Energetikai besorolás: mitől függ, hogy befolyásolja a hőszigetelés?

Energetikai besorolás: ha házat veszünk, vagy pláne, ha eladunk, biztos belefutunk ebbe a kifejezésbe. De nem kerülhetjük ki az energetikai besorolás kérdését akkor sem, ha építkezünk. 

Mit jelent az energetikai besorolás?

Az energetikai besorolás az ingatlan várható, becsült energiaigényét mutatja. Ha egy ház, lakás jó helyre van besorolva, akkor az azt jelenti, hogy kevesebb energiát kell felhasználni a komfortos üzemeltetéséhez, mint egy ugyanolyan geometriájú, de rosszabb besorolású ház esetében.

Az energetikai tanúsítvány kiállítása során valójában a becsült energiafelhasználást számolja ki a szakértő az épület anyaga, állapota, szigetelése, gépészeti felszereltsége alapján.

De hogy lesz független ez az érték az ingatlan méretétől? Úgy, hogy az energiafelhasználást az alapterülettel elosztva egy négyzetméterre számolják.

Milyen energetikai besorolási osztályok vannak? Mit árulnak el ezek az épületekről?

Épületek energetikai besorolása – minősítési osztályok

Értelmezzük az ábrát! 🙂 Az AA+-tól egészen JJ-ig terjedő skálán összesen tizenkét osztályt találunk. Induljunk a táblázat közepéről, vagyis a BB és a CC határáról, 100 %-ról. Ha a házunk BB besorolást kapott, az azt jelenti, hogy a becsült energiafogyasztása megfelel a hatályos előírásoknak.

Ha 300 %-ot kap az épület, az azt jelenti, hogy a szigetelés hiánya vagy a korszerűtlen fűtés technika, esetleg a rossz állapotban lévő nyílászárók miatt közel háromszoros energiabefektetést igényel egy geometriailag ugyanolyan, ám energetikailag megfelelően beépített ingatlanhoz képest.

A besorolási skála egyes kategóriái között nem pont ugyanakkora a különbség. A kevés energiaigényű lakásoknál 20-30 %-os a lépcső, míg az alsó régióban (HH-II-JJ) 80-100 %-os ugrásokat látunk.

Van-e kötelezően elérendő osztály ma Magyarországon?

Igen, van, azoknak az épületeknek, amelyek 2022 június 30.-a után szereznek használatbavételi engedélyt, kötelezően teljesíteniük kell a közel nulla energiaigényű épületek energiahatékonysági előírásait! (A korábbi szabály a 2021. január 1. után épített házakra vonatkozott, azonban a 2021. március 13-án hatályba lépő szabálymódosítának köszönhetően másfél év haladékot kaptak az új építésű házak, ez azt jelenti, hogy 2022. június 30.-a után kell teljesíteni az új előírásokat!) Minden újépítésű háznak el kell érnie legalább a BB energiaosztályt. Ettől természetesen magasabb beosztást is elérhetünk: AA, AA+, AA++. 

Mi alapján számítják ki az épületek energetikai besorolását?

Több tényezőtől is függ, hogy milyen energetikai besorolást kap a házunk. Az egyik szempont adja magát. Mennyire van “becsomagolva” a ház? Vagyis van-e megfelelő homlokzati és födém hőszigetelés az épületen? Nem elég a szigetelés, azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen szigetelő anyagot használtak, milyen vastagságban, szakszerű volt-e kivitelezés? Megfelelő módon van-e szigetelve a tető és a födém? Amikor a szigetelést emlegetjük, gyakran a homlokzat szigetelésére gondolunk, pedig a szigeteletlen vagy rosszul szigetelt födémen keresztül is rengeteg hő távozik a házból, nyáron pedig nem csak a tetőtér, de a födém alatti tér is nagyon felmelegedhet.  

Ha az energetikai besoroláson szeretnénk javítani a hőszigeteléssel, egyeztessünk energetikussal, hogy pontosan milyen anyagú, vastagságú szigetelővel dolgozzunk.  

A nyílászárók minősége legalább ilyen fontos. Ha százalékosan nézzük: egy átlagos épület esetében a falakon távozik a hő 35-40 %-a, a tetőn 20-25 %, a nyílászárókon 25 %, a padlózaton keresztül pedig megközelítőleg 15 %.

Milyen jelentősége van az energetikai besorolásnak? Hol, mikor van szükség rá, hogy tisztában legyünk a sajátunkkal?

Azt már feljebb leírtuk, hogy az új építésű házak esetében milyen előírásoknak kell megfelenie az épületünknek. De van még néhány szempont, ami miatt a meglévő épületnél is érdemes törekednünk arra, hogy a lakásunk jobb besorolási kategóriába kerüljön. Minél jobb a besorolás, emelkedik a lakásunk piaci értéke, növekszik a komfortfokozata, csökken a rezsiköltségünk és kevésbé szennyezzük közvetlen környezetünket.

De mit néz egy energetikus, amikor felméri a házunk energetikai besorolását:

• ki kell számolni az épület felület-térfogat arányát
• ki kell számítania a fajlagos hőveszteség-tényezőt
• elemezni kell, hogy mennyire melegedhet túl az épület a nyár folyamán
• a nettó fűtési igényt is fel kell mérnie, 
• meg kell becsülnie, hogy milyen veszteségekkel dolgozik a fűtési rendszerünk
• a melegvíz-ellátást is meg kell vizsgálni: fel kell mérnie a nettó hőenergia igényét és veszteségét, kiszámítani az energiaigényét
• valamint kalkulálnia kell a légtechnikai rendszerek veszteségével is.

És ha elvesztünk már a sok összetevő között, lássuk a két legfontosabb szempontot:

1. Meg kell vizsgálni, hogy milyen a hőszigetelő képessége az épület határoló szerkezeteinek, mennyi hő szökik el ezeken az elemeken! (Ez a lábazatot és a homlokzati falakat jelenti a tetőzet azon pontjáig, ahol belső, fűtött vagy hűtött tér helyezkedik el.)
2. A második lényeges kérdés, hogy ezt a hőveszteséget milyen energiaforrásból és mekkora hatásfokkal tudjuk pótolni az épületben?

Hogyan javítható az energetikai  besorolás?

Az energetikai besorolást többféle módon javíthatjuk.

Először is födém és homlokzati szigeteléssel, fűtéskorszerűsítéssel és nyílászárócserével. Fel kell mérnünk, hogy mennyi pénzünk van az adott terület fejlesztésére. Figyeljünk arra, hogy ne alkudjunk meg a rossz minőségű szigetelőanyaggal, pongyola, pontatlan kivitelezéssel, különben egy alapvetően jól szigetelt épületszerkezetben is kialakulhatnak a hőhidak, amelyek következtében beindul a penészedés folyamata. 

Új építésű ház esetében is vonjunk be energetikust vagy dolgozzunk olyan tervezővel, aki az energiahasználat összefüggéseit is belekomponálja a tervekbe. Alaposan, minden részletre kiterjedő módszerességgel vázoljuk fel, hogy milyen módon képzeljük el a ház használatát, mire van szükségünk, így a tervező is pontosabb képet fog alkotni arról, hogy mire van szükségünk. Készíttessünk energetikai kalkulációt a tervezés elején!  Nem feltétlenül kell bonyolult tervek mentén gondolkozni az energiatakarékos házról. Ha betartjuk az energiatakarékosság elveit, egy korszerű épületszerkezettel, minőségi kazánnal, optimalizált fűtésszabályozással és vastag hőszigeteléssel nehezen nyúlunk mellé.

Új ház építése esetén mérjük fel, hogy milyen megújuló energiaforrással tudjuk kielégíteni az épület energiaigényét. Az új magyar szabályok értelmében az energiahordozók legalább 25%-ának megújuló energiaforrásból kell származnia! (A korábbi szabály a 2021. január 1. után épített házakra vonatkozott, azonban a 2021. március 13-án hatályba lépő szabálymódosítának köszönhetően másfél év haladékot kaptak az új építésű házak, ez azt jelenti, hogy 2022. június 30.-a után kell teljesíteni az új előírásokat!) A szabályok alapján az alábbi megújuló energiahordozók vehetők figyelembe: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet; nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia; illetve a távhő is bizonyos speciális esetekben.

Az elektromos áramszolgáltatáshoz érdemes a háztartásra optimalizált (adott esetben bővíthető) napelemrendszert telepíteni. Így környezetbarát “ingyen” árammal tudjuk ellátni az épületet. A napelemrendszerek telepítésére ráadásul majdnem minden évben kiírnak állami támogatást.