Denevérek elriasztása: akarva-akaratlanul is különféle élőlényekkel osztjuk meg otthonunkat. A patkány, egér, csótány, ágyi poloska rendkívül kellemetlen albérlők tudnak lenni, nem beszélve a darazsakról, lódarazsakról. Csak a félreértések tisztázása végett: az állatok ürüléke tönkreteszi a drága szigetelést és kárba megy. Ilyenkor a károsodott szigetelőanyag teljes cseréje szükséges. Továbbá a hőszigetelő anyagok egyike sem riasztja el az állatokat. (Nem, a hiedelemmel ellentétben az sem riasztja el hogyha szúrós.) De mi a helyzet akkor, ha denevérek költöznek a padlásra, hogyan védekezhetünk ellenük, egyáltalán szükséges-e a védekezés, lehet-e szigeteléssel védekezni a denevér ellen?
Denevérek elriasztása: mit tegyünk, ha denevérek költöztek a padlásra?
Mivel a denevérek elsődleges élőhelye fokozatosan fogyatkozik, a denevérek gyakran keresnek maguknak menedéket lakóházak padlásain, esetleg panelházak hézagaiban. Egy fontos dologgal tisztában kell lennünk: a denevér Magyarországon védett állat, eszmei értéke 10 000 forint. Vagyis ha denevért találunk a padláson, semmiképp ne bántsuk, ne próbáljuk elpusztítani, mert komoly következményei lehetnek. Régebben gyakran előfordult például, hogy azokba a résekbe, ahová denevérek költöztek, egyesek purhabot fújtak. Sajnos ezzel a módszerrel nem távol tartjuk ezeket az állatokat, hanem megöljük őket.
Denevérek elriasztása: milyen módszerekkel lehet távoltartani a denevéreket?
Érdemes némi információra szert tenni a denevérekkel kapcsolatban. “A denevér éjjel aktív és társas lény. Kedveli a nyílt, ritkás erdőket. Szívesen él lakott területen is. Nyári szállásul régi épületek padlásait választja, ritkábban üreges fákat, mesterséges fészekodúkat. Barlangokban telel át. A csoportok telelésre 7-8 Celsius-fokos, magas páratartalmú barlangokat keresnek. Mindig a barlang mennyezetének legmagasabb részén függnek. Kora tavasszal a bejárathoz húzódnak. Néha magányosan telelnek. Rendszeresen előfordul, hogy 200 kilométernél nagyobb távokat megtesznek azért, hogy megfelelő barlangot találjanak. Nyáron későn kezd vadászni. Röpte egyenes vonalú, nyugodt. Táplálékai különféle rovarok, amelyeket magas frekvenciájú, echolokációs hangok segítségével találja meg. Táplálékszerzés közben akár 15 kilométerre is elbarangol a szállásától. Táplálékát nagyobb részben a talajon, ritkábban röptében fogja és fogyasztja el. A hőmérséklet viszonylag kevéssé befolyásolja vadásztevékenységüket, nagy termetük révén ugyanis hőmérsékletüket jobban képesek tartani, mint a kisebb fajok. A közönséges denevér 20 évnél is többet élhet.”
Lehet-e a denevéreket szigeteléssel távol tartani?
Elsősorban a padlást kell zárhatóvá tenni, vagyis nem közvetlenül a szigetelés fogja majd távol tartani az állatokat, hanem a zárt tetőszerkezet (amit természetesen födémszigetelés hiányában érdemes szigetelni is). Maga a szigetelőanyag nem tartja távol sem az egeret, sem a denevért, nincs benne semmi olyan szer, ami miatt az élőlények távol maradnának.
Denevérek elriasztása: hasznos vagy káros a denevér?
Ahogy fent is írtuk, a denevér Magyarországon védett állatnak számít. De mindig felmerül a kérdés, hogy vajon hasznos vagy káros? Alapvetően az állat akkor “káros”, ha pl. betegséget terjeszt, megrongálja az élelmiszer-készletünket vagy éppen az épületben, gépjárműveinkben tesz kárt. Károsnak szoktuk tartani azokat az állatokat is, amelyek a hasznos állatokat kiszorítják, elpusztítják. Ez persze egy emberi szemszög, biológiai vegy evolúciós szempontból minden olyan élőlény sikeres, ami képes a túlélésre, akkor is, ha ezzel esetleg más élőlények (pl. ember) életét nehezítik meg. Nézzük, mit mond a denevér jelenlétéről a szakember: “A denevérek által lakott üregekből kipergő denevérguanó gyakran az ablakon, vagy párkányon rakódik le. Viszonylag gyakran találni 5-10 cm vastagságú guanókupacokat panelépületek párkányain, a földszinti járófelületeken.
Nem tekinthető egyedi esetnek, ha a denevérek a nyitva hagyott nyílászárókon keresztül a lakótérbe jutnak. Több eset ismert azzal kapcsolatosan, hogy a nyitva felejtett tetőtéri vagy bukóablakon keresztül a denevérek a lakásba jutottak. A lakótérben néhány hétig zavartalanul tartózkodó többszáz denevér a lakást és annak berendezéseit ürülékükkel beszennyezhetik. Általános tévhit, hogy a denevérek berágják magukat a panelépületek szigetelőanyagába. A denevérek a végtagjaikon található karmok segítségével kapaszkodnak meg a felületeken. S mivel a szigetelőanyagok többsége üreges, könnyű szerkezetű, a denevérek rajtuk megkapaszkodva azt folyamatosan kaparják, dörzsölik. Így a szigetelőanyag a denevérmozgás nem pedig a rágás következtében tönkremegy, szétpereg. A tényszerűség kedvéért feltétlenül rögzítendő, hogy a denevérekkel kapcsolatos káresemények mindegyike valamilyen emberi mulasztásra vezethető vissza.”
Van még néhány tévhit, ami a denevérhez kapcsolódik, ebből az egyik legelterjedtebb, hogy beleakad az ember hajába. Ennek a tévhitnek egyes források szerint az az eredete, hogy a rizsporos parókák időszakában a rizspor elnyelte a denevér által kibocsátott ultrahangot, így szegény állat nem tudott tájékozódni és belerepült az alaposan feltornyozott műhajba. Hogy ez a magyarázat tényleg megállja-e a helyét, annak nem néztünk utána, mindenesetre a denevérnek nem szokása belegabalyodni az ember hajába.
Érdemes-e inkább együtt élni a denevérekkel?
Igen. Egyrészt érdemes lezárni a padlást olyan módon, hogy ne tudjon beköltözni semmilyen állat, másrészt, ha már ott vannak a denevérek, ne tartsunk tőlük. Padlásokba jellemzően nyári időszakban költözik be a denevér.