Az utólagos hőszigetelés szinte elkerülhetetlen, főleg a jelenlegi rezsiárak teszik nélkülözhetetlenné az épületek szigetelését, utólagos szigetelését. Továbbá a 20-30 évvel ezelőtt korszerűnek ítélt szigetelések ma már elavultak, nem elégségesek, a mai igényeknek és a szélsőséges időjárási viszonyoknak már nem felelnek meg. Egy jól szigetelt épület esetében akár a felére is csökkenhet a fűtésre elhasznált energia és jelentősen kevesebb áramot kell használnunk a hűtésre is.
Mit jelent az utólagos hőszigetelés?
Az utólagos hőszigetelés annyit jelent, hogy egy korábban épült háznál hiányzik a szigetelés, nem elégséges a szigetelőanyag vastagsága vagy minősége, vagy rosszul kivitelezték és újra kell szigetelni. Az utólagos szigetelés kivitelezése függ attól, hogy mikor, milyen anyagból építették a házat, miből van a födém, volt-e az építés óta bármilyen utólagos szigetelés. Először tehát alaposan meg kell vizsgálni energetikai szempontból az épületet. Tudni kell, hogy milyen téglából építették, milyen technikával. Más technológiával kell szigetelni a vályogházat és más anyagot használhatunk a hagyományos, égetett kerámia tégla esetében.
A magyarországi épületállomány jelentős része rendelkezik üreges fafödémmel, sok parasztháznál ilyen padlásszerkezettel találkozunk. A régen épült földszintes házak esetében a födémszerkezetnél a 10-22 cm vastagság közötti és átlag 80-100 cm távolságra lefektetett gerendázatot merőleges “szálas” deszkalapokkal fedték alulról és felülről. Az alsó részét van ahol stukatúr vakolattal is ellátták, felül pedig tájegységenként változó anyaggal fedték (sár-agyag-salak-könnyűbeton). A födém esetében eltérő lesz a fafödém és a betonfödém, vasbetonfödém szigetelésének módszere.
Mielőtt hozzáfognánk egy régi ház szigetelésének, érdemes energetikai vizsgálatot végezni, a legjobb, ha hőkamerás vizsgálattal együtt igényeljük a felmérést. Ebből ki fog derülni, hogy mely szerkezeti elemeket kell szigetelni ahhoz, hogy gazdaságos, energiatakarékos épületet kapjunk. 10-20-30 éve még kevesebb figyelmet szenteltünk a házak szigetelésének, ezért vélhetően nagyon hiányos vagy gyenge. Azon kívül előfordulnak hozzáépítések, amit már nem az eredeti építőanyaggal készítettek el, ezt is figyelembe kell venni utólagos szigetelésnél, hogy ne keletkezzenek hőhidak. Helyezzünk nagy hangsúlyt az ütemtervre is hogy a ház utólagos hőszigetelését mikor és milyen műveleti sorrendben végezzük el.
Milyen esetben éri meg az utólagos hőszigetelés?
Erre azt lehet mondani, hogy ha az épület megfelelő állapotban van, akkor mindenképp érdemes belevágni az utólagos hőszigetelésbe. Különösen igaz ez a födémszigetelésre, tetőtér esetében a padlás szigetelésére, hiszen ezen az úton rendkívül sok hőenergiát veszítünk, nyáron pedig sokkal jobban felmelegszik ez a tér, ha nincs szigetelve.
Mit és milyen sorrendben érdemes utólagosan hőszigetelni?
A sorrendet több tényező is befolyásolhatja: először is figyelembe kell vennünk az időjárási körülményeket: a homlokzat és a lábazat szigetelésénél fontos, hogy állandóan legalább 5 celsius fok felett legyen a hőmérséklet, lehetőleg ne legyen magas a páratartalom. Minél hidegebb van, minél több a a csapadék, annál lassabb lesz a ragasztás és a dryvitolás száradási ideje. Természetesen az anyagi oldal is számít: vagyis melyik terület szigetelésére van anyagi hátterünk, mi az, amit sürgősen el kell végezni. A legcélszerűbb sorrend, ha felülről lefelé haladunk. A födémszigetelést akár mi magunk is elvégezhetjük (amennyiben egyszerű betonfödémet kell szigetelnünk, kőzetgyapottal vagy üveggyapottal beteríthetjük a padlást), viszont a bonyolultabb betonfödémek, fafödémek esetében célszerű a fújható szigetelés mellett döntenünk.
Födémszigetelés
A födém esetében meg kell vizsgálnunk, hogy milyen anyagból készült a födém, és milyen az épület padlástere. Lényeges kérdés, hogy vannak-e épületgépészeti vezetékek, csövek a padláson, mennyire tagolt a padlás, vannak-e hozzáépítések. A födémszigetelés előnye, hogy akár télen, rossz időben is elvégezhető, ráadásul ha fújható szigeteléssel dolgozunk, akár 1-2 nap alatt el is készül az utólagos hőszigetelés.
Tetőszigetelés
A födém szigetelése mellett meg kell vizsgálni a tetőfedő anyagok és a fóliák állapotát is, beleértve a gerendákat és tetőléceket. Ha a tetőtér beépítését tervezzük, akkor nem a födémet, hanem a tetőt kell szigetelni. Ebben az esetben is meg kell vizsgálni a tető állapotát, és szükség esetén cserélni kell a szükséges részeket.
Homlokzat és lábazat szigetelése
Az idősebb épületek szigetelési munkálatai során számos kihívással szembesülhetünk. Gyakran előfordul, hogy a falazás során kialakulnak hőhidak, amelyek nedvességet és penészt eredményezhetnek a falon. A hiányzó vízszigetelés miatt a fal könnyen magába szívja a nedvességet. Az ilyen nedves falakat nem szabad közvetlenül kívülről szigetelni, előtte meg kell szüntetni a nedvesség további hatását és szárítani kell a falat, például szárító vakolattal.
A homlokzat és lábazat szigetelésekor rendkívül fontos, hogy a szigetelőanyagot egyenletes és szilárd felületre helyezzük fel. Ezért az idősebb házak esetében gondosan meg kell vizsgálni a festék és vakolat állapotát. Ha bármely területen a festék leválását vagy a vakolat meglazulását tapasztaljuk, azt le kell kaparni és az egész felületet ki kell egyenlíteni. Ha nem rendelkezünk megfelelő tapasztalattal, érdemes szakember segítségét kérni, például egy kőműves vagy szigetelési szakemberét.
Milyen anyagokat használjunk az utólagos hőszigetelés során?
Az utólagos hőszigetelés esetében mindig az építőanyagnak, illetve az adott felületnek megfelelő anyagot kell használni. Vagyis: a tetőszigetelésnél érdemes ásványgyapottal dolgozni, a legcélszerűbb az üveggyapot, hiszen kiváló hőszigetelőképességén túl nem porzik, könnyen formálható, egészségre nem káros. A födémet szigetelhetjük kőzetgyapot vagy üveggyapot táblákkal, ha monolit betonfödémmel van dolgunk, fafödém esetében vagy tagoltabb, bonyolultabb padlás szigetelésénél viszont jobban járunk a fújható szigeteléssel. Figyeljünk a szigetelőanyagok hőátbocsátási tényezőjére is. Ez az érték minél alacsonyabb annál jobb hőszigetelő képességű a szigetelőanyag.
A homlokzati szigetelésnél bátran használjunk eps lapokat, de csak akkor, ha nem vályogból épült a ház, amit szigetelni szeretnénk. Vályog esetében viszont a kőzetgyapot lesz a befutó, mivel sokkal jobb a páraáteresztő képessége, mint a hungarocellnek. A vályogfalnál ez a tulajdonság azért nagyon fontos, mert különben a fal megszívja magát nedvességgel és nincs hol eltávoznia az épületből. Rövid távon egy eps-sel szigetelt vályogfal nedvesedni, penészedni kezd, hosszú távon akár statikai problémákkal is szembesülnünk kell. A lábazat szigetelésére a legcélszerűbb lépésálló hungarocellt használni.
Érdemes-e a nyílászárókat is cserélni, ha utólagos hőszigetelést végzünk?
Attól függ, hogy milyen állapotban vannak a nyílászárók. Ha korhadt, repedezett, rosszul záródó ablakok, ajtók vannak a házban, akkor érdemes kicserélni modern, jól szigetelő nyílászárókra, hiszen a szigetelés önmagában nem elég. Energetikailag akkor működik jól egy épület, ha jók a nyílászárók, megfelelő a szigetelés, korszerű a fűtéstechnika. Ha tervben van homlokzati hőszigetelés is, akkor ne felejtkezzünk meg az ablakok külső fal felé áthelyezésével hacsak nem akarunk lőrésszerű ablakokat.
Mennyibe kerül az utólagos hőszigetelés?
Ez függ az épület méretétől, a szigetelendő felület állapotától és a felhasznált anyag minőségétől, vastagságától. No meg a munkadíjtól. Mivel az építőiparban igen gyorsan változnak az árak, minden esetben érdemes több árajánlatot is kérni. Egy biztos: a szigetelőanyag minőségén és előírt vastagságán nem érdemes spórolni, különben nem lesz elég hatékony a szigetelés és rendelhetjük vissza a brigádot, hogy újabb 10-15 centit pakoljunk fel a födémre, homlokzatra.
Mennyit nyerhetünk az utólagos hőszigeteléssel?
Egy jól kivitelezett utólagos hőszigeteléssel sok pénzt spórolhatunk elsősorban a fűtési, hűtési költségen, valamint a fűtő-hűtő eszközök szervizelésén, karbantartásán, hiszen így kevesebbet kell járatni a kazánt és a klímát. Ráadásul az épületünk értéke is jelentősen megnő, amit egy későbbi eladás vagy csere során be tudunk az árba építeni.