Energia megtakarítás – mennyit is?
Hőszigetelni mindenképpen érdemes.
De azért számoljunk egy kicsit utána, hogy mennyi idő alatt térül is meg a befektetett összeg.
Alapvető elvárásunk egy épülettel szemben, hogy a belső térben nagyjából mindig ugyanolyan legyen a hőmérséklet. Télen ne szökjön ki a meleg, nyáron ne legyen benn forróság.
Az OTP Lakástakarék friss felmérése szerint évi 420-600 ezer forintot költ az átlag magyar család rezsire. A felmérés szerint a családok 55 százalékánál a rezsi a teljes éves háztartási kiadás 25-50 százalékát teszi ki, további 19 százalékuknál pedig a kiadások több mint fele megy el ilyen célra. E hatalmas teher ellenére a háztartások energetikai ismeretei alapvető hiányosságokat mutatnak. Jó hír viszont, hogy az emberek többsége változtatna….
Ami szinte elkerülhetetlen ilyen energiaárak mellett.
Mennyi a megtakarítás?
Mindenkit foglalkoztató kérdés. Ezzel kapcsolatban a leggyakrabban használt fogalom az U-érték, ami megmutatja, hogy a falazat egy négyzetmétere 1 fok hőmérséklet különbség hatására milyen teljesítménnyel „fűti az utcát”.
Egy 1,3 W/m2K körüli U-érték vélhetően nem ijeszt meg senkit, de ha ezt az értéket megszorozzuk a valós hőmérséklet-különbséggel és homlokzati felülettel, akkor meglepő eredményre juthatunk. Egy átlagos panelépület 3000 m2-es homlokzati felülete, 30 fokos hőmérséklet-különbség esetén (kívül -10 °C, belül 20 °C), az egyszerűség kedvéért 1,0 W/m2K U-értékkel számolva 1,0 * 3000 * 30 = 90.000 Watt teljesítménnyel „fűti az utcát”. Ez megfelel 1500 db 60W-os izzólámpa egyidejű működtetésének.
Amennyiben a fal „U” értéke a felére csökken, vagyis nő a hőszigetelési tulajdonsága, akkor a fűtési energia-veszteség is a felére csökken, hiszen definíció szerint a „U” érték és a szerkezeten keresztül távozó hőmennyiség közt egyenes arányosság áll fenn.
Egy épület hőveszteségének mintegy 30-40 százaléka a falakon keresztül távozik. A tetőn további 20-30 százalék, az ablakokon átlagosan 12-25 százalék, a padlón, a födémen 10-15 százalék és a maradék pedig a kéményen át tiszta hőkibocsátás formájában. Ebből az is látszik, hogy teljes körű felújítás esetén nem elég csak a homlokzatot szigetelni, hanem a tetőt illetve a födémeket is, a nyílászárókat pedig ki kell cserélni. Csak így érhető el látványos energia-megtakarítás.
A megtakarítás viszonylag egyszerűen megbecsülhető: egy átlagos panelépület homlokzatának hőátbocsátása 8-10 cm vastag szigeteléssel kb. a negyedére csökkenthető. Ez azt jelenti, hogy az előző példában szereplő épület 90.000 Wattos homlokzati hőkibocsátási teljesítménye a negyedére csökkenthető. Hogy ez forintban mennyit jelent, azt a mindenkori energiaárak határozzák meg, de biztosak lehetünk abban, hogy a megtérülés évről-évre látványosabb lesz.
Általában elmondható, hogy a viszonylag rosszul hőszigetelő falazatok esetében (ahol az U-érték nagyobb, mint 1,0-1,2 W/m2K) az utólagos hőszigetelés (a hőszigetelő anyag vastagságától és egyéb más tényezőktől függően) legkésőbb 5-6 év alatt megtérül.
Kapcsolat
[contact-form-7 id=”2473″ title=”Kapcsolati űrlap”]