Szarufa szigetelés: a tetőszigetelés egyik fontos része, hogy a szarufákat is szigeteljük, mivel a szarufa hőszigetelési tulajdonságai rosszabbak az ásványgyapotoknál, így amennyiben nincs szigetelve a szarufa, hőhidak alakulhatnak ki.
Szarufa szigetelés: hol vannak a szarufák és miért fontos a szigetelésük?
A szarufák a tetőszerkezet és a tetősík fontos elemei, a vízszintesen elhelyezkedő, ún. szelemen gerendákon fekszenek (talpszelemen – ez van legalul, a betonkoszorúhoz rögzítve adja a tetőszerkezet alapját, székszelmen vagy középszelemen és végül a taréjszelemen – a tető felső élénél helyezkedik el, segítségével alakítható ki az egyenes tetőgerinc). A szarufák határozzák meg a tetősík alapját, ezekre a szarufákra kerülnek a tetőlécek, majd a megfelelő rétegrenddel felhelyezett párazáró / páraáteresztő fóliák, szigetelés, légrés és a külső héjazat (pl. cserép), illetve a lakótér felé a szigetelést a gipszkarton falak takarják el.
Milyen anyagokat használhatunk a szarufa szigetelés során?
A szarufa szigetelésnél a legcélszerűbb ásványgyapottal dolgozni, mivel a fafelületeknél lényeges a megfelelő páraáteresztő tulajdonság. Az ásványgyapotoknak ráadásul kiváló a szigetelő tulajdonsága és tűzvédelmi szempontból is nagyon jó döntés. Még jobban járunk, ha fújható szigetelés formájában helyezzük el az ásványgyapotot a szarufák között vagy az utólagos szarufa szigetelés során.
Milyen kivitelezési módok vannak a szarufa szigeteléshez?
Szarufák közötti szigetelés – beépített tetőtér
Ahogy azt már az előbb leírtuk, a lakott tetőtér szarufák közötti szigetelése kétféleképpen oldható meg: fújható szigeteléssel vagy hagyományos szigeteléssel.
Magastető szigetelésekor a leggyakrabban használt szigetelőanyag az üveggyapot vagy a kőzetgyapot.
Milyen paramétereket kell figyelembe vennünk szarufák közötti szigeteléskor:
- Figyeljünk a megfelelő hőszigetelési értékekre, melyekkel biztosítjuk a fűtési energia kímélését és a megtakarítás hosszú távú fenntartását
- A szarufa vastagság ebben az esetben adott (általában 12-15 cm), ezt a vastagságot lehet kihasználni. Ha ez nem elégséges el kell gondolkodni a szarufa magasság növelésén.
- Ha van már meglévő szigetelőanyag a szarufák között, de nem elégséges, akkor azt érdemes vagy kiszedni és opcionális felhasználásként a vízszintes padlásra felhelyezni ha az állapota jó vagy a tetőzugba betömöríteni.
- Fújható szigetelésnél bontás nem szükséges, kívülről vagy belülről megoldható a szarufák közötti szigetelés, akár a meglévő szigetelőanyag szerkezetben történő meghagyásával, annak összetömörítésével.
- Hagyományos szigetelés alkalmazásakor le kell bontani kívülről a teljes tetőszerkezetet vagy belülről a teljes belső héjazatot, ami elég nagy munkával és költséggel jár.
Ha a szarufa magasság nem elégséges és nem hozható létre a meglévő vastagsággal megfelelő szigetelési érték, akkor a szarufák alatt is szigetelnünk kell. Méghozzá befelé újabb vázszerkezetet kell rögzítenünk merőlegesen, amelyben újabb szigetelőréteg helyezhető el. Ezzel a megoldással a szarufák által okozott hőhidak hatása is jelentősen csökkenthető, mivel a szarufák hőhidat képeznek a szigetelésben, mert a fa hőszigetelése gyengébb, mint a tetőtér hőszigetelésére használt szigetelőanyagoké.
Ha befelé terjeszkedünk a szigeteléssel, akkor az esetleges szűkös térből még inkább elveszünk, csökkentve a magasságot, így ezzel számolnunk kell. Sok esetben 5-10 cm is számíthat a tetőtérben.
Szarufák feletti szigetelés – beépített tetőtér
Gondolkozzunk a szarufák feletti hőszigetelésben akkor, ha a felújítás kiterjed a tető teljes szerkezetére (pl. cserepek cseréjére), vagy ha nem szeretné csökkenteni a tetőtér belső terét. Ha a szarufák feletti hőszigetelést választjuk, akkor olyan szigetelőanyagra van szüksége, amely a cserepek és a lécezés ránehezedő súlyát is elbírja Ha ezt a megoldást választjuk, akkor elérhetünk látszó vagy nem látszó szarufás kialakítást is.
Itt alapvető szempont a megfelelő nyomószilárdságú termék választása, mivel a cserepek és a lécek terhét is ez a réteg hordozza. A szigetelőtáblákat ilyenkor a rájuk helyezett ellenlécen keresztül, csavarral lehet a szarufákhoz rögzíteni. A szigetelőanyagot ebben az esetben is meg kell védeni a tetőhéjazat mögé bejutó csapadék hatásától. Erre a célra ún. alátéthéjazat szolgál, amely vízzáró, elviseli a nagy hőingadozást, és az UV sugarakat. Az alátéthéjazat a tetőszerkezet kialakításától függően páraáteresztő lehet. Ilyen esetben a szigetelőanyagba bejutott párát átengedi. A szigetelőanyagot belső oldalról a lakótérből kifelé hatoló pára lecsapódásától kell védeni, amely a szigetelés tönkremeneteléhez, a tetőszerkezet károsodásához vezet. A belső burkolat alatt emiatt párazáró réteg beépítése szükséges.
Mire kell figyelni az utólagos szarufa szigetelés során?
Figyelnünk kell arra, hogy belső teret veszíthetünk az utólagos szigeteléssel, hiszen a meglévő tetőszerkezetet ki kell egészíteni, hogy beférjen a szigetelőanyag. Ez akár a 10 centit is elvehet a belső térből. Emellett természetesen ügyelni kell a megfelelő minőségű és vastagságú szigetelőanyag elhelyezésére, valamint a megfelelő rétegrend alkalmazására.
Milyen eredményeket várhatunk a szarufa szigeteléstől?
A szarufák közötti szigetelés elengedhetetlen egy tetőtér beépítés során, hiszen a tetőtér rendkívüli módon felforrósodhat a nyári nagy melegben, amennyiben nincs rendesen leszigetelve. A szarufák utólagos szigetelése pedig azért lehet fontos, mert így csökken a hőhíd szerepe a beépített fának, kevesebb eséllyel csapódik ki a pára a falon, csökken a penészedés esélye és nő az ingatlan komfortfokozata.