A tetőablak beépítés szabályai: mivel kell tisztában lennünk, mielőtt beépíttetnénk a tetőablakokat? Milyen méretűnek kell lennie egy tetőablaknak? Milyen szabályok vonatkoznak a benapozottságra a tetőtérben?
Mik a tetőablak beépítés szabályai?
A tetőablak beépítés szabályaival kapcsolatban érdemes tisztában lenni már a tetőtér tervezése során. Még az sem mindegy, hogy milyen telken építjük be a tetőteret, hol húzódik a szomszéd telekkel közös határvonal, stb. Egyeztessünk a tervező építésszel, nézzük át alaposan az országos építészi szabályokat és a HÉSZ-t (Helyi Építési Szabályzat). ,
Milyen építési szabályokat kell figyelembe venni, amikor beépítünk egy tetőtéri ablakot?
És akkor lássuk az építési szabályokat, amelyekkel tisztában kell lennünk a tetőablak beépítése előtt:
37. § (1)121 Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt – a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével – létesíteni nem szabad. (4)123 Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.
Milyen szabályok vonatkoznak a méretre a tetőablak beépítésénél?
Az sem mindegy, hogy mekkora a tetőablak, milyen a bevilágítása, benapozottsága a tetőéri szobáknak. A „minimális megvilágítás” jogszabályát a 253/1997. (VII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) írja elő. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ebben az esetben minimumértékekről van szó, és ezek a mai elvárásoknak tulajdonképpen már nem is felelnek meg. Az OTÉK-nál szigorúbb magyar ajánlás nincs, ezért ha a tetőtér kialakításánál kellő lakókomfort elérését is célul tűzzük ki, akkor az ablak hosszának és szélességének meghatározásakor a német DIN 5034 előírásaira támaszkodhatunk. Ez a szabvány a belső terek nappali világítására ad ajánlásokat.
Hogyan építsük be a tetőtéri ablakot a tetősíkba?
Van még néhány építési szabály, aminek meg kell felelnie a tetőablaknak. Az ablak felső szélének a padlóvonaltól legalább 2,20 m magasan kell lennie. Az ablakpárkány tetejét úgy kell kialakítani, hogy a padlóvonaltól legalább 90 cm távolságban legyen. Az üvegszerkezet felületének szélessége (ill. az összes ablak szélességeinek az összege) legalább a lakóhelyiség rövidebbik falhosszának 55 %-a legyen.
Ezeket az értékeket be kell tartani a falba épített álló ablakokra és a tetősíkablakokra is. Nem árt tisztában lenni, hogy a tetősíkablakok esetében az ablak felső széle némileg alacsonyabbra is kerülhet, mivel ezeken a ferde elhelyezésnek köszönhetően több fény jut be. A felfelé való kilátás még 200 cm magasan lévő felső él esetén is jobb, mint az álló ablakoknál.
Miért fontos a tetőtéri ablak szigetelése?
A tetőtéri ablak szigetelését körültekintően kell elvégezni, különben sok kellemetlenség vár ránk: nedvesedés, huzat, penészedés és a nyílászáró is tönkremehet. Szakszerűen kell kialakítani a belső burkolást, a megfelelő rétegrendet akalmazni és az ablak beváltja a hozzáfűzött reményeket. Csökkenni fog a tetőtéri ablak körül kialakuló pára mennyisége és hatékonyan fog működni az ablakunk. A tetőtéri ablak esetében fontos, hogy jól legyen kialakítva a külső alumínium borítás is. Ha szakszerűen építettük vagy építtettük be a tetőtéri ablakokat és jó a külső-belső borítást, valamint a szigetelés, akkor komfortos, kényelmes és energetikai szempontból hatékony lesz a tetőterünk is. Persze csak akkor, ha a teljes szerkezet a megfelelő módon és jó rétegrenddel van szigetelve. Ha rosszul végezték el a külső-belső borítást vagy hiányzik a szigetelés, érdemes arra költeni, hogy egy szakember helyrehozza az előző kolléga hibáit.
Milyen praktikus és belsőépítészeti szempontokra érdemes figyelnünk?
A tetőtéri ablakokat is már a tervezés során jól ki kell találni. Érdemes úgy elhelyezni, hogy kereszthuzatot tudjunk csinálni a tetőtéren, hiszen itt az egyik főprobléma a nyári felmelegedés lehet. A tetőtéri ablakokra érdemes külső árnyékolást szerelni és a légkondi is hasznos lesz a tetőtérben. A tetőtér szigetelés vastagságán pedig ne spóroljunk egy millimétert sem! A ferde ablakok hátránya még, hogy esőben nem lehet szellőztetni, érdemes épp ezért a tetőtér kialakítása során lehetőleg egy-két függőleges ablakot is elhelyezni. És akkor még nem említettük azt a helyzetet, amikor nyitva felejtjük az ablakot és egy nyári zápor telibe kapja a lakásunkat. Ez ellen úgy védekezhetünk, hogy mindig bezárjuk az ablakokat, amikor elmegyünk otthonról.
