Családi ház fűtése: milyen fűtésrendszer térül meg a legjobban? Mit válasszunk 2023-ban? Ennek próbálunk meg utánajárni.
Családi ház fűtése: mire kell figyelni a kialakítás során?
Aki már lakott rossz technológiával fűtött házban, lakásban, ahol ráadásul a szigetelés és a nyílászárók állapota is hagyott kívánnivalót maga után, pontosan tudja, hogy milyen sok pénz megy el a fűtőanyagra függetlenül attól, hogy gázzal, biomasszával, szénnel fűtöttünk.
És hiába költünk rengeteget egy-egy szezonban, a fűtés teljesítménye kiegyensúlyozatlan lesz és a ház belső terei helyett gyakorlatilag az utcát fűtjük. A hosszú évek alatt rezsire kiadott pénzt okosabban is felhasználhatjuk a fűtéskorszerűsítés során. Az elmúlt években ráadásul a rezsiárak is az égbeszöktek. Akár az áram, akár a gáz ára jelentősen megnövekedett, így elkerülhetetlen, hogy gondolkodjunk a fűtési rendszerek korszerűsítéséről. Először is azt kell megvizsgálni, hogy milyen állapotban van a jelenlegi fűtési rendszer, mi a probléma az épület energetikai állapotával és ennek fényében érdemes dönteni a különböző korszerűsítési módszerek között.
Elöljáróban fontos megjegyezni, hogy a legkorszerűbb fűtési rendszer is csak akkor képes hatékonyan működni, ha megfelelően le van szigetelve a homlokzat, a födém vagy a tető.
Családi ház fűtése: milyen módszerek állnak rendelkezésre?
És akkor lássuk, milyen módszerekkel fűthetünk?
Családi ház fűtése elektromos kazánnal
Az elektromos kazán előnye, hogy aránylag olcsó a telepítés költsége, hátránya, hogy komoly villanyszámlánk lehet egy fűtési szezon alatt. Szaldó elszámolással és napelemmel természetesen jelentősen csökkenthető a fűtésre kiadott pénz összege. Okos méretezéssel és megfelelő mennyiségű napelemmel akár gazdaságos döntés is lehet az elektromos kazán.
Családi ház fűtése klímával
Az elektromos fűtéstechnikákhoz vagy a gázkonvektoros megoldáshoz képest olcsóbb a fűtés klímával, ez persze függ az eszköz hatásfokától. A hagyományos elektromos fűtéstechnika nagyjából egy az egyben használja fel az áramot, vagyis 1 kWh elektromos áramból 1 kWh hőenergiát kapunk. Egy jó hatásfokú klímával a hőelvonásból származó energiának köszönhetően 3-4 (akár 5) kWh hőenergiát is kaphatunk 1 kWh áram felhasználásával!
Ez rettentő jól hangzik, de sajnos még elég sok tényezőtől függ, hogy a klímánk gazdaságosan tud-e hűteni-fűteni. Mielőtt telepítenénk, mindenképp mérjük fel a következőket:
– milyen fekvésű, elrendezésű az tér, amit fűteni szeretnénk?
– mennyire vagyunk fázósak, mennyire szeretnénk felfűteni a tereket?
– milyen a szigetelése a lakásnak, háznak, milyenek a nyílászárók?
– milyen éghajlati adottságai vannak a lakóhelyünknek?
– van-e alternatív fűtési lehetőségünk vagy kizárólag a klímára hagyatkoznánk?
– mennyire párás a helyiség? (fürdőszobába például teljesen fölösleges klímát szerelni)
– milyen időszakokban szeretnénk a fűtést klímával megoldani? Vannak, akik csak az őszi-tavaszi időszakban használják a klímafűtést, a nagy téli hidegekre pedig fatüzeléssel, gáztüzeléssel készülnek. Minél hidegebb a levegő odakint, annál inkább csökken a klímaberendezés hatékonysága.
A klíma telepítése olcsóbb, mintha egy gázcirkót és a hozzá tartozó fűtőtesteket, egy biomasszával üzemelő (fatüzelésű) kazánt, pláne geotermikus fűtési rendszert szeretnénk telepíteni.
Ha a klímát választjuk, a szigetelésre különösen figyeljünk, mivel nagyon gyorsan le fog hűlni a helyiség és a hideg falak nagyon könnyen penészesedésnek indulhatnak.
Családi ház fűtése hőszivattyúval
A hőszivattyú hatékony működéséhez az is szükséges, hogy a ház tökéletesen és szakszerűen körbe legyen szigetelve, korszerű nyílászárókkal legyen felszerelve. Új építésű és már meglévő ház esetében is érdemes szakemberrel egyeztetni, mielőtt csak úgy feltennénk a falra a hőszivattyút! Először is fel kell mérni, hogy mekkora a házunk hőszükséglete, mire szeretnénk a fűtésen kívül használni a hőszivattyút, és ehhez milyen átalakításokra lesz szükségünk. Egy megfelelő tervező a munkadíjának többszörösét képes a beruházási és az üzemeltetési költségekből lefaragni! A fűtés hőszivattyúval mind a három esetben hasonló elven működik, de érdemes kicsit közelebbről megvizsgálni a különböző forrásokat.
Családi ház fűtése infrapanelekkel
Családi ház fűtésére nem felttétlenül alkalmas az infrapaneles megoldás. Ha kisebb alapterületű lakás, ház, nyaraló fűtéséről szeretnénk gondoskodni, vagy fontos, hogy a helyiségeket egymástól külön tudjuk fűteni, érdemes infrapanelben gondolkodni. Mivel ehhez a fűtési technológiához is elektromos áram szükséges, a korábbi szabályozás alapján akkor érte meg igazán, ha napelemről üzemeltettük. Mivel a jelenlegi napelemes megtérülés nem épp a legkedvezőbb, mindenképp kalkuláljunk hosszabb megtérülési idővel.
Családi ház fűtése fűtőpanelekkel
A fűtőpaneles megoldásnál sem mindegy, hogy mekkora a belső tér, mekkora a szoba területe, milyen az épület szigetelése, a nyílászárók állapota és az sem mellékes, hogy milyen energiaforrással szeretnénk megvalósítani a fűtésünket. Kiválóan alkalmazható a fűtőpanel, ha a különböző helyiségekben különböző hőrmérsékletet szeretnénk elérni, vagy ha ideiglenesen, pl. albérletben szeretnénk megoldani a fűtést. A fűtőpanelt gyakran alkalmazzák másodlagos fűtéshez vagy olyan helyiségek melegítéséhez, ahol nincs szükség állandó melegre. A programozható, okostelefonról irányítható fűtőpanelek előnye, hogy a saját hőigényünkre állíthatjuk be a fűtés intenzitását és idő intervallumát.
Családi ház fűtése vegyes tüzelésű kazánnal
Természetesen nem csak gázkazánra cserélhetjük a meglévő rendszert, hanem fatüzelésű, vegyestüzelésű, faelgázosító stb. rendszerekre, ehhez azonban komolyabb átalakításokra lehet szükség, ráadásul a tüzelőanyag logisztikáját is meg kell oldani. Minden esetben vonjunk be szakembert, mielőtt döntenénk!
Családi ház fűtése geotermikus energiával
A geotermikus vagy a geotermális energia felhasználása igen költséges befektetés, főleg a geotermális esetében nem biztos, hogy egy családi ház fűtésénél meg is térülne. A geotermikus fűtésnél egy kollektor rendszert helyezünk a földben: ez egy vízszintes kiterjedésű kis mélységben (2-3 m) elhelyezett csővezetékrendszer, amelyet a napenergia képes regenerálni az évszakoktól függően. A telepítése nagy földmunkával jár és viszonylag nagy területigénnyel rendelkezik. Az érintett területre nem lehet mélyre hatoló gyökerű fákat ültetni és épületet létesíteni. Nem megfelelő méretezés esetén a talaj elfagyasztásával gazdaságtalanná válhat az üzemeltetése és lerontja a felette élő növényzet életfeltételeit.
Családi ház fűtése: hogyan kalkuláljunk?
A családi ház esetében a fűtés kikalkulálására a következő módszerek állnak rendelkezésre. Először is energetikailag kell megvizsgálni az épületet: ahogy fent is írtuk, meg kell nézni, mennyire van leszigetelve az épület, hol veszít a legtöbb hőenergiát. Erre a legjobb módszer a hőkamerás vizsgálat, ezzel szemmel láthatóvá válnak azok a hiányosságok, amelyek sajnos többletköltségként fognak megmutatkozni a rezsiszámlánkon. Vagyis: van-e szigetelés a födémen, tetőben, szigetelve van-e a homlokzat, milyenek a nyílászárók? Az épület mérete is számít, a nagy belső tereket nehezebb kifűteni. A fűtéstechnikával is lehet játszani: amennyiben padlófűtésünk (vagy nagyobb felületi fűtésünk) van, elég alacsonyabb hőfokon üzemeltetni a cirkót. Kombinálhatjuk is a fűtési technikát: pl. a tavaszi, őszi időszakban napelemről üzemeltetett klímával, infrával fűtünk, télen pedig cirkóval stb.
Hogyan lehet megfelelő szigeteléssel csökkenteni a családi ház fűtési költségeit?
Jelentősen csökkenthetjük a családi ház fűtési költségeit, ha szakszerűen le van szigetelve az épület. Az arányok függnek attól, hogy korábban milyen szigetelés volt az épületen. Amennyiben egyáltalán nem volt szigetelve, akár 50-70%-kal is csökkenthetjük az elhasznált energia mennyiségét. (Árat azért nehéz írni, mert egy családi ház esetében módosíthatja a gázért kifizetett összeget például a nagycsaládos kedvezmény.)