Nyest a padláson?

Nyest a padláson?

Sokszor panaszkodtok, hogy rágcsáló, mint pl. egér vagy nyest költözött a padlásra. Szeretik a szigetelőanyagot?

Milyen állat a nyest? 

A nyest hosszúkás, karcsú és sokoldalú állat, a menyétfélék családjába tartozik. Testhossza elérheti az 40-55 cm-t, sűrű sötétbarna bundája van, a mellkasán húzódó fehér sávval. A bunda színe változó, általában sötétbarna, de téli időszakban világosabbá és sűrűbbé válik.Teljes testhossza farokkal együtt akár 70 cm is lehet, súlya másfél kiló körüli.  Könnyedén összetéveszthető rokonával, a nyuszttal, akinek mellsávja narancssárga. Szeme rendkívül jó, ami kiváló látást biztosít éjszaka.

A közhiedelemmel ellentétben a nyest nem rágcsáló – ám valójában mindent megrág. A nyest az éjszakai órákban rendkívül aktív, amikor is vadászik és élelemforrás után kutat. Mindent megeszik, ami az útjába kerül, alkalmazkodik a körülményekhez. A nyest magányos élőlény. A nyestek szaporodási időszaka általában a tavaszi hónapokra esik, a nőstény egy ellés során 4-5 kölyköt hoz a világra. A fiatal nyestek körülbelül hat hónapos korukra válnak teljesen önállóvá, és ekkor hagyják el végleg anyjuk területét. A várható élettartamuk a vadonban 3-8 év.

Milyen a nyest hangja, kinézete, hogyan ismerhető fel? Milyen egy nyest fészek?

A nyestek jelenlétének jelei a tetőn:

• Zajok: Kopogások, kaparó és motozó hangok az éjszaka folyamán jelezhetik, hogy nyestek vannak a padláson.
• Károkozás: Harapásnyomok, szétszórt szigetelőanyag vagy megrongálódott kábelek, vezetékek.
• Nyomok: Piszkos, sáros nyomok, különösen a bejáratok környékén.
• Szagok: Intenzív szagok, amelyek a nyestek ürülékéből és vizeletéből származnak.
• Ürülék: Jelenlétét ürülékükből is felismerhetjük, melyek hosszúkásak és csavarosak.
• Galamb, baromfi és egyéb madár tetemek, tojásdarabok.  

Emberi környezethez közeli életmódja miatt valódi versengésben csak saját fajtársaival – továbbá a házi macskával van. A nagyobb ragadozó madarak, például a sasok és a baglyok időnként elkapják a nyesteket is.

Városi környezetben tőlük nem kell tartania, de a macskák komoly versenytársai lehetnek a táplálékért és a búvóhelyekért folyó vetélkedésben. Előfordulhat, hogy a macska és a nyest egymást, olykor kölcsönösen elpusztítják egymás kölykeit is. Kettejük közül a nyest sokkal sikeresebb, agresszívabb, mert ahol megtelepszik, onnan a macskák rövidesen eltűnnek.

A nyestek szokása még, hogy készleteket halmoz fel az élelmeiből, de azokat nem éli fel. A nyest gyakran lop baromfiólakból tojásokat, azt felhalmozza a fészkében vagy más rejtekhelyén – általában a padláson.

Előfordul, hogy tucatjával hordja a fiatal baromfit a padlásra, majd lenyakazva otthagyja őket, és csak akkor fogyaszt belőlük mikor szűkében van a tápláléknak. Ahol teheti, a nyest kisebb nyulakat, csirkét is lop, sőt, egy megtermett kakast is képes áthúzni a kerítésen.

A nyestre is jellemző, hogy kedvtelésből, folyamatosan öl. Ha beszabadul a galambok dúcába vagy nyúlketrecbe, óriási károkat okoz, legyilkolja az egész állományt.

A nyest ürüléke jellegzetesen görbült, kb ceruza vastagságú, 5-8 cm hosszú. Általában felismerhetőek benne a magok.

A felhalmozott ürülék-halmok mennyisége egyenes arányban van a terület látogatottságával. A legtöbb ürülék a központi búvóhelyén halmozódik fel, ahol a leggyakrabban tartózkodik, gyakran táplálkozik. Területét vizeletével megjelöli. A nyest a padláson mindent elmozdít a helyéről, a szigetelést széttúrja, vizeletével, ürülékével tönkre teszi.

Hol játékos, hol agresszív viselkedést jellemző hangokat ad. 

Nyest a padláson: Mi ennek az oka?                               

A városiasodás miatt egyre jobban kiszorul élőhelyéről, az erdőből, így mind gyakrabban téved be a lakóövezetekbe, padlásokra, tyúkólakba. Előszeretettel fogyasztja a tojásokat, gyümölcsöket és a kisebb állatokat; madarakat, rágcsálókat, de a gyümölcsöket is kedveli. Személyiségét tekintve óvatos és kiszámíthatatlan, gyakran bejárja az emberi lakóterületeket élelem után kutatva. Különösen ügyes mászó, képes megmászni a fákat, hogy hozzájusson a magasabban lévő fészkekhez, de így jut be a házak padlásaira is.

Mit lehet tenni a nyest ellen?

Mit tehetünk ha már van egér, nyest vagy egyéb rágcsáló a padláson? Érdemes alaposan átvizsgálni a tetőteret, és a látszólag veszélytelennek tűnő legkisebb lyukakat is betömni, a nyest ugyanis akár öt centiméter átmérőjű lyukon is képes átbújni. Mindenképpen forduljunk szakértőhöz, hogy a nagyobb anyagi károkat elkerüljük. 

A védekezési stratégiák közé tartozik a megfelelő védőhálók építése, az épületek nyílásainak lezárása, és bizonyos esetekben az ultrahangos vagy más, állatokat távol tartó eszközök, nyestcsapdák alkalmazása. Minél előbb felfedezzük a fészkét, annál gyorsabban találunk megoldást.

1. Rendszeres vizsgálat: Ha különös hangokat hallunk éjszakánként vagy nyestre utaló jeleket észlelünk, akkor érdemes alaposan átvizsgálni a tetőteret, padlásteret és a látszólag veszélytelennek tűnő legkisebb lyukakat is betömni, a nyest ugyanis akár öt centiméter átmérőjű lyukon is képes átbújni. Mindenképpen forduljunk szakértőhöz, hogy a nagyobb anyagi károkat elkerüljük.
2. Rend: Tegyünk rendet a padláson, mert a limlomos, zegzugos helyeket kedveli igazán.
3. Csapda: A nyest elleni védekezés célravezető módja a csapdával történő befogás. A nyest védett állat,  bizonyos tartományokban ölő csapdák telepítése nem engedélyezett (pl. Bayern tartományban sem)! A nyest védelem egyetlen biztos módja, ha a kártékony állatot élvefogó csapdával befogjuk, majd távoli – lehetőleg lakatlan – területen szabadon engedjük. A nyest nem számít egészségügyi kártevőnek, ezért pusztítani, irtani, kilőni lakott területen tilos. A csapdába esett nyest nem viccel, soha ne nyúljunk be a ketrecbe!
4. Szaganyag elhelyezése: A kutyákat elkerüli, valószínűleg az ebek szaganyaga jelzi számára, hogy nála nagyobb testű, erősebb, de vetélytársnak nem számító élőlénnyel van dolga. Ahol a kutya szabadon mozoghat az udvaron, ott a nyest kevésbé fordul elő, és ha mégis, akkor csak a lombkoronában. Ha estére bezárják vagy láncra kötik a kutyát, megjelenik, de csak éjszaka hagyja el a rejtekhelyéül szolgáló padlásteret. Harisnyába helyezett macska vagy kutyaszőr elhelyezése a padláson szintén hatásos lehet.
5. Ultrahangos nyestriasztó:  A nyest rendkívül zajérzékeny állat. A nyest elriasztására gyakran hangos zenét vagy éles hangokat használnak. Speciális ultrahangos eszközök (más néven nyestriasztók) változó frekvencián és időközönként olyan hangokat adnak ki, amelyek az emberek és a háziállatok számára észrevehetetlenek A félénk és ijedt állatok azonban érzékenyen reagálnak a zajokra. Az ultrahangos készülékek további előnye, hogy a készülékek univerzálisan használhatók házakban, padlásokon vagy kertekben is. Sok készülékben van vaku is, ami szintén elriasztja a nyesteket. Olyat érdemes választani, ami váltogatja a frekvenciát, mert a nyest kifejezetten okos és előbb-utóbb hozzászokik az ingerekhez.
6. Illatanyagok: Speciális spray-k, paszták és szaglabdák is segítenek elűzni a nyesteket. A szerek kellemetlen szagot és ízt terjesztenek az állatok számára (nem mérget), és elfedik a többi nyest szagát is. Ez távol tartja a nyesteket. Chilipor, teafa olaj, levendula koncentrátum is távol tartja a nyesteket. Ha illatanyaggal történő védekezést választjuk, azokat rendszeresen meg kell újítani, hogy illatuk megmaradjon.
7. Fény: Ha van a padláson, égve kell hagyni a villanyt.
8. Rágcsálóírtó szakember: Tartós probléma esetén mindenképpen konzultáljunk rágcsálóírtó szakemberrel a lehetséges megoldásokról

A nyestnek azért haszna is van, megfogja a pockot, egeret, patkányt.

Félreértések a nyestekkel kapcsolatban

Sokszor kérdezitek: szeretik a fújható üveggyapotot a rágcsálók?

Valójában az állatok, legyen szó rovarokról vagy rágcsálókról, nem a szigetelést találják vonzónak, hanem magát a menedéket nyújtó padlásteret, mivel az meleg és száraz. Ha beköltöznek az állatok, akkor azt szigetelés nélkül is megteszik, nekünk kell gondoskodunk arról, hogy ne legyenek kéretlen lakótársaink.

Maga a fújható üveggyapot mint szigetelőanyag

1. Anyaga szervetlen, nem táplálék az állatok számára. Gombák, rovarok, rágcsálók nem támadják meg.

2. Nem tartalmaz rágcsáló irtó vegyszereket, sem gombamentesítőt, sem égéskésleltetőt. 

3. A magyar és a nemzetközi tapasztalat is azt támasztja alá, hogy jellemzően nem szeretik, mert nem tud bele fészket rakni. Ugyanakkor el kell mondanunk, hogy erre garanciát nem tudunk vállalni.

+1 tanács: ne használjuk lomosnak a padlást és sajnos azt is jó tudni, hogy ha a szomszéd egy egértanya, akkor nálad is lesz egér akár akarod akár nem. Ha ilyen problémánk van, hívjunk szakembert de ne a hőszigetelő anyagtól várjuk a megoldást.

1. 1. Tévhit: A szigetelés miatt költöznek be. Valójában az állatok, legyen szó rovarokról vagy rágcsálókról, nem a szigetelést találják vonzónak, hanem magát a menedéket nyújtó padlásteret, mivel az meleg és száraz. Az állatok a szigetelést fészekanyagként használják. Ha beköltöznek az állatok, akkor azt szigetelés nélkül is megteszik, nekünk kell gondoskodunk arról, hogy ne legyenek kéretlen lakótársaink.
   2. Tévhit: Jobban szeretik az üveggyapotot mint a kőzetgyapotot. A nyest búvóhelyéül használja a padlást, onnan indul vadászni, portyázni.
      A nyestnek mindegy, hogy milyen szigetelés van a padláson, akár kőzetgyapot, akár üveggyapot, bármelyikbe beköltözik, sőt néha még szigetelés nélküli padlásra is. 
   3. Tévhit: Szeretik a nyestek a fújható üveggyapotot. A fújható üveggyapot anyaga szervetlen, nem táplálék az állatok számára. Gombák, rovarok, rágcsálók nem támadják meg. Nem tartalmaz rágcsáló irtó vegyszereket, sem gombamentesítőt, sem égéskésleltetőt. A magyar és a nemzetközi tapasztalat is azt támasztja alá, hogy jellemzően nem szeretik, mert nem tud bele fészket rakni. Ugyanakkor el kell mondanunk, hogy erre garanciát nem tudunk vállalni.
   4. Tévhit: 1 hét után elmegy. Gyakran több búvóhelyet felváltva használ, ezért ugyanaz a példányt több padlást is magáénak tekinthet. Az egyes búvóhelyeket időről-időre felkeresi, megjelöli. Ha 1-1 hétig nem jelentkezik a nyest, sajnos nem jelenti azt hogy elhagyta volna a territóriumát – mindössze éppen egy másik padlást használ, de rövidesen vissza fog térni.
   5. Tévhit: Télen alszik. Nem alszik téli álmot, sőt télen is aktív. A hideg idő beköszöntével fokozottabban lehet számítani a jelenlétére.
   6. Tévhit: A nyest támad. A nyest nem támadja meg az embert, félnek az embertől és inkább elkerülik az emberi érintkezést. Azonban a nyestcsapda fogságába esett állat sarokba szorítva érzi magát – soha ne nyúljunk be a ketrec rácsai közé, mert a nyest haraphat. A nyestcsapdák kialakítása általában olyan, hogy zárt állapotban a 2 végén holttér keletkezik, így veszélytelenül elszállítható.
   7. Tévhit: Ha kutya vagy macskaszőrt vagy rádiót viszek a padlásra, elmegy a nyest.
      Van rá esély, hogy a nyest egy ideig elkerüli a padlást. Azonban a ravasz állat egy idő után rájön, hogy nincs valós fenyegetés a szőr vagy a rádió mögött. A vadászterületét a nyest el nem hagyja, a padlásra pedig időnként visszajár, és elkönyveli magában hogy az idegen tárgyak ellenére is tiszta a terep.
   8. Tévhit: Rágcsáló, ezért rágja meg a vezetékeket. A nyestek territoriális állatok, folyamatosan jelölik élőhelyük és vadászterületük határait. Különösen kedvelik jelölni a domborzatból kiemelkedő tárgyakat (pl fatörzs, kerítés lábazata, autók). Az autók általában változtatják helyüket, vagyis gyakran más és más nyestek jelölik rajtuk vadászterületüket az illatanyagukkal. A területét agresszívan védekező nyestek dührohamot kapnak, amikor idegen nyest szagát érzik az autókon. Ennek sajnos a járműveink látják kárát.

A képeken látható nyest fészket egyik megrendelőnknél fedeztük fel a padláson.