A beépített tetőtér felújítása esetében két dolgot érdemes különválasztani. A tetőtér beépítéséhez több olyan elvégzendő munka is tartozik, ami jóval nagyobb horderejű építkezés, mint egy meglévő, már beépített tetőtér felújítása.
Mi az a beépített tetőtér?
A tetőtér beépítés folyamatát részletesen leírtuk korábbi cikkünkben. Összefoglalva: amennyiben a padlástér és az épület állapota alkalmas rá, be lehet építtetni vagy építeni a tetőteret. Előzetesen statikai véleményt kell kérni, amiben a következőket vizsgálják: megfelelő mélységű és minőségű alapokon áll-e a ház? A falazat állapotát is meg kell vizsgálni, és arra is ki kell térni, hogy megfelelő-e a födém állapota vagy szükséges megerősíteni, esetleg kell-e vendégfödémet beépíteni? A tetőtér beépítéséhez csak abban az esetben kell engedély, ha a beépítés térfogat növekedéssel jár. Amennyiben nincs szükség szerkezeti változtatásra, például a födém megerősítésére betongerendával, úgy nem szükséges kiváltani az engedélyt. Minden esetben érdemes utánanézni a helyi építési rendeleteknek, vagy egyeztetni szakemberrel, hogy szükséges-e engedélyt kérni.
Mi a helyzet akkor, ha felújítanánk a beépített tetőteret?
A beépített tetőtér felújítása nem annyira macerás, mint nulláról lakhatóvá tenni a padlást. De itt is érdemes alaposan megvizsgálni a tetőszerkezetet, a nyílászárók állapotát, az eredetileg kivitelezett rétegrendet és ami talán a legfontosabb, hőkamerás vizsgálattal nézzünk utána, hol és mit kell szigetelni a tetőtéren, mert így fogunk pontos képet kapni arról, hogy milyen területek szigetelésére kell fektetni a hangsúlyt. Vannak, akik azért nem rendelnek hőkamerás vizsgálatot, mert azt gondolják, még egy fölösleges kiadás az amúgy is tetemes felújítási költség mellett. Pedig ennek a vizsgálatnak az ára elenyészik amellett az összeg mellett, amit akár rosszul fektetünk be az épület felújításába, korszerűsítésébe. A hőkamerás vizsgálat nagy erénye, hogy képszerűen látjuk azokat a pontokat, ahol elveszítjük a drága pénzen megvásárolt hőenergiát. Szakszerű szigeteléssel azonban lecsökkenthetjük az épületből eltávozó meleg levegő mennyiségét, téli időben kevesebbet kell fizetnünk a fűtésre, nyáron pedig a hűtésre. A régebbi építésű tetőtér beépítés felújításnál könnyen előfordulhat, hogy valaki kapásból lecserélné a nyílászárókat. A hőkamerás vizsgálat során azonban kiderülhet, hogy az ablakokkal, ajtókkal szigetelés szempontjából semmi gond, a hő nagy része a falakon, a tetőn keresztül távozik. Egy ilyen esetben akár milliós nagyságrendű pénzt spóroltunk azzal, hogy elvégeztettük a pár tízezer forintos hőkamerás vizsgálatot.
Melyek a beépített tetőtér felújításának legfontosabb lépései?
A meglévő beépített tetőtér felújítása előtt gondoljuk végig, hogy van-e olyan változtatás például a szobák szerepében, elhelyezkedésében, amit szeretnénk végrehajtani a felújítás során, akarunk-e pl. plusz ablakot beépíteni.. Az energetikai felújítás mellett fontos, hogy funkcionálisan és esztétikailag is elégedettek legyünk majd a végeredménnyel. Ha már hozzányúlunk az épülethez, belsőépítészetileg is fontos a végeredmény. Nézzük végig, hogy milyen feladatok várnak ránk vagy a kivitelezőkre és állítsunk fel prioritási sorrendet, vagyis nézzük meg, mi az, amit a legfontosabb felújítani és azt is, hogy melyik munkafolyamat melyik után következik.
Milyen szabályok vonatkoznak a beépített tetőtér felújítására?
Amennyiben nem nyúlunk hozzá a beépített tetőtérhez komolyabban (pl. nem nő a lakótér mérete, nincs tetőcsere, nincs térdfalemelés stb.), nem kell külön engedélyt kérnünk a felújításra.
Mire kell figyelni a beépített tetőtér utólagos szigetelésekor?
A beépített tetőtér utólagos szigetelése érzékeny téma. Tisztában kell lenni a megfelelő rétegrenddel, a kivitelezés folyamatával. Ha korábban rossz rétegrenddel dolgoztak, könnyen lehet, hogy a tetőszerkezet bepállott, vizesedni kezdett, akár statikai szempontból is veszélybe került a szerkezet. Ebben az esetben a gerendák cseréjére is gondolni kell, valamint az új, immár helyes rétegrend kialakítására.
Milyen rétegrenddel kell dolgozni a beépített tetőtér felújításakor?
A beépített tetőtér szigetelésének javítása során az alábbi rétegrenddel dolgozzunk: A beépített anyagokat úgy helyezzük el, hogy a páraáteresztő képességének a lakótér felől a kültér felé kell növekednie. Ez logikus, nem akarjuk, hogy a pára a lakótér felől elérje a szigetelőanyagot, viszont lényeges, hogy legyen kiútja annak a párának, nedvességnek. Ennek a legmarkánsabb kifejezője, hogy a szigetelőanyag alá párazáró, felé pedig páraáteresztő fóliát helyez el.
A lakótér felől szükségünk lesz lambéria, gipszkarton vagy OSB lap vagy egyéb mennyezet, álmennyezet kialakítására. A lambériát leszámítva erre a felületre vakolás, festés illetve tapétázás is kerülhet.
Ezután következik az egyik leglényegesebb réteg, a párazáró fólia, ami a szigetelést megvédi a lakásban keletkezett és felszálló párától. Ha a pára eléri a szigetelőt, akkor átnedvesedik, elveszíti hőszigetelő képességét. Vagyis párazáró fólia hiányában fölöslegesen szigeteltük a tetőt.
A párazáró fólia után jön a szigetelőanyag (jellemzően kőzetgyapot vagy üveggyapot), amit a szarufák közé helyezünk. Fontos, hogy a szarufák alatt kiegészítő szigetelést használjunk, jelentősen csökkenthetjük a szarufák hőhíd hatását.
A szigetelő felé páraáteresztő fóliát érdemes tenni. Ez lehetővé teszi a szigetelőanyagba bekerülő kisebb nedvesség elpárolgását, de megvédi az anyag hőszigetelő képességét a tetőfedés résein esetlegesen becsorgó nedvességgel szemben.
A páraáteresztő fólia felett néhány centis légrésnek kell lenni, mert ezt fogja biztosítani a cserepek alá beszivárgó hólé vagy eső kiszáradását.
A tetőszerkezet külső részét pedig a lécezésen lévő tetőfedés adja. A leggyakrabban ma már beton vagy pedig kerámiacserepeket, esetleg cserepeslemezt használnak a tető fedésére.
Milyen esetben érdemes kicserélni a beépített tetőtér ablakait?
Ha fa nyílászárók voltak az épületben, és a beépítés óta 25 év eltelt, jó eséllyel cserélni kell a tetőtéri ablakokat. A tetőtéri ablakok ráadásul jóval nagyobb mértékben részesülnek az eső, pára, hó terhelésben, mint a függőleges ablakok, vagyis hamarabb tönkre tudnak menni. Főleg abban az esetben, ha nem mázoljuk le 2-3 évente a profilt. Szintén problémás lehet, ha a tetőtéri ablak körüli szigetelés nem volt megfelelő módon elvégezve. A nyílászáró és környéke így hamarabb tönkre megy.
A modern műanyag nyílászárókkal már kevesebb lesz a baj, de természetesen azokat is ellenőrizni kell egy felújítás előtt, alatt: megfelelő-e a vasalat működése, nem kell-e felújítani a tömítéseket stb.
