Tetőtéri ablak cseréje: az évek sajnos nem múlnak el nyomtalanul a nyílászárók életében sem. Ez különösen igaz a fa nyílászárókra, lehetnek bármilyen szépek, mutatósak, a tetőtéri használat során kívülről az uv, belülről a pára, nedvesedés érheti, ha nem mázoljuk, ápoljuk a faanyagot rendszeresen, szuvasodhat, korhadhat. A profilon és az ablakkereten túl az üvegszerkezet is megsérülhet, a tömítés elöregedik, a vasalat javításra szorulhat. De mikor jut el egy nyílászáró élettörténete a cseréig? És mi a helyzet a műanyag vagy az alumínium nyílászárókkal?
Tetőtéri ablak cseréje: mikor érdemes belevágni?
A szakemberek szerint az ablakcserére akkor kell sort keríteni, ha elszuvasodtak a nyílászárók, nem lehet már javítani a vasalaton, tömítéseken, súlyosan károsodtak az üvegszerkezetek. A tetőtéri ablak esetében komoly problémát szokott okozni a rossz szigetelésből fakadó nedvesedés, penészedés. Ez különösen a fa nyílászárókra veszélyes, tönkreteheti a tetőablakot. Vagyis ha rosszul építették be az ablakokat, nem szigetelték rendesen a körülötte lévő felületeket és ez hosszabb távon így maradt, számíthatunk egy ablakcserére.
Mire kell figyelni, mielőtt kicseréljük a tetőtéri ablakokat?
Mielőtt cserére szánjuk el magunkat, ellenőrizzük a tetőtéri szobában fennálló páratartalmat. Ha csorog a víz a tetőtéri ablakokon, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy rossz az üveg, azt is jelentheti, hogy túl magas a páratartalom. Sok tetőtéri ablak rendelkezik beépített szellőzővel, melyet arra használhatunk, hogy folyamatos levegőcserét biztosítsunk a helyiségben igényeinktől függően. Fontos azonban tudni, hogy télen, a fűtési szezonban, nem javasolt ezek használata, mert a pára kicsapódhat az ablak szerkezetében is és károsíthatja azt.
A tetőtéri ablak cseréje előtt tisztában kell lenni azzal, hogy milyen méretű, minőségű nyílászáróra szeretnénk cserélni a meglévő ablakokat. Figyelembe kell venni a beépítendő tetőtéri ablak profiljának, ablakkeretének, üvegszerkezetének hőátbocsátási tényezőjét, vagyis azt, hogy mennyire lesz jó hőszigetelő képessége az ablaknak. Ez a szempont nem csak a komfort szempontjából lényeges, hanem az építészeti előírások miatt is. Minél alacsonyabb számot látunk a hőátbocsátási tényezőnél megadva, annál jobb lesz a tetőtéri ablak hőszigetelése. Arra is figyeljünk, hogy megfelelő legyen a tetőtéri ablak körüli szigetelés, illetve hogy jó legyen a tetőszigetelésünk. Lehet bármilyen szuper a nyílászáró hőszigetelő képessége, ha elrontották a tetőszigetelésben a rétegrendet, vagy rosszul szigetelték az ablak körüli területet. Ez utóbbi esetekben ugyanis az a hőenergia, amit benntartanánk a jó minőségű nyílászáróval, elillan a rosszul szigetelt felületeken kialakuló hőhidakon keresztül. Plusz még nedvesedéssel, penészedéssel is számolhatunk.
Tetőtéri ablak cseréje: mit nyerhetünk egy jól kivitelezett cserével?
Egy jól kivitelezett tetőtéri ablak cserével (feltéve ha a tetőszigetelés is megfelelő) rengeteget nyerhetünk. Nézzük sorra!
Megelőzhetjük a penészedést
Többször, több helyen írtunk már arról, hogy milyen veszélyekkel járnak az épületben kialakuló hőhidak. A lakásban, házban a penészedés alapvetően négy dologra vezethető vissza: a nem megfelelő szigetelésre, a rossz nyílászárókra, az épületben lakók életmódjára és rossz szellőztetésre. Életmód alatt teljesen hétköznapi dolgokra kell gondolni: pl. mosás, teregetés, főzés, takarítás. Ezen műveletek elvégzése során rengeteg pára keletkezik, ami aztán a hidegebb felületeken örömmel kicsapódik. Ahol kicsapódik, ott nedvesedni kezd a fa vagy a fal és penészedés alakulhat ki. Ha figyelünk arra, hogy rendszeresen, megfelelő módszerességgel szellőztessünk, a ruhákat nem a lakásban szárítjuk és jól vannak szigetelve a falak, a tető, a tetőtér, jók a nyílászárók, akkor elkerülhetjük a penészedést.
Nem lesz huzatos a lakótér
A huzat igen kellemetlen, ráadásul az egészségünkre is ártalmas. Ha rossz a tetőtéri ablak vasalata és nem lehet rendesen bezárni az ablakot, hiányos a tömítés, nem mi fogjuk meghatározni a légmozgást, úgy jön-megy a hideg-meleg levegő, ahogy ő akar. Egy szakszerűen kivitelezett tetőtéri ablak cserével ezt a problémát könnyedén áthidalhatjuk.
Kevésbé lesz hideg télen a szobákban
Mivel jobban szigetel az ablak, kevesebb hőenergia távozik el a lakótérből, így kevésbé fognak lehűlni a szobák, kevesebbet kell fűteni, spórolunk a rezsin.
Kevésbé forrósodnak fel a helyiségek nyáron
A tetőtéri életterek egyik legkomolyabb kihívása a nyári hőség. Ha rendesen leszigeteltük a tetőt és jók a nyílászárók (plusz van külső árnyékoló a nyílászárókon!!), akkor jelentősen csökkenthetjük a tetőtéri szobák felmelegedését, jóval kevesebbet kell költenünk hűtésre, klímára.
Jelentősen jobb lesz a zajszigetelés
A hőszigetelésen kívül a zajszigetelés is igen fontos. Bár a tetőtéri szobákba általában kevesebb zaj jut el (távolabb vannak az utcazajtól), ennek ellenére nagyon is lényeges a megfelelő szigetelés. A háromrétegű üvegszerkezet hangszigetelése értelemszerűen jobb, mint a kétrétegűé, extrém esetben külön zajszigetelő üvegszerkezetet is rendelhetünk, ami további néhány decibellel csökkenti a lakásban érzékelhető zajszintet.
Tetőtéri ablak cseréje: mire figyeljünk a szigetelés során?
Írtunk már arról, hogy lehet bármilyen szuper az új ablak, kitolunk magunkkal, ha nincs megfelelően szigetelve a tetőtéri ablak körüli terület. Szakszerű kivitelezéssel, megfelelő rétegrenddel, belső burkolással, külső alumínium borítással és elegendő vastasgságú szigetelőanyaggal rendben leszünk.
Tetőtéri ablak cseréje: mennyibe kerül?
Attól függ, hogy milyen méretű, minőségű ablakot szeretnénk beszerelni. Ráadásul a jelenlegi építőipari árak olyan mértékben változnak, hogy nagy merészség lenne egzakt számokat írni. Profil szempontjából választhatunk a fa, a műanyag és az alumínium profil között. A legdrágább és a legkevésbé alkalmazott nyílászárók az alumínium profilok, a legelterjedtebb és legkedveltebb a fa, viszont a legtartósabb és ár-érték arányban talán a leginkább testhezálló a műanyag nyílászáró.
A megfelelő karbantartás mellett mindhárom nyílászáró típus hosszú évtizedekig szolgálhat minket. Figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy a fa egy élő anyag, ami több ponton is gondot okozhat. Nem tudhatjuk, hogy a fa életében miket élt át, és mivel nem láthatunk az anyag belsejébe, így az esetleges hibákat sem tudjuk benne felfedezni, nem tudhatjuk, hogy belülről nem korhad-e. Nem ismerjünk, hogy a fa a feldolgozás előtt mennyi ideig és milyen körülmények között pihent, száradt. A nem elég gondos és szakszerű előkészítés a későbbiekben vetemedéshez vezethet, ami károsan befolyásolja a nyílászáró hő- és hangszigetelését. A fa felületek rendszeres kezelésének elmaradása egyértelműen az élettartam rövidüléséhez vezet.
A modern műanyag ablakok élettartama napjainkban akár 30 év, vagy még több is lehet. Jó, ha az ablak minden egyedi komponense – mint pl. tömítése – is ugyanennyi ideig működik, hiszen jelentős mértékben hozzájárul a szerkezet színvonalának megőrzéséhez.