerzésével gyorsan megoldható.