Milyen vastag szigetelés kell?
Erre a kérdésre nem tudunk általános választ adni. Ez függhet a felülettől, amit hőszigetelni szeretnénk és attól, hogy mennyit szeretnénk megtakarítani, valamint a pénztárcánktól is…
Amit mindannyian szeretnénk az az, hogy ne kerüljön sokba és jelentősen csökkenjen a fűtésszámlánk.
Mást igényelnek a tető, a homlokzat, és a belső falak. Ezért, ha jó hőszigetelést akarunk biztosítani a házunknak, nagyon fontos a tervezés.
Magyarországon az 5 cm hőszigetelés az elterjedt, ami a homlokzatot illeti, de ez a trend egyre inkább tolódik el a 8-10 cm felé. A szomszédos Szlovákiában 100-120, Lengyelországban pedig 150 mm vastagságú anyaggal szigetelik az épületeket, de még a nálunk enyhébb időjárással rendelkező Szlovéniában is 100 milliméter az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagsága, miközben a gáz ára régiós összehasonlításban is Magyarországon a legmagasabb. A családi házakon alkalmazott szigetelőanyag-vastagság tekintetében Norvégia, Finnország és Svédország állnak az európai rangsor élén. A skandináv országokban, annak ellenére, hogy a gáz ára náluk alacsonyabb, a jóval hűvösebb időjárás miatt 200 mm-nél is vastagabb szigetelést alkalmaznak az ingatlantulajdonosok, így fűtésszámlájuk akár 35-40%-kal is kisebb lehet egy magyar család fűtési költségeinél. A szigetelésvastagság tekintetében az európai középmezőnybe a német és az osztrák ingatlantulajdonosok tartoznak, akik átlagosan 120 mm vastagságú szigeteléssel gondoskodnak otthonaik melegéről.
A tetők szigetelésénél szakemberek ajánlása szerint a legjobb megoldás, ha legalább 20 cm vastag szigetelőanyaggal kalkulálunk.
Néhány dolgot mindenképpen fontoljunk meg szigeteléskor:
A jobb szigetelés megakadályozza, hogy a hő kiszökjön, így az energiafelhasználás csökkenthető. Tudta, hogy 1 ˚C belső hőmérséklet elszökésének megakadályozása 6%-os csökkenést eredményez a fűtési költségben?
Rövid, vagy kicsit hosszabb távon, de a hőszigetelésbe fektetett pénz mindenképpen megtérül: egyrészt a csökkenő energiaköltségeken, másrészt a javuló életminőségünk tekintetében, ráadásul otthonunk értéke is jelentősen nő.
Az interneten megtalálható számos U-érték (hőátbocsátási tényező) kalkulátor használatával megtudhatjuk, hogy egyes vastagságok esetén milyen energiamegtakarításra számíthatunk. Minél alacsonyabb ez az érték, annál jobban hőszigetel a szerkezet és annál magasabb lesz az energia- és pénz megtakarításunk.
Ráadásul ez a takarékosság nem csak télen, hanem nyáron is működik, hiszen azzal, hogy a szigetelés nem engedi beszivárogni a hőt, a légkondit sem kell annyit működtetni. Márpedig a ház belső hűtéséhez sokkal több energia szükséges, mint a fűtésre.
Mitől függ a hőszigetelés vastagsága?
A szigetelés vastagsága függ attól, hogy pontosan milyen szerkezetű az épület, mit kell szigetelnünk, milyen anyaggal dolgozunk és milyen mértékben tervezünk az energia- és a költségmegtakarítással. Fontos megjegyezni, hogy a hőszigetelés vastagságán nem érdemes spórolni, hiszen minél vastagabb hőszigetelő anyagot építünk be, annál jobb lesz a szigetelés hatékonysága és annál kevesebbet kell költenünk fűtésre, hűtésre.
Miért határozzák meg az épületrészek a hőszigetelés vastagságát?
Minden felület esetében van egy ajánlott szigetelőanyag vastagság. A tetőtér szigetelés vastagság például 35 centi, vagyis ilyen vastagon kell az ásványgyapotot elhelyezni a szarufák között ahhoz, hogy a megfelelő hatékonyságban szigeteljen. Hogy a födémszigetelés hány cm, megint fontos, hogy ne spóroljunk az anyagvastagsággal, ezen a területen 20-25 centi vastag szigetelőanyagra lesz szükségünk. Ugyanezzel a vastagsággal érdemes számolni a lapostető szigetelés esetében is.
A lábazaton lévő padló esetében általában minimum 10 cm vastagság, a közvetlen talajon fekvő padlónál minimum 8 cm szigetelőanyagra kell számítani.