A ház bővítése a ház felújításához hasonlóan összetett feladat. Fontos a sorrendiség, a szabályok figyelembevétele, az engedélyek, a terveztetés és a megfelelő kivitelező kiválasztása. A 2023-ban pedig talán az egyik leglényegesebb szempont, hogy milyen energetikai egyensúllyal, rendszerrel működtetjük az épületet.
Mi a ház bővítés menete?
A ház bővítésének általában két iránya van: vagy a tetőtér felé mozdulunk, vagy hozzáépítünk a már meglévő házhoz. Mielőtt döntenénk, gondosan körül kell járni a kérdést. Sőt, mielőtt a tervezővel leülnénk, hogy átbeszéljük a témát, érdemes alaposabban belemélyedni mind a két irány megvalósítási lehetőségeibe, feltérképezni az előnyöket, hátrányokat, költségeket. Egy biztos: a szabályosan kivitelezett ház bővítés tervezésére és a tervek engedélyeztetésére szánjunk rá legalább egy évet, a kivitelezési idő pedig attól függ, hogy pontosan milyen szintű bővítésben gondolkozunk, milyen az időjárás, mekkora a kivitelezőcsapat, mennyire könnyű elérni az építési helyszínt, rendelkezésre áll-e a megfelelő anyag és még folytathatnánk.
Milyen költségekkel számoljunk, ha családi házunkat szeretnénk bővíteni?
Aki 2023-ban építkezik, ne csodálkozzon, ha igen ingadozó árakkal találja szembe magát, ez vonatkozik a munkadíjra és az anyagdíjra egyaránt. Az anyagdíj kapcsán a brutális, 2021-22-es növekedés után 2023-ban egyes területeken megállt, vagy minimálisan csökkent díj (pl. a faanyag stagnált, az épületgépészeti eszközök ára növekedett, növekszik). Nehéz lenne egyetlen cikkben mérvadó árakat írni, megközelítésekkel szolgálhatunk csak. Kérjünk be több ajánlatot, így fel tudjuk mérni, hogy melyik szakemberrel, gárdával szeretnénk együtt dolgozni. A kivitelezőválasztásról már van bővebb lére eresztett cikkünk.
Földmunkák, alapozás, falazat, betonkoszorú
Ha bővül az épületünk és falat kell építenünk, akkor a fal anyagán kívül számolnunk kell a homlokzati szigeteléssel (hacsak nem okostéglával oldjuk meg a kérdést), a száraz vakolással, színezéssel, lábazatfestéssel is. Amennyiben a tetőtér felé mozdulunk, mindenképp szigetelni kell a tetőt és a födémet is. Az alapozás árazásánál kérdés, hogy milyen a talaj minősége, mennyire nehéz kialakítani a sávalaphoz szükséges gödröt, hogyan lehet összekötni a meglévő házzal, alappal az új házrészt, alapot. A falazat kialakításához választhatunk kerámiatéglát, ytongtéglát, esetleg okostéglát (persze dönthetünk a vályog mellett is, ha a hagyományos építési technológiák szerelmesei vagyunk). Az ytong tégla ára valamivel magasabb a kerámiatéglánél, viszont jóval könnyebb vele dolgozni és kevesebb habarcsot kell hozzá használni, egyszerűbb a vakolása, szigetelése és a gépészeti vezetékek elhelyezéséhez szükséges vésések elvégzése. Az építési munkadíjban is lehetnek jelentős eltérések: magasabb óradíjat/napi díjat fogunk kapni egy olyan munkadíj esetében, ahol a vezető kőműves mellett több segédmunkás dolgozik, viszont jó eséllyel hamarabb is fognak végezni (már ha dolgoznak rendesen).
Szigetelés
A tetőszigetelés, födémszigetelés esetében az ár függ a szigetelendő felület méretétől, adottságaitól, mindenképp kérjen tőlünk árajánlatot! A homlokzati, lábazati szigetelés esetében is fontos, hogy a kivitelező felmérje előzetesen a területet. Ha még az eredeti ház sincs szigetelve, meg kell nézni, hogy milyen állapotban van a vakolat, mennyi plusz munkával jár az ablakok, ajtók körüli szigetelés. Függ az ár a választott anyag minőségén, vastagságán (nem érdemes ezeken spórolni!) és természetesen a munkadíjnál is van azért szórás.
Nyílászárók
A nyílászárók kiválasztása is nagyon lényeges. Esztétikai, energetikai és pszichés szempontból is meghatározza az épület későbbi működését. Vagyis: a nyílászárónak szigetelnie kell, be kell engedjen elég fényt és illeszkednie kell az épület stílusához. Választhatunk fa, alumínium vagy műanyag nyílászárókat, mind a három esetében fogunk találni megfelelően szigetelő terméket. A fa nyílászárók ára általában magasabb, viszont jobban illeszkedik egy rusztikus, klasszikus külsőhöz, a modern, műanyag nyílászárók hatékonyan szigetelnek és már bőven vehetünk belőlük szép kialakítású ablakot, ajtót. A legkevésbé hatékony, ám drága megoldás az alumínium nyílászáró, nem is túl népszerű a magyar piacon.
Épületgépészet
Az épületgépészet összetett kérdés, először is azt kell feltérképezni, hogy rácsatlakoztatjuk-e a meglévő fűtési rendszerre a bővítés fűtését. Elegendő-e hozzá a meglévő kazán, szükség van-e a kiegészítő fűtésre, milyen energiaforrásból fogjuk megoldani (gáz, villany, biomassza, vagy egyéb fűtőanyag).
Ácsszerkezet
Az ácsszerkezet tervezése, kivitelezése építészeti és statikai szempontból is fontos lépés. Amennyiben tetőtér-beépítésre készülünk, gondolkozni kell a tetőszerkezet megváltoztatásáról, hiszen például a hagyományos sátortetős szerkezet alatt jóval kevesebb helyünk lenne, ezt érdemes nyeregtetőre alakítani. Az átalakítás költsége a lakhatóbb éltetterek tekintetében meg fog térülni. A tetőszerkezet átalakítását terveztessük meg, főleg akkor, ha egyszerű bejelentési kötelezettségünk van.
Milyen terveket kell készíttetni a ház bővítés során?
Amennyiben egyszerű bejelentés elég az építtetéshez, a ház bővítéséhez szükségünk lesz egy építészeti tervre, illetve a beavatkozástól függően az egyes szakágak terveire, vagyis statikai tervre, épületgépészeti tervre, elektromos hálózat kialakításához szükséges tervre, gáztervre.
Milyen engedélyek szükségesek ház bővítés esetén?
A ház bővítése, ha nincs jelentős változás az épület méretében, kiterjedésében, a tető formájában, akkor elég egy úgynevezett “egyszerű bejelentés”. Az egyszerű bejelentés csak nevében olyan egyszerű, a lényeg, hogy az alább felsorolt papírokat fel kell tölteni az ÉTDR-be, és a feltöltést követő 16. napon megkezdhetjük az épület bővítését.
Az egyszerű bejelentéshez kelleni fognak az építész által elkészített tervek és a statikai tervek. Szükségesek lesznek az energetikai számítások is, illetve felmérési terveket kell készíteni az épület aktuális állapotáról. Az építész és a statikus mellett meg kell bízunk egy épületgépészt és egy elektromos tervezőt, akik megtervezik ezeket a rendszereket a bővítményben. Végül el kell juttatni településképi véleményezésre is a terveket.
Már leírva is látszik, hogy ezekre a tervezési folyamatokra bőven rá kell szánni az időt és a pénzt, hiszen minden egyes lépésnél egyeztetni kell a szakemberekkel. Az építésznek ki kell jönnie felmérni az épületet, terveket készít, elküldi nekünk, mi véleményezzük. Ha tetőteret szeretnénk beépíteni, akkor előzetesen szükség lesz a statikusi véleményre is. Ő meg fogja vizsgálni, hogy milyen állapotban van az épület alapja, falazata, födémje. A három tényező együttese alapján meg tudja állapítani, hogy lehetséges-e a tetőtér beépítése.
A tetőtér beépítésénél azt is érdemes latolgatni, hogy megváltoztassuk-e a tető szerkezetét. Ha például sátortetőnk van, érdemes megfontolni a nyeregtetővé alakítást, térdfalak kialakítását, mert így jelentősen nagyobb teret nyerünk a tető alatt.
Ha nem a tetőtér felé bővítenénk, hanem horizontálisan, akkor utána kell járni, hogy a telek milyen besorolásba tartozik, hány százalékát lehet beépíteni a teleknek stb.
Az egyszerű bejelentésig, ha mindent szabályosan csináltunk, legalább 1 000 000 forintot fogunk elkölteni.
Lehetséges ház bővítés engedély nélkül?
Lehetséges, de nem éri meg. Egy engedélyköteles építési folyamatba engedély nélkül belevágni igen kockázatos. Egyrészt ha lebukunk (márpedig le fogunk bukni, még akkor is, ha szomszéd nem nyom fel minket: a modern, drónos, műholdas felvételek korában nem fogunk tudni 10 évig úgy tenni, mintha nem épült volna még egy pár szoba hozzá a házunkhoz, vagy csak véletlenül ficcent volna a födémre még két vasbetonkoszorú és térdfal meg néhány szoba), jogi hercehurca vár ránk és komoly büntetés. De nézzük a számokat: négyzetméterenként 140 000 forintra büntethetnek, ami mondjuk egy 50 négyzetméteres bővítésnél 7 millió forint. Ha megnézzük, hogy a terveztetés során mondjuk elköltünk 1,5 millió forintot (de abban már benne vannak a szakágak mindenestül), akkor láthatjuk, hogy nem igazán éri meg hazardírozni.
Milyen pályázatokat tudunk igénybe venni ház bővítés esetében?
A ház bővítése során több pályázatot is igénybe lehet venni. Az egyik a CSOK bővítésre.
CSOK bővítésre:
Bővítés esetén is igénybe vehetünk CSOK-ot, de ebben az esetben a Itt arra kell figyelni, hogy csak veheti igénybe, aki:
- természetes személy függetlenül az életkoruktól (egyedülállók, élettársak, házastársak) a meglévő gyermek és a még anyaméhben lévő 12. hetét már betöltött magzat vagy ikermagzat után,
- legfeljebb két gyermek esetén (megelőlegezett CSOK bővítésre) azon házaspárok, akiknek az egyik tagja a kérelmének benyújtásakor még nem töltötte be a 40. életévét. A gyermekek vállalására a CSOK jogszabály azt írja, hogy a jelenleg nevelt gyermekek számától függetlenül igényelhető. Ezt érdemes átgondolni, mert a CSOK bővítési támogatás 4 vagy több gyermek esetén eléri a maximálisan adható összeget, azaz a 4. gyermek felett már nem kaphatunk több Szocpolt. Így a maximum 2 gyermekre felvehető megelőlegező CSOK bővítésre a még gyermektelen, 1 vagy 2 meglévő gyermeket nevelők vehetik igénybe. Hiszen, akik 3 meglévő gyermeket nevelnek, már csak további 1 gyermeket vállalhatnak. Fontos, hogy élettársak és egyedülállók nem vállalhatnak gyermeket, kizárólag azok, akik házasok.
A lakás bővítést követően a hasznos alapterületnek el kell érnie a kedvezmény számításánál figyelembe vehető, jogszabály szerinti minimum hasznos alapterület értékét. Ebbe a meglévő gyerekeket, illetve a terhesség 12. hetét betöltött magzatot (ikermagzat), továbbá a vállalt gyerek(ek)et kell bele számolni.
Viszont nem veheti igénybe a CSOK-ot bővítésre, ha van:
- lakástulajdona: mely saját maga, házastársa, élettársa és kiskorú gyermeke, együtt költöző családtagjai birtokában van a bővíteni kívánt lakás kivételével
- állandó lakáshasználati joga, illetve folyamatban lévő, a bejegyzésre irányuló kérelme
- önkormányzati tulajdonú lakásra bérleti jogviszonya
- szolgálati vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya
- lízingelt lakása
A CSOK bővítésre egy gyerek esetén 600 000 forint, a lakásnak legalább 40 négyzetméter fölötti alapterülettel kell rendelkeznie. Két gyereknél már 1 430 000 forint a támogatás, háromnál 2 200 000, négynél pedig 2 750 000 (70 nm-es lakás felett).
CSOK tetőtér
Sajnos ezt a támogatást csak akkor tudjuk igénybe venni, ha például a szüleink házát bővítjük tetőtérrel. A tetetőtér-beépítés, illetve emeletráépítés új lakásépítésnek minősül 2021. január elsejétől abban az esetben, ha a ha a tetőtér-beépítés vagy emelet-ráépítés révén új, önálló társasházi tulajdoni különlapon nyilvántartott vagy több lakásból álló osztatlan közös tulajdon esetén a kizárólagos használati joggal érintett, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező új lakás jön létre.
- egy gyermek esetén: 600.000 Ft,
- két gyermek esetén: 2.600.000 Ft,
- három vagy több gyermek esetén: 10.000.000 Ft.
