Olcsó hőszigetelés létezik, azonban érdemes végigvenni, hogy mi az, amin spórolhatunk, mennyire éri meg a spórolás, mit nyerünk és mit veszítünk vele?
A kiemelt képen szakszerű, jó minőségű szigetelés látható, vagyis nem az olcsó hőszigetelés illusztrációja.
Létezik olcsó hőszigetelés?
Mint minden területen, a hőszigetelésnél is léteznek költséghatékonyabb megoldások. A hungarocell például olcsóbb, mint a kőzetgyapot, viszont nem a legmegfelelőbb megoldás pl. fafödém szigetelésére, tetőszigetelésre vagy vályogfal homlokzati szigetelésére, mivel rossz a páraáteresztő képessége.
Olcsó homlokzati hőszigetelés
A homlokzati hőszigetelés olcsóbb lesz, ha vékonyabb szigetelőanyagot helyezünk el a falakra, de úgy nem fog kellő hatékonysággal szigetelni a felület. Az a szigetelőanyag, aminek magasabb a hőátbocsátási képessége, olcsóbb lesz, viszont abból vastagabbat kell venni, ha azonos hatást szeretnénk elérni.
Olcsó lépésálló hőszigetelés
Amit leírtunk a homlokzati szigetelésnél, a lépésálló hőszigetelésre is igaz: létezik olcsóbb megoldás, azzal azonban nem biztos, hogy a megfelelő minőséget és hatást fogjuk elérni.
Olcsó tetőszigetelés
A tetőszigetelésen is lehet spórolni, például nem tartjuk a rétegrendet, nem helyezzük el a párazáró, illetve páraáteresztő tetőfóliát a szigetelés során vagy nem javítjuk ki a rossz állapotban lévő lécezetet, de ezekkel a döntésekkel csak magunkat károsítjuk meg. Hiszen a rossz rétegrend vizesedéshez, penészedéshez vezet, ráadásul egy vizes ásványgyapot már nem is fog rendesen szigetelni, összeesik. A hibásan hagyott lécezetet egy idő múlva úgyis cserélni kell, ki kell bontani a szigetelést, újra el kell végezni a munkát.
Mikor éri meg olcsó hőszigetelés mellett dönteni?
Minden az előzetes számítások alapján dől el. Ha például egy betonfödémet szigetelünk és mi magunk helyezzük el az üveggyapot vagy kőzetgyapot táblákat a padláson, azzal úgy spóroltunk, hogy nem lesz utólagos következménye (amennyiben betartottunk néhány alapvető kivitelezési ajánlást). A tetőszigetelés, a komplexebb fafödémszigetelés vagy egy régebbi ház homlokzati hőszigetelése már összetettebb, szakértelmet kívánó munka. Ha nem értünk hozzá, könnyen megjárhatjuk, utólag pedig bosszankodhatunk. Olcsóbb anyag mellett akkor érdemes döntenünk, ha meggyőződtünk a minőségéről, hatékonyságáról. Olcsóbb anyag jöhet még szóba abban az esetben ha csak maximum 3-4 évre gondolkodunk és utána cserében gondolkodunk, vagy esetleg nem tervezünk tovább tartózkodni az ingatlanban.
Miért nem érdemes spórolni a hőszigetelőanyag minőségén?
Az építőiparban tapasztalható folyamatos (olykor ugrásszerű) áremelkedések miatt teljesen természetes, hogy igyekszik az ember olcsóbb megoldások után nézni. Laikusként annak érdemes utána nézni, hogy milyen az adott hőszigetelő anyag hőátbocsátási tényezője, vagyis hogy mennyi hőenergiát enged át. Minél alacsonyabb ez a tényező, annál jobban szigetel az adott anyag. A gyártók esetében biztosan nem lőhetünk mellé ha a magyar piacon ismert, képviselettel rendelkező gyártó termékeit választjuk, magyar tanúsítványokkal, műszaki háttérrel. Ha mégsem megbízható hazai jelenléttel rendelkező gyártó mellett döntünk, akkor alaposan ellenőrizzük a műszaki adatlapokat, a biztonságtechnikai adatlapot és ellenőrizzük annak hitelességét is. Rosszabb minőségű szigetelőanyag esetén nagyobb vastagsággal kell számolnunk, bizonyos esetekben a fennálló hőhidak nemhogy javulnának, hanem rosszabbak lesznek és egyre több lesz a penész.
Miért nem érdemes spórolni a hőszigetelőanyag vastagságán?
A kilencvenes-kétezres években elterjedt az optikai hőszigetelés irányzat, vagyis hogy pl. homlokzati szigetelés gyanánt öt centis hungarocellt ragasztottak a falra. Ezzel csak az a baj, hogy a hőszigetelő anyag annál jobban működik, minél vastagabb. Öt centi vastag hőszigetelővel sajnos nem megyünk sokra, nem fogjuk jelentősen megérezni sem a komfortfokozat változásán, sem a rezsiköltségeink csökkenésén. És nincs annál bosszantóbb, mint újra kihívni a szakember-gárdát, újra kifizetni a munkadíjat, újra vesződni az egész szigetelési hercehurcával.
Hagyományos “fehér” eps-ből legalább 15 centi vastag lapokat érdemes felhelyezni, a grafitos verzióból elég lehet valamivel vékonyabb, minden esetben kérjük ki szakember tanácsát.
Mit javaslunk?
Általános szabályként elmondható, hogy minimum a jelenlegi követelményeknek megfelelő vastagságot építsük be, azaz homlokzat esetén úgy válasszuk ki a hőszigetelő anyag vastagságát, hogy a teljes szerkezet hőátbocsátási tényezője U (W/m2K) =0,024 legyen, tető és padlás esetén ez az érték 0,017. Az energiahordozó árai igen hullámzóak, és a klímavédelem miatt is egyre növekszik a hőszigetelés ésszerű vastagsága. A vastagabb hőszigeteléssel nőnek a költségek, de nem arányosan. Tehát ha pl. padlás szigetelés esetén 25 cm helyett 30 cm vastagságot rakatunk, a munkadíj nem fog arányosan nőni, csak a hőszigetelő anyag árát kell kifizetnünk többletként.
Viszont ha mégsem elégséges és utólagosan növelnünk kell a vastagságot, akkor ugye újra ki kell fizetnünk a munkadíjat. A kétszer olyan vastag hőszigetelés közel sem kerül kétszer annyiba, de duplán olyan hatékony. Ma panelra vagy rosszul szigetelt tégla épületre legalább 15 cm homlokzati hőszigetelés javasolt, padlás szigetelés esetében ha nincs semmilyen szigetelés a padláson akkor egy jó minőségű anyagból legalább 25 cm ajánlott. Ezzel növeljük az otthonunk értékét és a komfortérzetünket, jelentős megtakarítást érünk el és megkíméljük magunkat attól, hogy egy-két évtized múlva a változó körülmények miatt újra kelljen szigetelni épületünket. Gondoljunk csak arra, hogy 10-15 éve a homlokzatra mindenki 5 cm vastagságú hőszigetelést rakott fel, Európában már akkor is a minimum 10 cm vastagság volt az elterjedt.
Olcsó hőszigetelés házilag: mennyit lehet spórolni a munkadíjon?
Ha megnézzük a homlokzati szigetelés árakat (12-14000 forint/négyzetméter), elég sokat lehet spórolni a munkadíjon. Az a kérdés, hogy megéri-e? Mielőtt belevágnánk házilag az eps-lapok felragasztásához, érdemes tisztában lenni azokkal a nehézségekkel, amelyek egy tapasztalatlan szigetelőt zavarba hozhatnak menet közben (értsd: vagy elrontjuk vagy nagyon sok időt kell vele pepecselni.). Az egyik ilyen probléma, ha nem készítjük elő a terepet, nem szedjük le a vakolat azon részeit, ahol már porlad, vizesedik, hólyagosodik a felület. Egy rosszul előkészített felületre nem lehet jól felragasztani a szigetelőtáblákat, vizesedni, penészedni fog a felület, rossz esetben le is vetheti magáról a szigetelőanyagot a fal. A következő probléma az ablakok, ajtók körüli terület. Ezeket gondos körüljárással lehet csak előkészíteni, megtervezni, gyakran vésni kell a falból. Pórul járhatunk azzal is, ha a szerkezeti elemek találkozásánál nem a megfelelő módon szigetelünk, így a frissen szigetelt házban megágyazunk a hőhidak kialakulásának, ami egyenes úton vezet a fal nedvesedéséhez, penészedéséhez.
Födémszigetelés esetében egy monolit betonfödém szigetelése során nyugodtan elvégezhetjük mi magunk is a munkát táblás kiszerelésű ásványgyapottal. Itt arra kell figyelni, hogy a megfelelő minőségű, vastagságú anyagot helyezzük el a felületen, ne hagyjunk réseket. Ha viszont fafödémet szigetelünk, vagy olyan betonfödémet, ahol sok a gépészeti vezeték, esetleg bonyolult a padlás szerkezete, jobban járunk a profi kivitelezéssel és a fújható szigeteléssel. Kérjen tőlünk árajánlatot.
