Jó kivitelezőt találni aranyat ér, ezt mindenki tudja, aki valaha építkezett, felújított vagy egy egyszerűbb átalakításra keresett szakembert. Vannak olyan munkafolyamatok, amit még a legvérmesebb otthon barkácsolók sem vállalnak magukra (pl. a fújható szigetelés, egy betonkoszorú kiöntése vagy egy trapézlemezes födém megerősítés.) Most azt nézzük meg, hogy milyen esetben érdemes kivitelezőre bízni a munkát és hogy miként dönthetjük el a kivitelező megbízhatóságát.
Mikor éri meg kivitelezőre bízni a munkát?
Alapvetően akkor érdemes kivitelezőre bízni a munkát, ha a tervezett munkafolyamathoz:
- nem értünk szakmailag,
- értünk hozzá, de nincs meg a munkafolyamat elvégzéséhez szükséges szerszám, eszköz és túl drága lenne beszerezni;
- ugyan el tudnánk végezni a munkát, de kétes eredménnyel;
- értünk hozzá, de túl sok időnket venné el, ami alatt több pénzt keresnénk, mint amennyit a kivitelezőnek kifizetnénk,
- értünk hozzá, időnk is van, de nem szeretnénk vele bíbelődni.
Honnan tudhatjuk, hogy egy kivitelező valóban jó?
Ez a legnehezebb kérdés. Egy kivitelező minősége jellemzően munka közben, illetve az elvégzett munka után derül ki. Egy komolyabb beruházás előtt mindenképp érdemes több kivitelezőtől árajánlatot kérni, amelyik szimpatikus, nézzük meg a referencia munkáikat a weboldalon.
Nézzük át a Google és Facebook értékeléseket, hány értékelést kaptak, milyen régóta dolgoznak a piacon, mikor alakult meg a cég. Hiába vállalnak papíron 10 év garanciát ha csak 2 éve alakították a céget, nem biztos hogy érvényesíteni tudjuk a garanciát ha esetleg szükség lesz rá. Illetve gondolni kell arra is, hogy bármilyen probléma, változtatás, bővítés esetén el fogjuk-e őket érni később. Komoly cégek nem szívesen vállalnak el “eltűnt cégek” után javítást, toldozgatást, foldozgatást.
Rendelkezik-e a cég kivitelezői felelősségbiztosítással?
Ha szükség volt utólagos, garanciális javításra, visszajöttek-e, elvégezték-e a javítást? Tartották-e magukat a megállapodáshoz, nem volt-e bármilyen simlisség, bizalmatlanságra okot adó tevékenység.
Menjünk el személyesen a helyszínre, ha van rá lehetőség, nézzük meg a munka eredményét.
Jó jel, ha a kivitelező az első pillanattól kezdve pozitív benyomást kelt, ha a helyszínbejárásra időben érkezik, felkészült, érthetően válaszol azokra a fontos kérdésekre, amelyeket felteszünk neki. Az is jó jel, ha időben küld részletes, alapos árajánlatot, számos, több évre visszanyúló referenciákkal rendelkezik. Felvilágosít minket a lehetőségekről, veszélyekről. Jelentősen olcsóbb ajánlat esetén nézzük meg mi a különbség oka, mi az amivel olcsóbb, mi az ami esetleg az olcsóbb ajánlatból kimaradt és miért? nem vonakodik a referenciák elküldésével. Generálkivitelező esetén nem árt, ha a szakember gárdát is megismerteti velünk. Pl. jó, ha nem csak a generálossal tudunk egyeztetni (már az árajánlatkor), hanem pl. az épületgépésszel, kőművessel, áccsal is.
Mik az árulkodó jelek, hogy ne döntsünk az adott kivitelező mellett?
Ha azt érezzük, hogy a kivitelező nem egyenes, késik, nem tartja a határidőket, pontatlanul vagy elmaszatolva kommunikál, ad árajánlatot, nehezen lehet belőle kihúzni a referenciákat, ezek mind baljós előjelek. Az is gyanús lehet, ha egy telített piacon rögvest el tudja/akarja kezdeni a munkát, indoklás nélkül jelentősen aláígér a többi árnak. Ha rossz érzésünk van, keressünk rá a cégre, szakember nevére a neten, nézzük meg az online referenciákat, esetleg a feketelistás cégeket. Nézzük meg mikor alapították a céget.
A kivitelező kiválasztása előtt (megint a komoly, nagy összegű és összetettebb beruházásokra gondolva), fontos, hogy az alapos kutatás és jó értelemben vett versenyeztetés mellett hallgassunk az emberi intuíciókra is. Ha rossz érzésünk van egy kivitelezővel kapcsolatban, akkor kérdezzünk utána és ha megbizonyosodtunk arról, hogy rosszul járnánk vele, ne őt kérjük meg, akkor sem, ha a többieknél jóval kedvezőbb áron végezné el a munkát. Specializált kivitelező-e vagy elvállal mindent a festésen át, a ház építésig.
Hogyan védhetjük magunkat a kivitelezővel való munkavégzés során?
Fontos, hogy kössünk részletes szerződést, amiben kitérünk a határidőkre, kötbérre. A szerződéshez csatoljuk a részletes munkafolyamatot: pontosan miket vállaltak milyen anyaggal stb. A fizetés ütemezését is tervezzük meg gondosan, ne fizessünk ki mindent előre, főleg egy nagyobb projekt esetében. A szerződéssel persze nem leszünk tökéletesen védettek, de legalább lesz mire hivatkozni.
Mikor érdemes a födémszigetelést, tetőszigetelést kivitelezőre bízni?
Amennyiben egyszerű, beton monolit födémünk van, amit nem hálóznak át a gépészeti csövek, vezetékek, mi magunk is elvégezhetjük a födém szigetelését. A legtöbbször üveggyapotot vagy kőzetgyapotot használnak a padlásfödém szigetelésre.
Viszont más a helyzet a fafödém esetében. A fa egyik fő problémája, hogy nagyon érzékeny a nedvességre, a víz és a pára komoly ellenfél számára. Vagyis ha fafödémet szigetelünk, nagyon kell arra figyelni, hogy páraáteresztő anyagot válasszunk és a pára szabadon el tudjon távozni a szerkezetből. Arra is ügyelni kell, hogy a keletkező pára minél gyorsabban el tudjon távozni a szabadba. Szerencsére erre mind van megoldás, a tetőfólia felülről zárja a vizet, viszont kiengedi a párát. A fafödémeket pl. nem szabad hungarocellel szigetelni, mert annak kifejezetten rossz a páraáteresztő képessége, gyorsan benedvesedik, penészedik, gombásodik a fafödém. A betonfödém ezzel szemben (akár monolit, akár gerendás) a nedvességre nem annyira érzékeny, mint a fafödém, cserébe sokkal rosszabb az anyag szigetelő tulajdonságai, mint a fafödémnek. Ha a tető nem zár megfelelően és porhó vagy nedvesség bejuthat, akkor páraáteresztő, szélzáró tetőfólia felhelyezése ajánlott a szigetelés tetejére.
A födémszigetelést, padlás szigetelést ráadásul el tudjuk végezni az időjárástól függetlenül, vagyis nem kell megvárni hozzá a melegebb, stabilan +5 Celsius fok feletti hőmérsékletet, az se baj, ha esik, havazik, hiszen a tető ott van fölöttünk a szigetelési munka során. A tetőszigetelést is el lehet végezni időjárástól függetlenül, ha a padlástér felől megközelíthető a tető. Amennyiben a padlást, födémet szigeteljük, nem lesz szükség külön a tetőt is szigetelni, viszont ha a padlást nem csak padlásként, hanem lakótérként is használjuk, akkor a tetőt érdemes szigetelni, a födémet pedig elsősorban hangszigetelési szempontból kell kezelésbe venni. A tetőszigetelés és a födémszigetelés egyik legkényelmesebb, gazdaságosabb és praktikusabb módszere a fújható szigetelés. Nem keletkezik hulladék, gyorsan és hatékonyan lehet vele dolgozni. A fújható szigetelést szokták a szakemberek javasolni a fafödémek és a komplexebb, sok cikk-cakkal tarkított, gépészeti csövekkel ellátott padlások esetében. És a tetőt is egyszerűbben lehet fújható ásványgyapottal szigetelni.
Mikor érdemes a homlokzati szigetelést kivitelezőre bízni?
Szinte minden esetben. A homlokzati szigetelés is komplexebb annál, mint amilyennek elsőre tűnik. Sok buktatója van annak, ha tapasztalat nélkül mi magunk állunk neki a szigetelésnek. Először is át kell vizsgálni alaposan a meglévő vakolatot, ahol hólyagosodik, vizesedik, ott el kell távolítani, majd egységes felületet kell kialakítani. Külön nehézséget szokott okozni az ablakok, ajtók körül található területek előkészítése, szigetelése, illetve a szerkezeti elemek találkozásánál (pl.falazat és födém) a szigetelés tökéletesítése. Egy jó szakember nem használ törmelék szigetelőanyagot, nem rak fel a vályogfalra eps szigetelőt és nem hagy lehetőséget a vizesedésre a szigetelőanyag alatti területeken. A vakolat felhúzása szintén kényes lépés, nem véletlenül többen szokták egyszerre bedolgozni az anyagot, hiszen gyorsan köt és tűző nap esetén meg is éghet az anyag vagy nagyon csúnya lesz a vakolat, ami csak a ház teljes újravakolásával javítható.