Az energiahatékonyság egy fizikai fogalom, ami az elmúlt években egyre fontosabb jelentősségel bír a nagy cégek, intézmények és a háztartások energiahatékonysága szempontjából is.
Mit jelent az energiahatékonyság?
Az energiahatékonyság lényege: többet kevesebbért. Ha hatékonyabban bánunk az energiával, akkor kevesebb energiafogyasztással is a megszokott kényelemben élhetünk. Az uniós energiacímkék – egy közérthető színkód segítségével – az egyes eszközök vagy háztartási készülékek energiahatékonysági besorolását jelzik.
Milyen területeken fontos az energiahatékonyság?
Az energiahatékonyság sok területen fontos. Fizikai és közgazdasági értelemben is használjuk ezt a kifejezést és ma már a természetvédelem, környezetvédelem szempontjából is lényeges fogalom. Ha a fizikai részt nézzük: Az energiaátalakítási folyamatokban az energiahatékonyság a kimenő energia aránya a bemenő/felhasznált energiához. (Az energiahatékonyság fogalma magában foglalja azt, hogy hatékonyan szeretnénk a tevékenységet folytatni. Ilyen értelemben példa az energiahatékonyságra a fizikai energetikai megtérülési idő, mely egy energiatermelő berendezés gyártásakor befektetett energia, és az egy év alatt vele megtermelt energia hányadosa.)
De a közgazdaságtanban is nagyon lényeges az energiahatékonyság, hiszen hosszú távon csak úgy működhet jól egy gazdasági rendszer, ha megfelelő a vállalati hatékonyság, a szervezeti hatékonyság. Helytelenül a hatékonyság szinonimájaként használják a termelékenység, jövedelmezőség, gazdaságosság, nyereségesség szavakat.
Hogyan lehet energiahatékony az épületünk?
Egy épület akkor lesz energetikailag hatékony, ha minél kevesebb energiát kell felhasználnunk ahhoz, hogy üzemeljük. Ezek a megoldások (pl. szigetelés, fűtéskorszerűsítés, nyílászáró csere), persze energiakiadással járnak, (hiszen az alapanyagokat le kell gyártani, be kell építeni, az alapanyagok és a munkadíj pénzbe kerül stb.), hosszú távon viszont megtérül ez a befektetés, hiszen jelentősen csökken az üzemeltetéshez szükséges energiabevitel.
Az energiahatékonyság egyik mutatója az energetikai tanúsítvány.
Több tényezőtől is függ, hogy milyen energetikai besorolást kap a házunk. Az egyik szempont adja magát. Mennyire van “becsomagolva” a ház? Vagyis van-e megfelelő homlokzati és födém hőszigetelés az épületen? Nem elég a szigetelés, azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen szigetelő anyagot használtak, milyen vastagságban, szakszerű volt-e kivitelezés? Megfelelő módon van-e szigetelve a tető és a födém? Amikor a szigetelést emlegetjük, gyakran a homlokzat szigetelésére gondolunk, pedig a szigeteletlen vagy rosszul szigetelt födémen keresztül is rengeteg hő távozik a házból, nyáron pedig nem csak a tetőtér, de a födém alatti tér is nagyon felmelegedhet.
Ha az energetikai besoroláson szeretnénk javítani a hőszigeteléssel, egyeztessünk energetikussal, hogy pontosan milyen anyagú, vastagságú szigetelővel dolgozzunk.
A nyílászárók minősége legalább ilyen fontos. Ha százalékosan nézzük: egy átlagos épület esetében a falakon távozik a hő 35-40 %-a, a tetőn 20-25 %, a nyílászárókon 25 %, a padlózaton keresztül pedig megközelítőleg 15 %.
Milyen kapcsolatban van egymással a szigetelés és az energiahatékonyság?
A szigetelés az egyik leghatékonyabb energiatakarékossági megoldás. Födémszigeteléssel, homlokzati szigeteléssel jelentős energiát és költségeket takaríthatunk meg télen, és nyáron is. Akár 5-7 fokkal is hűvösebb lehet egy jól szigetelt épületben nyáron. Télen pedig sokkal kevesebb lesz a fűtésszámlánk.
Sokkal jobb lesz a hőtartása az épületnek, vagyis nem hűl le olyan gyorsan a ház, nem érezzük azt, hogy hiába fűtünk állandóan, mégis hideg van. Nyáron pedig nincs az az eszeveszett hőség a házban már az első meleg nyári nap után. Megfelelő padlás szigeteléssel az épületünk télen megtartja a meleget, nyáron nem engedi be a hőséget.
Kevesebbet kell szervizeltetni a kazánt és a klímát. Nem megy állandóan a kazán, nem pörög egyfolytában, mivel egyenletesen tartja a padlás szigetelés a hőt a házban, így nem kell attól félnünk, hogy a kazán éjjel-nappal dolgozik és csúcsra járatjuk. Ugyanez igaz a klíma esetében is.
Nyáron kevesebbet fogjuk használni a klímát. A klíma helyes használata ugyanakkor odafigyelést igényel, a nem megfelelően beállított hőmérséklet, a túl nagy hőingadozás, a megspórolt karbantartás és tisztítás, valamint a nem megfelelő védekezés mind-mind hatással lehet szervezetünkre. A klíma használat kikerülhetetlenül kellemetlen mellékhatása azonban a jelentős villanyszámla, ami szintén jelentősen csökkenthető ha a födémre, homlokzatra megfelelő vastagságú hőszigetelés kerül.
Mit jelent az EKR energiahatékonyság?
Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerről (EKR) alaposabban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) honlapján tájékozódhatunk, amely a hazai energia- és közszolgáltatások piacának szabályozó hatósága, a nemzetgazdaság stratégiai jelentőségű ágazatait felügyeli. “Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímatervben célul tűzte ki, hogy végsőenergia-felhasználása 2030-ban ne haladja meg a 2005-ös 785 PJ értéket. Ehhez a 2021-től 2030 végéig tartó időszakban évi 0,8%-os energiamegtakarítást és – a teljes időszakot lefedő élettartamú szakpolitikai intézkedéseket feltételezve – évi 7 PJ új megtakarítás szükséges. A 2014-2020-as időszakban bevezetett energiahatékonysági programok és intézkedések évente mintegy 3-4 PJ végsőenergia-megtakarítást eredményeztek, így a 2021-től kezdődő időszakban a jelenlegi megtakarítások mintegy duplájára van szükség.”
Ezért 2021. január 1-jétől egy új szakpolitikai eszköz, az energiahatékonysági irányelv szerinti ún. energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése kezdődött meg. Az Európában már 16 tagállamban sikerrel alkalmazott rendszer lényege, hogy a kötelezetteknek, olyan programokat kell bevezetniük és olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználó oldalán igazolt energiamegtakarítást eredményeznek. Végfelhasználónál elvégzett, hitelesített energiahatékonysági beruházás például egy öreg, nem hatékonyan működő gépsor modernebbre cserélése, épületek felújítása stb. A kötelezettségi rendszer kedvezményezettjei a hazai vállalati és lakossági végfogyasztók lesznek, úgy hogy a lakossági energia árak stabilitása továbbra is fennmarad.
Hogyan szabályozzák Magyarországon és Európában az energiahatékonyságot?
2011-ben készült el a Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2016-ig, kitekintéssel 2020-ra c. dokumentum, miszerint hazánknak 2020-ra 10%-os energiamegtakarítást kell elérnie nemzetgazdasági szinten, ami a háztartási szektorban 2016-ig évi 21 PJ-t jelent. Ha ez meg is valósul, akkor is valószínűleg (a jelenlegi fogyasztási szokások mellett) 11,1%-a, vagyis évenként 2,331 PJ elveszne a visszapattanó hatás következtében.
Kik, milyen cégek számítanak Magyarországon EKR-kötelezettnek?
- Villamosenergia-kereskedők
- Villamosenergia egyetemes szolgáltatók
- Földgázkereskedők
- Földgáz egyetemes szolgáltatók
- Közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítők