A régi ház szigetelése sokféle lehet. A szigetelés pótlását vagy javítását elvégeztethetjük szakemberrel vagy mi magunk házilag. De nézzük meg alaposabban a részleteket.
Milyen egy régi ház szigetelése?
A régi ház szigetelése függ attól, hogy mikor, milyen anyagból építették a házat, miből van a födém, volt-e az építés óta bármilyen utólagos szigetelés. Először tehát alaposan meg kell vizsgálni energetikai szempontból az épületet. Tudni kell, hogy milyen téglából rakták, milyen technikával, más lesz a vályogház szigetelésének módszertana és más a hagyományos, égetett kerámia tégla (a felhasznált agyaghoz a gyártás során fűrészport is kevernek).
A magyarországi épületállomány jelentős része rendelkezik üreges fafödémmel, sok parasztháznál ilyen padlásszerkezettel találkozunk. A régen épült földszintes házak esetében a födémszerkezetnél a 10-22 cm vastagság közötti és átlag 80-100 cm távolságra lefektetett gerendázatot merőleges “szálas” deszkalapokkal fedték alulról és felülről. Az alsó részét van ahol stukatúr vakolattal is ellátták, felül pedig tájegységenként változó anyaggal fedték (sár-agyag-salak-könnyűbeton). A födém esetében eltérő lesz a fafödém és a betonfödém, vasbetonfödém szigetelésének módszere. Mielőtt hozzáfognánk egy régi ház szigetelésének, érdemes energetikai vizsgálatot végezni, a legjobb, ha hőkamerás vizsgálattal együtt igényeljük a felmérést. Ebből ki fog derülni, hogy mely szerkezeti elemeket kell szigetelni ahhoz, hogy gazdaságos, energiatakarékos épületet kapjunk. 10-20-30 éve még kevesebb figyelmet szenteltünk a házak szigetelésének, ezért vélhetően nagyon hiányos vagy gyenge. Azon kívül előfordulnak hozzáépítések, amit már nem az eredeti építőanyaggal készítettek el, ezt is figyelembe kell venni utólagos szigetelésnél, hogy ne keletkezzenek hőhidak.
Milyen hátrányai vannak egy régi ház szigetelésének?
A régi ház szigetelési munkái során több nehézséggel szembesülhetünk. Előfordulhat, hogy olyan hőhidak alakultak ki már a falazás során, amelyek révén nedves, penészes lett a fal. Könnyen megeshet, hogy nem volt vízszigetelés és amiatt szívta fel a nedvességet a fal. A nedves falat kívülről nem szabad leszigetelni, előtte valamilyen módszerrel meg kell szüntetni a további nedvesedést és ki kell szárítani a falat (pl. szárító vakolattal).
A homlokzat és a lábazat szigetelésénél lényeges, hogy egyenletes felületre ragasszuk fel a szigetelőanyagot, vagyis egy régi ház esetében meg kell vizsgálni a festék és a vakolat állapotát, ahol lepereg, leválik, ott le kell vakarni és ki kell egyenlíteni a felületet. Ha nem értünk hozzá, érdemes kőművessel, szigetelési szakemberrel elvégeztetni ezt a munkát.
A födém esetében azt kell megvizsgálni, hogy milyen anyagból van a födém, milyen a padlás tagoltsága, vannak-e a épületgépészeti vezetékek, beugrók stb. A födémszigetelés mellett a tetőt is meg kell vizsgálni, milyen állapotúak a gerendák, tetőlécek. Ha be akarjuk építeni a tetőteret, akkor nem a födémet, hanem a tetőt kell szigetelnünk, ehhez is ellenőrizni kell a tető állapotát és amit szükséges cseréltetni kell.
Hogyan lehet javítani a régi ház szigetelésén?
Mivel a legtöbb “régi” ház esetében nem beszélhetünk szigetelésről (egészen az 1970-es évekig nem volt jellemző az európai építészetre a mai értelemben vett szigetelés), tehát a szigeteléssel biztos hogy javítunk az épület energetikai állapotán. Nem mindegy azonban, hogy milyen anyaggal, milyen vastagságban és milyen szakmai felkészültséggel állunk hozzá a lábazati, homlokzati és a födémszigetelésnek vagy tetőszigetelésnek.
Miért fontos a megfelelő födémszigetelés egy régi ház esetében?
A födém egy ház esetében hatalmas hőleadó felületnek számít, elég abba belegondolni, hogy a fűtési szezon idején akár 25-30 %-kal több hőenergiát kell elhasználnunk egy szigeteletlen födém esetében.
A borított fafödém szerkezettípus utólagos hőszigetelése az alsó és felső deszkaborítás és a födémgerendák közötti tér kitöltésével oldható meg. Ez azért jobb megoldás mintha rátennénk a felső kéregre, a járófelületre a szigetelőanyagot, mivel a közbenső szigeteletlen üreg télen könnyen visszahűl, nyáron pedig visszaforrósodó részként funkcionál, ezért is javasoljuk a szigetelőanyag fújását a szerkezetbe, nem pedig a járófelületre! Fontos továbbá, hogy a szigetelést valamilyen jó hőszigetelő képességű, szárazon és hézagmentesen beépíthető, könnyű anyaggal oldjuk meg, amely nem akadályozza a födémszerkezet lélegzését, és nem növeli számottevő mértékben a fafödém önsúlyát.
Megfelelő vastagságú födémszigeteléssel (ez legalább 25-30 centi ásványgyapotot jelent) tehát ezt a közel 30 %-nyi hőveszteséget az épületen belül tartjuk. Ha fafödémet szigetelünk vagy olyan betonfödémet, ami tagolt (sok a vezeték, beugró, cikk-cakk), érdemes fújható szigetelést választani.
Hogyan javítsunk a homlokzat szigetelésén?
A homlokzat és a lábazat szigetelését kerámia téglák esetében xps lapokkal (polisztirolnak vagy hungarocellnek is nevezik) érdemes elvégezni. Ha azonban vályogházat szigetelünk, ne ragasszuk fel az xps-lapokat, mert a vályog rengeteg párát, nedvességet vesz fel, amit aztán ki kell bocsátania magából, azonban az xps-szigetelőnek (bár az ára kedvező), rossz a páraáteresztő képessége, így a frissen szigetelt vályogház bepállik, penészedik. A kerámiatéglából rakott épületet legalább 15 centi vastag xps-sel szigetelhetjük, a lábazatot pedig legalább 5 centis xps-sel. A ragasztás során fontos, hogy a szerkezeti elemek találkozásánál és a nyílászárók körül is szigeteljünk, ne hagyjunk hőhídakat.
Milyen egyéb területeket érdemes még szigetelni?
Az aljzatot is érdemes lehet szigetelni, bár ott csak a házban termelt hőenergia 10 %-a távozik. Az utólagos aljzatszigeteléssel az a fő nehézség, hogy meg kell bontani a padlót, fel kell törni a betont, hogy legyen elég hely a szigetelőanyagnak (esetleg a padlófűtésnek) újrabetonozni, szigetelni. Vagyis az aljzat szigetelése jelentősen nagyobb beruházás, mint mondjuk a fődémé vagy a homlokzaté.
Mennyibe kerül egy régi ház szigetelése?
Attól függ, hogy milyen szigetelőanyagot használunk, milyen vastagságú anyagot, mely felületeket szigeteljük, mesterrel végeztetjük el a munkát vagy mi magunk fogunk hozzá. Meg kell vizsgálni, hogy ár-érték arányban melyik felület szigetelésével fogunk a legjobban járni és abba érdemes pénzt fektetni. A födémszigeteléssel biztosra mehetünk, költséghatékonyan megvalósítható és semmilyen felfordulással nem jár.
Mennyit nyerünk egy régi ház szigetelésével?
Megfelelő vastagságú és minőségű szigetelés hiányában a következő hőveszteséggel számolhatunk: 20-25 % a födém és a tető irányában, 25-35 % a homlokzati falakon keresztül, 10-15 % a padlón át és 15-25% a nyílászárókon keresztül. Az utólagos homlokozatszigeteléssel, födémszigeteléssel rögtön megfogtuk az elillanó hő 55-65 %-át, és ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy mennyit nyertünk a nyílászárókkal, máris a lakásunkban tartottuk a korábban elillanó hőenergia 80-90%-át!