Az energetikai korszerűsítés ma már az egyik legalapvetőbb építészeti beruházás. Anyagi, egészségügyi és környezetvédelmi szempontból sem mindegy, hogy mennyi energiát használunk el egy épület üzemeltetése során (itt elsősorban a fűtésre, hűtésre kell gondolni). Nézzük meg, hogy pontosan mit jelent az energetikai korszerűsítés, milyen költségekkel jár és mennyi idő alatt térül meg?
Mit jelent az energetikai korszerűsítés?
Az energetikai korszerűsítés alatt azt értjük hétköznapi értelemben, hogy olyan korszerű technológiákat alkalmazunk az épület szigetelésénél, a nyílászáróknál és a fűtéstechnikánál, amelyekkel kevesebb energia felhasználásával tudunk komfortos otthoni környezetet kialakítani télen-nyáron. Fontos kitétel, hogy ezek a területek egymásra épülnek, egymást erősítik. Vagyis: hiába van energiahatékony fűtéstechnikánk, ha nincs rendesen leszigetelve a ház vagy húz a hideg a nyílászáróknál. Megfordítva viszont más a helyzet: ha jó a szigetelés és rendesen szigetelnek az ablakok-ajtók, akkor még egy kevésbé korszerű fűtéstechnikával is jelentősen csökken az elhasznált fűtő-hűtőenergia.
A legtöbben az energetikai korszerűsítésen kizárólag a fűtési szezonra gondolnak, pedig az egyre melegebb nyarakon elképesztő sok elektromos áramot tudunk elhasználni az épület hűtésére, amikor folyamatosan mennek a légkondik. Viszont egy jól szigetelt otthonban, megfelelő árnyékolástechnikával jelentősen csökkenthetjük ezt a kiadást is, kevesebb áramot fogunk felhasználni, kevesebbet költünk a hűtésre.
A passzív házak vagy minimális energiával működő épületek esetében pedig nem csak a fűtés-hűtésről, de a szellőztetésről is gépészeti eszközökkel érdemes gondoskodni, hiszen a hagyományos szellőztetés ezeknél az épületeknél jelentős energiaveszteséggel jár.
Milyen szakaszai vannak az energetikai korszerűsítésnek?
Az energetikai korszerűsítés több lépcsős folyamat, érdemes egy-egy beruházás előtt komplex módon megvizsgálni a lehetőségeket és a sorrendet. Melyek azok a munkafolyamatok, amiket akár már az építési szezon előtt elvégezhetünk, elvégeztethetünk, mi az, amit csak bizonyos időjárási körülmények között lehet hatékonyan kivitelezni? Illetve a “ha már belevágunk” elv alapján nem érdemes mondjuk csak a homlokzati szigetelést elvégezni anélkül, hogy az esetlegesen rossz állapotban lévő nyílászárókat ne cserélnénk ki. Hiszen a nyílászárócserével újra meg kell bontani a szigetelést és a színezés sem lesz feltétlenül egységes egy ilyen utólagos toldás-foldás eredményeként.
Szigetelés
A felsorolt munkafolyamatok közül a szigeteléssel érhetjük el a leggyorsabb hatást. Vagyis onnantól, hogy szigetelve van az otthonunk, jelentősen csökkenni fog a fűtésre (és a hűtésre) kiadott költség.
Családi ház energetikai korszerűsítésénél a leggyorsabban és minden időjárási körülmények között elvégezhető munkarész a födém szigetelése. Persze csak abban az esetben, ha a tető jó állapotban van és egy egyszerű, monolit betonfödémről van szó. Ezt akár mi magunk is megcsinálhatjuk, csak ásványgyapotra (üveggyapot vagy kőzetgyapot) és némi precizitásra lesz szükségünk, a gyapottal egyszerűen résmentesen, a megfelelő vastagsággal betakarjuk a födémet. Ha járható padlást szeretnénk, akkor osb-lapokból és deszkából készíthetünk járófelületet. Amennyiben üreges fafödémmel vagy komplexebb betonfödémmel van dolgunk, a legcélszerűbb fújható szigeteléssel megcsináltatni ezt a területet, így résmentesen, hulladékképződés nélkül akár egy nap alatt leszigetelik nekünk a födémet.
A tetőszigetelés abban az esetben lesz elengedhetetlen, ha be van építve a tetőtér. Itt is az ásványgyapottal járunk a legjobban, a legpraktikusabb pedig a fújható szigetelés lesz.
A homlokzati, lábazati szigeteléssel annyi nehézség van, hogy a betonozáshoz, gletteléshez, hidegburkoláshoz hasonlóan csak akkor érdemes elvégezni, amikor 5 foknál melegebb folyamatosan a hőmérséklet, különben rendkívül lassú lesz a folyamat. A homlokzatot, lábazatot extrudált polisztirollal lehet a leghatékonyabban szigetelni, kivéve, ha vályogépületet szigetelnénk, ebben az esetben a kiváló páraáteresztő képességgel rendelkező kőzetgyapotot használjunk. Az aljzat szigetelése is számít az energiahatékonyság szempontjából, de a legtöbb energiát a födémen, tetőn, homlokzaton keresztül veszítjük.
Nyílászáró csere
A rosszul működő, elavult ablakok, ajtók szintén komoly problémát okozhatnak az épület energetikai egyensúlyában, vagyis sok hő távozik a korhadt, rossz tömítéssel rendelkező nyílászárókon.
Fűtésrendszer korszerűsítése
A fűtésrendszer korszerűsítése komplex kérdés, igen komoly beruházás lehet például egy hőszivattyús padlófűtés kialakítása egy rosszul szigetelt, konvektorokkal fűtött ház esetében. Érdemes itt is a lehetőségeinket felmérve meghozni a lehető legjobb döntést. A gázfűtésnél érdemes a konvektorokról pl. cirkóra állni, mindenképp beszereltetni valamilyen automatikát a rendszerbe. Az se baj, ha több lábon állunk fűtés szempontjából, például a gáz mellett árammal vagy biomasszával is tudunk fűteni.
Az elektrifikált fűtési rendszerek kifejezetten gazdaságos megtérülésének sajnos leáldozott a 2022. októberi napelemstoppal, addig azt lehetett mondani, hogy van egy tuti környezetbarát és gazdaságos fűtés, ez pedig a napelemről üzemeltetett hőszivattyú segítségével melegített felületfűtés (pl. padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés). A dátum azért fontos, mert ettől a naptól kezdve korlátozták a napelemes rendszerek hálózatra csatlakozását. Akinek megvan már a rendszere, tudja gazdaságosan használni, amíg a szaldó elszámolás érvényben van. Viszont újonnan kialakított napelemes rendszernél már nem lesz ez annyira jó üzlet.
Nem lehet látatlanban kijelenteni, hogy melyik technológiát válasszuk, főleg azt, hogy melyik térül meg a leggyorsabban. És ez igaz a fűtőanyagra is: a gáznak, az elektromos fűtésnek vagy a biomasszának is megvannak a maga előnyei, hátrányai.
Mennyi idő alatt térül meg az energetikai korszerűsítés?
Amennyiben korábban egy rosszul szigetelt házban éltünk, amit konvektorokkal fűtöttünk, egy alapos szigetelés után a kondenzációs kazán megtérülő befektetés (kevesebbet fogunk költeni a gázra és sokkal komfortosabb lesz az otthonunk), de hogy az energetikai fejlesztésre költött pénzünk pontosan mennyi idő alatt térül meg, az függ az épület korábbi állapotától, a szigetelőanyag minőségétől és a kivitelezés szakszerűségétől. Épp ezért sosem érdemes az előírtnál vékonyabb szigetelőanyagot használni, vagy barkács technológiával szigetelni, mert az mind a megtérülés és a komfort rovására fog menni.
Nem könnyű előre számítható megtérülésről beszélni egy olyan energetikai környezetben, ahol a gáz vagy az elektromos áram ára radikálisan változhat akár egyik hónapról a másikra, ráadásul a rendszerbe visszatáplálható napelemes rendszerek telepítését bizonytalan időre felfüggesztették. Amennyiben szaldó elszámolással napelemes rendszert lehet telepíteni és arról üzemeljük az elektrifikált fűtést, biztos megtérülésről beszélhetünk. Ám a szaldó elszámolás nem tart örökké (vagyis nem biztos, hogy a jövőben is értelmezhető áron használhatjuk fel a napsütéses hónapokban megtermelt áramot a fűtési szezonban), így ez a módszer sem tuti recept. Ráadásul jó magas a bekerülési költsége egy elektrifikált fűtési rendszer kialakításának.
A biomasszával való fűtés is jó megoldás lehet egy családi ház esetében, ám itt nehézséget okozhat a fűtőanyag eljuttatása a célba, emellett gondoskodni kell a fűtőanyag tárolásáról is. Ráadásul a gáz vagy az áram árának változása kihathat a tűzifa árának alakulására is.
Milyen pályázatokkal lehet finanszírozni az energetikai korszerűsítést?
2024. április 5-én jelentették be az Otthonfelújítási Program folytatását, amelyre 2024. júniusától lehet pályázni. A jó hír, hogy ennek a programnak a segítségével kifejezetten az energetikai korszerűsítést lehet belőle kivitelezni (szigetelés, nyílászáró csere, fűtéstechnika korszerűsítés). Viszont van jó néhány szempont és feltétel, ami teljes mértékben eltér a korábbi támogatási rendszertől.
- ebben a támogatási formában csak 1990 előtt épített házak energetikai korszerűsítésére lehet pályázni, ahol be van kötve a vezetékes gáz (ezek jellemzően az ország területén található, rosszul szigetelt Kádár-kockák)
- 1 millió forint önrésszel kell beszállni, a 6 milliós támogatáshoz pedig részben kötelező hitellel (maximum 8 év futamidő, kedvezményes kamat), részben vissza nem térítendő támogatás formájában lehet hozzájutnii (a kötelező hitelfelvétel részleteiről még nem tudunk pontosabb információt)
- Energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni a megtakarítást.
- a támogatás 108 milliárd forintos keretig vehető igénybe, vagyis fontos a beérkező pályázatok sorrendje!