A passzívházak az elmúlt néhány évtizedben előre törtek az európai építészeti trendekben. Bár Magyarországon még mindig nincs olyan mennyiségű passzívház, mint például Németországban, de az energiaárak és az energetikai szabályozás miatt egyre többen döntenek úgy, hogy alacsony energiafogyasztású vagy passzív házat építettnek maguknak.
Mit jelent a passzívház?
Ha az eredeti definíciót nézzük: a passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. A kívánt hőmérsékletet eléréséhez elsősorban a napenergia passzív “becsapdázását” használjuk, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által leadott hőből jön létre. Ez utóbbi hőösszetevők a nyári hónapokban nem segítik a megfelelő hőmérséklet elérését, de jól megválasztott árnyékolás technikával ezt a kis problémát ki lehet küszöbölni.
Miben más, mint egy alacsony energiafogyasztású ház?
A passzívházhoz képest létezik egy másik fogalom, az alacsony energiafogyasztású ház, vagyis „low-energy building”. Ez a kategória nem annyira egzakt, mint a passzívház, ráadásul sokat változott az elmúlt évtizedben. Egyes építészirodák úgy határozzák meg ezt a kategóriát, hogy egy olyan ház, amelyiknek a fűtés nettó energiaigénye kevesebb, mint 50 kWh/m2/év. 2022-től nincs változás az épülethatároló szerkezet követelményértékeiben, így a 2018-ban szigorodott hőátbocsátási tényező követelmény marad 2022-ben is. Az alacsony energiaigényű ház (vagy AE ház) racionális áron megvalósítható és minden szempontból értékálló.
Mióta vannak passzívházak?
A passzív ház egy német kritériumrendszer eredménye, amely az épület belső hőmérsékletéből és a levegő megfelelő mértékű frissességéből következik. A minősítésnek való megfelelés legfontosabb kritériuma a már említett évi 15 kWh/m²-es határérték, ha ennél kisebb a ház fajlagos fűtési energiaigénye, akkor az épület passzív ház. Hasonlóképpen döntő lehet a ház fűtési hővesztesége, ami passzív ház esetén még a leghidegebb napokon sem lehet nagyobb, mint 10 W/m². Ha ezek a feltételek adottak, akkor a ház hivatalosan is megkaphatja a darmstadti Passzívház Intézet minősítését.
Ez az építészeti műfaj viszonylag fiatal, az első passzív házat a már említett Darmstadtban építették, 1990-ben, azóta viszont több mint 45.000 passzív ház-egység épült szerte Európában – a folyamatban egyébként Németország és Ausztria élen jár.
Hazánkban az első ilyen passzív házat a Pest megyei Szadán adták át. Azóta már legalább 26 azonos besorolású lakóépületet húztak fel, illetve Budapesten passzív iskolát is építettek. Ennek ellenére még mindig messze nem ez az uralkodó épülettípus, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke 2016-ban még úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon az új épületeknek csupán 2 százaléka készül ilyen technológiával.
Milyen követelményeknek kell megfelelnie egy passzívháznak?
Egy passzívház építésénél az alábbi irányelveket kell figyelembe venni:
- Az üvegezett nyílászárókat kivéve minden épülethatároló szerkezet hőátbocsátási tényezője jobb legyen, mint 0,15 W/m2K, amit 25-30 cm vastag hőszigeteléssel lehet elérni. A hazai gyakorlatban a homlokzatok, lapostetők hőátbocsátási tényezője ennél valamivel alacsonyabb, 0,10 W/m2K szokott lenni.
- legalább három rétegű, nemesgázzal (argon vagy kripton gáz) töltött üvegezésű hőszigetelt ablakszerkezetek
- megfelelő tájolás
- nyári hővédelem biztosítása (árnyékolás)
- ne legyenek hőhidak a szerkezeteknél!
- légtömörség biztosítása: 50 Pa nyomáskülönbség mellett az ellenőrizetlen légcsere nem haladhatja meg a 0,6 1/h értéket.
- Hővisszanyerés: a légtechnikai berendezésen keresztül távozó elhasznált, de meleg levegő energiáját legalább 80%-ban vissza kell nyerni.
- nagy hatékonyságú szellőzőberendezés hőcserélővel, földhő hasznosítással
- A használati melegvíz előállítására célszerű megújuló energiaforrást alkalmazni.
Hogyan kell szigetelni egy passzívházat?
A passzívház szigetelésénél fontos, hogy már a tervező által kiadott tervdokumentáció is magas minőségben készüljön el, és körültekintően tervezzék meg a hő- vagy légtechnikailag kritikus csomópontokat.
A homlokzati hőszigetelő lemezek akár 50 cm-es vastagságban is megvásárolhatók, így nem kell kétrétegű szigeteléssel bajlódni. A homlokzati szigetelésnél lényeges, hogy a lemezeket pontosan kell egymáshoz illeszteni. Ha van 3 mm-nél nagyobb hézag, akkor poliuretán habbal kell kitölteni. Az üvegezett nyílászárókat, annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb legyen az energianyereségük, legalább a teherhordó fal külső síkjára, esetleg abból segédszerkezettel kiemelve a hőszigetelésben kell elhelyezni. A hőszigetelés vastagságához igazodó ablakkáva elemek a nyílászárók hőhídmentes és esztétikus beépítését teszik lehetővé.
A födémet megfelelő vastagságban kell szigetelni akár fújható szigetelőanyaggal.
Mennyivel drágább egy passzívház felépítése a hagyományos épületekhez képest?
Amikor a passzívház szóba kerül, sokan csak legyintenek, hogy nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust. A valóságban az a helyzet, hogy az építés többletköltsége alacsony, és ha megnézzük a magyarországi passzívházakat, a legtöbb esetben hétköznapi igényeket kielégítő családi házakat fogunk látni és nem luxusvillákat.
A 2020-as építőanyag árak mellett a németországi tapasztalatok alapján átlagosan 8-15%-os építési-költségnövekedést jelent. Az alacsonyabb üzemeltetési költségek miatt hosszú távon, 15-20 éves távlatban még így is bőven megéri. Magyarországon a rezsicsökkentés a megtérülés átlagos idejét növelte. Korábban akár 10-12 éves megtérüléssel is lehetett számolni, addig ma már a fent említett másfél-két évtized a reális.
Milyen előnyökkel jár egy ilyen ház építése?
A passzív ház egyik komoly előnye, hogy minimális hőtermelés elég ahhoz, hogy komfortos hőmérséklet legyen az épületben. A napenergia passzív felhasználása, és az épületben tartózkodó emberek, élőlények, különféle műszaki berendezések által leadott hőből képes fedezni. A passzívházat úgy kell elképzelni, mint egy jó hálózsákot, amit a testünk hőjével belülről melegítünk. Vagyis a lakók már a puszta jelenlétükkel, és azáltal, hogy a testük hőt termel (és opcionálisan némi rásegítéssel) befűtik a teret.
Egy pár éve készült kutatás szerint egy régi építésű házhoz viszonyítva 90%-os, míg egy újabb építésű házhoz képest 80% fűtési energiát takarítanak meg a passzív házak.
Van még néhány járulékos haszon. A passzívházban lakók életminősége jelentősen javulni fog, nincs huzat, nincs penészedés, egészségesebb a levegő. Az asztmatikus betegségek kialakulásának esélye is jelentősen csökken, és még az alvás minőségében is javulás állhat be, ha passzívházba költözünk.
Egy passzív ház téli hőkamerás képénél jól látható, hogy az egész épület kék (vagy zöld) színt kap. Csak az ablakoknál látni sárga-narancs színezetet, míg egy hagyományos épület esetében, vörös ajtók, ablakok, sőt, néha falak is mutatják, hogy az épület hány különböző pontján ad le nagy mennyiségű hőt.
Mik a passzív ház hátrányai?
Természetesen minden éremnek két oldala van, a passzív házaknak is van néhány hátránya, amivel érdemes tisztában lenni, mielőtt belevágnánk a projektbe:
Először is a passzív ház kialakítása jelentősen nagyobb költség, mint ha egy hagyományos épületet húznánk fel, nagyon sok szabálynak kell megfelelnie a háznak. Ráadásul nagyon kell figyelni a meleg levegő áramlásának útjára az építkezés során.
A második hátrány, hogy áramszünet esetén leáll a szellőztetés (hacsak nem szigetüzemű napelemes rendszerről biztosítjuk az áramforrást).
További hátrány, hogy a téli időszakban alacsonyabb a páratartalom, vagyis száraz a levegő, ami nem szerencsés.