Tűzvédelmi osztályok: melyik építőanyag milyen tűzvédelmi osztályba tartozik? Mit jelent az A1 besorolás, vagy a d0? És milyen tűzvédelmi osztályba tartoznak a gyapotok? Ennek járunk most utána.
Mik azok a tűzvédelmi osztályok?
Kémián megtanultuk, hogy három feltétel szükséges a tűz keletkezéséhez:
- gyúlékony anyag
- oxigén
- gyújtóforrás
Természetesen minden tűzvédelmi szabályozás arra épül, hogy zárjuk ki a tűz keletkezési lehetőségeit, de a kockázatokat mégsem tudjuk minden esetben elkerülni. A levegő ott van minden épületben, nem lehet megakadályozni, hogy bejusson.
Ahhoz, hogy ne keletkezzen épülettűz, fontos, hogy nem éghető anyagokat kell használni az építkezés során. És ha belegondolunk, a nagy felületek esetén vagy a határoló felületeknél ez extrán lényeges szempont!
Hogyan osztályozza az EuroClass az építőipari termékeket?
Van egy egységes európai osztályozási rendszer, az EuroClass, ami azt vizsgálja, hogy az egyes építőipari termékek milyen módon viselkednek, amikor tűzzel találkoznak. A termék EuroClass osztályozása, azaz tűzvédelmi besorolása három szempontból vizsgálja az építőipari termékeket.
Az első szempont, hogy az adott anyag támogatja-e a tűz terjedését és ezt milyen módon teszi. A második szempont az égés sebessége (milyen gyorsan ég az építőanyag), a harmadik pedig, hogy az égés során egyidejűleg mennyi energiát termel. Ezeket a tűzvédelmi vizsgálatokat az MSZ-EN 13501-1 szabvány szerint végezték el.
Osztályozás
| Euro-osztály | Mik a jellemzői? / Hogyan idézi elő a tűz terjedését? | A vizsgálat során meggyulladás az RCT (Room Corner Test) skálán / A termék viselkedése | A szigetelő termék típusa |
| A1 | Nem éghető (éghetetlen) | Nem / Nem éghető | Kőzetgyapot, üveggyapot, habüveg |
| A2 | Nem éghető (éghetetlen) | Nem / Nem éghető | Nagy sűrűségű ásványgyapot, nagy mennyiségű kötőanyaggal, ragasztott pl. PU vagy bevonattal |
| B | Nagyon korlátozott részvétel a tűzben | Nem | Egyes fenol habok (PF), cellulóz szigetelés |
| C | Korlátozott, de látható részvétel a tűzben | Igen / Meggyulladás 10 perc elteltével | Egyes PI habok (PIR) |
| D | Lényeges részvétel a tűzben | Igen / Meggyulladás 2 perc után, de 10 perc eltelte előtt | A PU habok többsége (PIR) |
| E | Nagyon nagy részvétel a tűzben | Igen / Meggyulladás 10 perc eltelte előtt | Hungarocell, PU (PIR) égésgátlók hozzáadásával |
| F | Nagyon nagy részvétel a tűzben vagy nincsenek adatok | Igen / Rosszabb, mint E osztály vagy nincs besorolva | Hungarocell az égésgátlók hozzáadása nélkü |
Mit mérnek a tűzvédelmi kockázati osztályok?
Van egy alapvető Euro-osztályzása a tűzvédelmi kockázatnak, ezt jelölik A1, A2, B, C, D, E, F betűkkel. Tűzvédelmi szempontból a legbiztonságosabb termékek az „A1” osztályba, utána „A2”a-be és „B”a-be tartoznak.
A „C”, „D”, „E” valamint „F” osztályba sorolt termékek elősegítik a tűz kialakulását, tesztelésük során jellemző az ugrásszerű hőmérséklet növekedés, és a hirtelen tűzterjedés.
A hőtermelés mennyisége és gyorsasága
Az első szempont, hogy mennyi hőenergiát termel az anyag az égés során és hogy milyen gyorsan zajlik a hőtermelés.
A meggyulladás ideje
Ez a mutató azt méri, hogy a tűz keletkezését követően mennyi idő telik el, mire az adott anyag lángra kap.
A lángok szétterjedése
Ez a szempont arról ad információt, hogy az adott építőanyag mennyire vesz részt az égés folyamatában, mennyire terjednek szét a lángok az anyagban, anyagon.
Nem csak a tűzveszélyesség, hanem a füst mennyisége is fontos szempont, hiszen a tűzesetek ⅔-ánál a halált nem a tűz, hanem a füst okozza. Épp ezért az „A2” és „D” Euro-osztályok közötti tartományba sorolt építőipari termékek címkéjének jeleznie kell a füst kibocsátás mértékét.
Füstfejlesztő képesség
Vagyis van egy ún. füstfejlesztő képesség, amit szintén osztályoznak. Ez az “s” osztályozás a tűzben a füst mennyiségét és kialakulásának sebességét mutatja. Ahogy fent is írtuk, csak az A2 és a D Euro-osztályok között található építőanyagok kapnak füstfejlesztési képességre besorolást, a legbiztonságosabb A1 és a legkevésbé biztonságos E és F osztályt nem érinti ez az osztályozás. Előbbinél azért, mert alig képez füstöt, utóbbiak esetében pedig nagyon sok füst alakul ki az égésük során.
A füstfejlesztő képesség osztályai: s1, s2 és s3. Minél nagyobb a szám, annál több füst képződik az adott anyag égése alatt.
| Osztály | Mik a jellemzői? |
| s1 | Egyáltalán nem vagy minimális füstöt kibocsátó termékek |
| s2 | Közepesen sűrű füstöt kibocsátó termék |
| s3 | Nagy mennyiségű füstöt kibocsátó anyagok |
Van még egy fontos szempont, ez pedig az, hogy miként viselkedik az építőanyag az égés során. Ha az égés közben csepegő részecskékké alakul az anyag, akkor komolyabb sérüléseket okozhat a bőr felületén. Az elnevezés az angol “droplet” kifejezésből származik, ezért d betűvel jelölik az anyag égési csöpögésének jellemzőjét. Ez a besorolás sem érinti az A1 osztályba tartozó építőanyagokat, és ezt az osztályozási rendszert alapvetően csak Európában használják.
Nézzük a táblázatot: a d0 osztályba azok az anyagok tartoznak, amelyek egyáltalán nem csöpögnek, a d1 osztályban nem égnek folyamatosan csepegve, a legveszélyesebbek az égési sérülések szempontjából a d2 osztályba tartozó anyagok.
| Osztály | Jellemzői |
| d0 | Nem csepeg |
| d1 | Nincs folytonos égve csepegés (az égő szőnyeg szikráihoz hasonlóan) |
| d2 | Sok égő csepp / részecske, amelyek a bőr égési sérüléseit vagy a tűz terjedését okozhatják |
Mennyire biztonságosak a gyapot szigetelőanyagok?
A kőzetgyapot és az üveggyapot tűzvédelmi szempontból biztonságos. Mind a két gyapot a legmagasabb kategóriába (A1) tartozik, vagyis ezek a termékek nem tűzveszélyesek, mert nem éghetők, tűz hatására nem csepegnek és nem fejlesztenek füstöt, mérgező gázokat. (A cellulóz szigetelésekkel összehasonlítva sokkal jobb tulajdonságokkal bírnak, a cellulóz szigetelések általában B tűzvédelmi osztályba tartoznak és s2, azaz jelentős a füstfejlesztő képessége.)
A kőzetgyapot és az üveggyapot szigetelések tűzvédelmi szempontból nagyon fontosak, hiszen egy épülettűz esetében az idő és a nem éghető szigetelés hatalmas előnyt jelent. Ahhoz, hogy egy épületet tűzvédelmi szempontból biztosítsunk rengeteg eszköz létezik, ilyenek a tűzjelző- és tűzvédelmi rendszerek vagy a füstérzékelők. Viszont ahhoz, hogy az épület szerkezetét tűzbiztossá alakítsuk, akkor a kőzetgyapot szigetelés jelenti a megoldást, hiszen a kőzetgyapot olvadási hőmérséklete 1000 C fok. Alig van olyan épülettűz, ami elérné ezt a hőmérsékletet. Gondoljunk bele: a kőzetgyapot szigetelés képes arra, hogy megakadályozza a tűz továbbterjedését és megvédi az épületszerkezeteket, mivel szinte egyetlen épülettűz során sem keletkezik ilyen magas hőmérséklet.