A tekercses szigetelőanyag, a táblás vagy a fújható szigetelés alapvetően a szigetelőanyag kiszerelésére, formátumára vonatkozik. Vagyis nem az alapanyag más, hanem a feldolgozása és a végső, beépítés előtti állapota. Fontos előre leszögezni, hogy elsősorban nem a kiszerelésen múlik a szigetelőanyag hatékonysága, hanem azon, hogy a megfelelő hőszigetelőképességű anyagból készüljön, a megfelelő vastagságú kerüljön a megfelelő helyre. Ja és legyen szakszerű a szigetelőanyag elhelyezése, valamint a rétegrendre is figyeljünk.
Mi az a tekercses szigetelőanyag?
A tekercses szigetelőanyagot (pl.üveggyapotot) összetekerve tudjuk megvásárolni. Az üveggyapot előállítása után a táblás kiszerelésnél méretre vágják a szigetelőanyagot, majd becsomagolják. A tekercses szigetelőanyagnál elmarad a méretre vágás, a paplanból (vastagságtól függően) 6-18 m2-es, hosszú csíkformák lesznek, amelyeket felgöngyölnek és fóliába csomagolják. A csomagolás hatására ugyan összelapul a szigetelőanyag, de a hatékonysága ettől nem romlik, hiszen a csomagolóanyag eltávolítása után “kirúgja” magát és ugyanolyan jól fog szigetelni, mint a táblás kiszerelés.
Milyen változatai vannak a tekercses szigetelő anyagnak?
Épület hőszigetelésénél a legelterjedtebb tekercses szigetelőanyag az üveggyapot. Ezekből szinte minden tüzéptelepen, építőanyag boltban találunk tekercses kiszerelést. Fontos, hogy a szigetelőanyag kiválasztása előtt vizsgáljuk meg, milyen célra, helyre kell majd a szigetelés. A márka és a minőség mellett fontos, hogy a megfelelő vastagságú szigetelőanyagot helyezzük majd a tetőbe, födémre.
Melyek a tekercses szigetelőanyag előnyei?
A tekercses szigetelőanyag előnye, hogy például egy monolit betonfödém szigetelését akár mi magunk is elvégezhetünk különösebb hozzáértés nélkül. Nagyobb felületeknél könnyebb és gyorsabb vele a kivitelezés. Arra azért figyelni kell, hogy ne hagyjunk réseket, egyenletesen helyezzük el a szigetelőanyagot és ne spóroljunk a szigetelés vastagságán, mert csak magunkkal szúrunk ki. És persze a födémszigetelés előtt ellenőrizni kell, hogy a tető megfelelő állapotú-e, nincsenek-e beázások stb. Másik előnye, hogy nem túl költséges beruházás és jellemzően sok helyen megvásárolható.
Mik a tekercses szigetelőanyag hátrányai?
Azt írtuk, hogy a betonfödémnél elég egyszerűen tudunk szigetelni tekercses ásványgyapottal. Viszont egy bonyolultabb födémrendszer esetében (pl. sok a gépészeti vezeték, cső) vagy tagolt a padlástér, esetleg fafödémmel van dolgunk, előjönnek a tekercses szigetelőanyag hátrányai: nehezen darabolható, formálható, csak nagy körültekintéssel tudjuk résmentesen leszigetelni a tetőt / fafödémet, sok hulladék keletkezik, mire minden helyre bevágjuk, nyessük a szigetelőanyagot. Szállítása nehézkes, nagy térfogatú.
Miben különbözik a tekercses szigetelőanyag a táblás szigeteléstől?
A táblás szigetelésből is találunk kőzetgyapotot, üveggyapotot változatos vastagságban. A táblás szigetelés szintén fóliázva érkezik meg a telepítés helyszínére, viszont nincs annyira összenyomva, mint a tekercses, hamarabb eléri az eredeti formáját, méretét. A tekercses szigetelőanyag helyett jobban járunk a táblás szigeteléssel, ha például a szarufák között szeretnénk szigetelni: a méretre vágott táblákat könnyebben lehet kezelni, kevesebb hulladék keletkezik a vágás során.
Mi az előnye a fújható szigetelésnek a tekercses szigetelő anyaggal szemben?
A fújható szigetelésnek van néhány nagyon komoly előnye a tekercses és a táblás szigetelőanyaggal szemben. Az egyik legnagyobb előny, hogy egy tető, álmennyezet vagy födém esetében sokkal egyszerűbben, gyorsabban és könnyebben lehet szigetelni azokat a nehezen elérhető helyeket, ahová a táblás szigetelőanyagot csak nagy nehézség árán és pontatlanul lehet csak begyömöszölni. Így a fújható szigeteléssel pontosabban, résmentesen tudunk szigetelni, így elkerülhetjük a hőhidak kialakulását. Ráadásul nem keletkezik hulladék, szennyeződés, egy jól előkészített födémszigetelés, tetőszigetelés akár egy nap alatt elvégezhető. Nincs vágási nyesedék, így sokkal tisztább munka végezhető vele és nem kell számolnunk a vágás miatt keletkező többlet szigetelőanyag árával sem. Továbbá a fújható szigeteléssel könnyen feljavítható régi, de még jó állapotú, csak nem elégséges vastagságú vagy nem jól működő szigetelés.
Milyen vastag tekercses szigetelőanyagot érdemes beépíteni?
Általánosságban elmondható, hogy minél rosszabb a szigetelőanyag hőszigetelő képessége, annál nagyobb vastagságot kell felhelyeznünk. Legalább 30 centi vastag szigetelőanyagot érdemes beépíteni mind a tetőtér, mind a födémszigetelés esetében. Ezen a vastagságon nem érdemes spórolni, hiszen a szigetelőanyag annál hatékonyabb, minél vastagabb. Amennyiben nem teszünk elég szigetelőt pl. a födémre, tetőbe, gyengébb lesz a szigetelés minősége: csökken ugyan az elillanó hő mennyisége télen és kevésbé melegszik fel az épület nyáron, de sajnos nem tudjuk azt a hatást elérni, amit az előírt vastagsággal meg lehetett volna valósítani. Egy egyszerű födémszigetelésnél ezt a hibát ki lehet azzal küszöbölni, hogy még egy réteg szigetelőanyagot göngyölítünk elő, de a tetőnél már nehezebb a dolog, hiszen ott ki kell bontani a gipszkarton falakat, újra kell rakni a szigetelést, majd a gipszkarton visszahelyezése után a festést is javítani kell. Ha a szarufák között szigetelünk, érdemes tisztában lenni azzal, hogy ide nem fér be 15 centinél vastagabb szigetelés.
Mire kell figyelni a tekercses szigetelőanyag elhelyezése során?
Alapvetően arra kell figyelni, hogy ne legyenek rések a szigetelőanyag tekercsei között, fafödémnél és tetőnél pedig a rétegrenddel is tisztában kell lennünk. A párazáró, páraáteresztő fóliák elhelyezése szakértelmet kíván, nem biztos, hogy a saját tetőnkön kell kikísérletezni a munkafolyamat csínját-bínját.