A kockaház felújítás az elmúlt években népszerű irányzattá vált a használt házat vásárló, bevállalós felújítók körében. Sok lehetőség és még több buktató van egy kockaház felújításában, de nem feltétlenül kell elriadni tőle. Nézzük meg, hogy mikor és milyen módon érdemes belevágni egy ilyen felújítási folyamatba.
Mi az kockaház?
A 70-es évek meghatározó építkezési formája volt a Kádár-kocka vagy kockaház, ami persze picit hamis elnevezés, mert nem szabályos kockáról, hanem egy négyzet alapú téglatestről van szó (ha a tetőt nem vesszük), de a népnyelvben megragadt a kockaház, Kádár-kocka. Legtöbb esetben 8*8 vagy 10*10 méteres alapokon nyugvó házról van szó, a tetején sátortetővel.
Mi a kockaház felújítás előnye?
A kockaház felújítás egyik legnagyobb előnye, hogy a lehetőségek tárháza nyílik meg előttünk. Ha van fantáziánk, belsőépítészeti elképzelésünk és a megvalósításhoz szükséges anyagi erőforrásunk, végtelen türelmünk, valamint hozzáértő brigádunk, akkor kiváló otthont rittyenthetünk magunknak a kockaházból.
Mik a legkomolyabb kockázatok egy kockaház felújítás során?
Az egyik legkomolyabb kockázat, hogy nem tudhatjuk, mi rejlik a házban. Milyen a falazat, milyen a gépészet, milyen az alapja, milyen a födém és a tető. Persze egy alapos felméréssel, hőkamerás vizsgálattal sok minden kiderül, de mindig lesz olyan terület, probléma, megoldandó feladat, amit a feltárás során fogunk megtalálni. Az előzetes tervezés persze elkerülhetetlen, felmérjük, hogy milyen anyagok szükségesek a felújításhoz, mihez kell hozzányúlni, mi az, ami maradhat. De arra mindig fel kell készülni, hogy kihullik egy újabb csontváz a szekrényből, és komoly százezrek, milliók füstölhetnek el egy-egy újabb probléma építészeti megoldására.
Mindenképp meg kell vizsgálni a gépészetet: milyen a fűtésrendszer, milyen a vízvezeték, a lefolyórendszer, a villanyhálózat állapota. Amennyiben elavult a fűtésrendszer (pl. gázkonvektorok vannak elhelyezve a szobákba), vagy elöregedett villanyvezetékek futnak a falakban, esetleg a szennyvíz-elvezető rendszer rossz, az esztétikai ráncfelvarrás mellett mindenképp gondoljunk az épületgépészet és az elektromos hálózat felújítására. Mind a két terület milliós nagyságrendre rúghat egy kockaház esetében.
Ha nem csak a meglévő házat szeretnénk felújítani, hanem bővítésben is gondolkodunk, vagyis a felújítással egybekötve a tetőteret is beépítenénk, további komoly feladatok és döntések várnak ránk. Egy statikus szakemberrel meg kell vizsgáltatni, hogy a falazat, az alapok, a födém megfelelő-e a tetőtér beépítéséhez. Amennyiben a háromból kettőt javítani kell, már nem biztos, hogy megéri belevágni a projektbe.
Mikor érdemes belevágni egy kockaház felújításába?
A felújításra érdemes úgy gondolni, mint egy teljeskörű építkezésre. Főleg akkor, ha mondjuk a tetőt is bontjuk és csak az alap, meg a falak maradnak. Ebben az esetben minden mozdul és sok minden azon is túl, amire előzetesen számítottunk. Mindenképp végezzünk előzetes költségvetést, kérjünk be több árajánlatot, ne ugorjunk fejest a felújításba, számoljunk rá legalább 15-20% pluszt az előzetes árra, mert ahogy fent is írtuk, a felújítás folyamán újabb és újabb munkákra kell számítanunk. És akkor nem beszéltünk a kiszámíthatatlan építőipari árakról.
Akkor vágjunk bele tehát, ha megvan hozzá az anyagi fedezet, találtunk egy megbízható kivitelező csapatot és lélekben felkészültünk a megpróbáltatásokra, a határidők csúszására és az áremelkedésekre.
Mit érdemes felújítani a kockaházban?
Hogy pontosan mit szeretnénk felújítani, illetve hogy menet közben miről derül még ki, hogy érdemes lenne felújítani, sokszor nem derül ki a felújítás megkezdésének pillanatában. Egyik dolog hozza a másikat. Elképzelhető, hogy “csak” a fűtésrendszert szerettük volna lecserélni, korszerűsíteni, de menet közben rájöttünk, hogy a gazdaságos üzemeltetéshez a szigetelést is meg kellene csinálni, vagy a tetőszigetelés előtti felmérés során kiderül, hogy sajnos a tetőszerkezetet is cserélni kell és még folytathatnánk a sort.
Villanyszerelés
Ahogy fent is írtuk, az elektromos kábeleket is érdemes lecserélni, ha már elavultak (és jó eséllyel elavultak egy 50 éves épületben). A villanyszerelési munkálatok előtt tervezzük meg, hogy hol lesz szükségünk kapcsolókra, dugaljra, rajzoljuk fel a falakra (azt úgy is le kell majd festeni), hogy a villanyszerelőnek már egy komplexebb benyomása legyen az elvégzendő munkáról.
Tető
Ha a cserepek elöregedtek, a tetőlécek és a gerendázat is korhad, érdemes tetőcserében gondolkodni. Ha a tető ugyan jó állapotban van, ám hiányzik a szigetelés, akkor gondoskodjunk róla. Teljes tetőcserét érdemes végrehajtani, ha rossz állapotban van a tető, vagy ha tetőtérbeépítést tervezünk és a tetőnk formája nem megfelelő (sátortető). Egy teljes tetőcsere ára egy 100-120 négyzetméteres családi ház esetében 6-8 millió forint körül van. Persze sok minden függ a cserép minőségétől, a szigetelőanyagtól és attól, hogy ki a kivitelező.
Nyílászárók
Egy épület nyílászáróit 25 évente cserélni kell. Főleg akkor, ha régi, fa nyílászárók vannak a házban, elkorhadt, szuvasodott a profil. Az új, háromrétegű üvegszerkezetekkel szerelt ablakok hőszigetelési és hangszigetelési tulajdonságai sokkal jobbak, mint a régi ablakoké, akár műanyag profillal, akár fa profillal dolgozunk.
Fűtéstechnika
A fűtéstechnikát is érdemes javítani, adott esetben leváltani, főleg akkor, ha elavult a fűtési rendszerünk, elöregedtek a radiátorok, az utolsókat rúgja már a gázkazán vagy ha konvektorok fűtik a házat több-kevesebb sikerrel.
A kondenzációs kazán sokkal nagyobb teljesítménnyel üzemel, mint a hagyományos társaik, így költséghatékony lesz a fűtési technológiánk. A költséghatékonyság mellett fontos tulajdonsága ezeknek a kondenzációs készülékeknek, hogy kifejezetten környezetbarát módon működnek.
A napelemmel működtetett hőszivattyú még 2022-ben egy erősen javasolt fűtési rendszer lett volna, de az azóta meghozott szabálymódosításoknak köszönhetően ma már nem számít gyorsan megtérülő beruházásnak, különösen azért, mert a hatékony működéshez padlófűtés, mennyezetfűtés vagy falfűtés szükséges, ami igencsak költséges beruházás.
Burkolás és festés
Ha már kész vannak az alapok, jöhet az esztétikai kivitelezés. A burkolással, festéssel kerül fel az íre a pont, a felújított házra a korona. Érdemes előbb a festést, majd a burkolást elvégezni, elvégeztetni, hogy ne kerüljön festék a frissen lerakott burkolatra.
Hogyan szigeteljünk egy felújított kockaházat?
Padlás szigetelése
A padlást mindenképp érdemes szigetelni, mivel rengeteg hőenergia távozik egy szigeteletlen födémen keresztül. A homlokzati szigeteléshez hasonlóan a padlás szigetelése is rögvest meglátszik majd a fűtés számlánkon. A padlásszigetelést elvégezhetjük mi magunk is, ha hagyományos bálás szigetelőanyaggal (kőzetgyapot, üveggyapot stb) szeretnénk megoldani, viszont fújható szigeteléssel akár egy nap alatt szigeteltethetjük a padlásunkat. A padlásszigetelésnél meg kell gondolni, hogy pakolni, járni akarunk rajta, vagy elég, ha szervízjáratot biztosítunk rajta. A padlásszigetelés ára nagyban függ attól, hogy mekkora felületet szeretnénk szigetelni, milyen eljárással és anyaggal.
A homlokzat szigetelése
A homlokzat utólagos szigetelésével rendkívül sokat foghatunk az épületből elillanó hőenergián. Csökkenthetjük a rezsiköltséget, növelhetjük a komfortfokozatot, sőt, még az épület energetikai besorolása is javulhat. A homlokzati hőszigetelés esetében fontos, hogy figyeljünk a szigetelő táblák precíz felhelyezésére. Emellett ne spóroljunk a szigetelőanyag vastagságán és a szerkezeti elemek illeszkedésénél különös gonddal járjunk el, nehogy hőhidak alakuljanak ki a frissen szigetelt épületben. Ennek következtében akár falvizesedéssel, penészedéssel kell megküzdenünk. A homlokzat szigetelést 7-9000/négyzetméter forintos munkadíjjal (de akadnak a piacon 14-15000 forintért dolgozó szakemberek is) csináltathatjuk meg, egy 100 négyzetméteres Kádár-kocka homlokzati szigetelése megközelítőleg 2-2,5 millió forintba kerül.
